Pesti Srácok

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Legalább 240 ezer lakást sajátítanának ki, és az érintett cégek a piaci árnál jóval alacsonyabb kompenzációt kapnának egy napokban tartott berlini népszavazásnak köszönhetően.

A német parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Berlinben arról, hogy közösségi tulajdonba vegyék-e a nagy ingatlancégek lakásállományát. A résztvevők 56 százaléka igennel szavazott, ráadásul egy másik kritériumot is sikerült teljesíteni azzal, hogy a teljes választókorú népesség több mint negyede támogatta a kezdeményezést. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérplafon nem megoldás, és hosszútávon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját. A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata Die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

írja a Deutsche Welle. A szociáldemokraták viszont az ellenzékhez hasonlóan nem támogatják az ötletet.

PestiSracok facebook image

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét; a szenátus ezt követően több, mint egy éven keresztül vizsgálta, hogy megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kellett megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. A lap azt írja, hogy egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét, míg egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói: csupán 29 százalékuk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.

A kampány szervezői elsősorban azokat a cégeket akarják meggyengíteni, amelyek háromezernél több lakást birtokolnak a városban. Ilyen a Deutsche Wohnen, aminek 113 ezer lakása van, vagy a Vonovia, ami éppen most próbálja felvásárolni a Deutsche Wohnent. Ha sikerülne, a Reuters szerint több mint 80 milliárd euró értékű ingatlanvagyon lenne a kezében. Egy svéd cég, a Heimstaden pedig épp a szavazás estéjén jelentette be, hogy 14 ezer lakást vásárolt Berlinben.

Forrás: Reuters/PestiSrácok.hu; Fotó: Wolfgang Bittner/Visit Berlin

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.