Megtépázott igazságszolgáltatás: korrupt bírók és rendőrök, elárult és kivégzett koronatanúk

Nemrégiben hatósági botrány rázta meg Olaszországot, ugyanis tíz ­csendőrt tartóztattak le Piacenzában. Az egyenruhásokat többek között drogkereskedelemmel, hivatali visszaéléssel, zsarolással gyanúsítják. A rendvédelmi korrupciós ügyek az elmúlt években hazánkat sem kerülték el. Elég csak a Vizoviczki-ügyre gondolni, amiben nemrég született ítélet azután, hogy a Hajógyári-sziget ura elismerte: lefizette a rendőrség korábbi csúcsvezetőit. Az éjszaka egykori ura persze nagyon nem akart bíróság elé kerülni, ezért évekkel ezelőtt Gyurcsány fejét kínálta tálcán az ügyészeknek, ám végül nem kötötték meg az alkut. 

Az Odüsszeusz-műveletnek keresztelt, rendkívül sikeres olaszországi nyomozást Grazia Pradella speciális ügyész vezette, akinek egysége összesen 22 ember után nyomozott. Az egész csapatból csupán egy emberről véli úgy az ügyészség, hogy nem vett részt a bűncselekményekben. Az eddigi adatok szerint a korrupt csendőrök a környéken rátelepedtek a drogkereskedelemre, még a kis dílereket is ők irányították. Nemritkán olyan anyagot árultak, amelyet korábban ők maguk koboztak el. A mostani letartóztatási hullám hosszúra nyúlt eljárás eredménye, hiszen jó ideje lehallgatták az érintetteket. A banda a koronavírus miatti korlátozások idején követte el a legsúlyosabb bűncselekményeket: a csendőrök nemegyszer vertek félholtra külföldieket, elsősorban színes bőrűeket. Egy egyiptomi férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy drogot árul, úgy összevertek, hogy később az egyik csendőr bevallotta, amikor meglátta a padlón a rengeteg vért, azt gondolta, a férfi már nem él. A bűnszervezet fejének a nápolyi származású, 37 éves Giuseppe Montellát tartják, akit környezete veszélyes és agresszív embernek ismer. A lehallgatott felvételekből kiderül, volt, hogy rendőri biztosítást adott a drogot szállító járműveknek az utakon, továbbá a tervei között szerepelt, hogy komolyabban beszáll a kokainbizniszbe. A csendőrbűnözők módszereit a Camorráéhoz hasonlítják. Az eljárás alá vont csendőröket drogkereskedelemmel, lopott áruk értékesítésével, hivatali visszaéléssel, zsarolással, kényszerítéssel és kínzással is összefüggésbe hozták.

Egy államtitkár és több bíró kezén is bilincs kattant

A rendőri korrupciós botrányok az elmúlt években hazánkat és a környező országokat, köztük Szlovákiát sem kerülték el. Igaz, északi szomszédunknál az igazságszolgáltatásba vetett hit rendült meg a közelmúltban, miután kiderült, az ottani újságíró-gyilkosság megrendelőjének tartott Marián Kočner tenyeréből nemcsak főrendőrök, hanem politikusok, ügyészek és bírák is ettek a nemrégiben napvilágra került információk szerint. Bilincs kattant a volt legfőbb ügyész, egy államtitkár, illetve több bíró csuklóján is, mivel a hatóságok szerint csúszópénzért cserébe összejátszottak a befolyásos oligarchával.

Rendőr árulta el a koronatanút

Sokakat megdöbbentett az is, amikor 2017 márciusában a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség szervezett bűnözés elleni egysége nyugat-szlovákiai részlegének vezetőjét őrizetbe vették, miután a gyanú és a későbbi vád szerint a dunaszerdahelyi alvilágnak dolgozott. Štefan Šaróka terhére azt róják fel, hogy a Sátor Lajos, majd Nagy Zsolt (Csonti) és Kádár Krisztián vezette bűnszervezet tagjaként tevékenykedett. A Sátor-féle bűnbandát Szlovákia egyik legjobban szervezett és legveszedelmesebb alvilági csoportosulásaként tartották számon. Többek között hozzájuk köthető az 1999-es dunaszerdahelyi mészárlás, illetve több tucat gyilkosságot is a számlájukra írnak. A tízes gyilkosság nyomozását az a Boris Drevenák nevű rendőr vezette, aki később azt a feladatot kapta, hogy épüljön be a Sátor-bandába. Ez annyira jól sikerült, hogy végül nekik kezdett dolgozni, sokáig a legközvetlenebb munkatársai sem gondolták róla, hogy a maffia oldalán áll. A sokáig szökésben lévő – végül 2010-ben saját emberei által meggyilkolt – Sátort miatta nem tudták elfogni, sőt a bűnszervezet mindig azonnal értesült a csoport tagjai ellen tervezett rendőrségi akciókról. Emellett az egykori nyomozó volt az, aki elárulta bűntársainak 2003-ban, hol lakik Écsi Béla, a Pápay-klán egykori tagja, akit Sátorék azért öltek meg, mert a férfi titkos tanúként ellenük vallott a dunaszerdahelyi tömeggyilkosság ügyében. Drevenák volt Écsi kapcsolattartója, akit azonnal elárult, ahogy megtudta, hogy Sátor Lajosék végezni akarnak vele (nem egy koronatanú jutott erre a sorsra abban az időben). Az exrendőrt tavaly októberben ítélték 17 év börtönbüntetésre, ám érthetetlen okokból szabadlábon védekezhetett, így a bírósági döntés után elhagyta hazáját, és azóta külföldön bujkál.

Vizoviczki Gyurcsányról adott át információkat a hatóságnak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Vizoviczki Gyurcsány fejét kínálta

Magyarországon a legismertebb rendőri korrupciós botrány az úgynevezett Vizoviczki-ügy volt, amely még 2012 nyarán robbant ki azután, hogy több vezető beosztású, hivatalosan az alvilág ellen küzdő rendőri vezetőt vettek őrizetbe:­ az ügyészek a TEK segítségével elfogták G. Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, H. Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnözői ­csoportok elleni osztályának egykori irányítóját, K. Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét, valamint K. Attilát, a BRFK volt felderítő nyomozóját. Emellett bilincs kattant az éjszakai élet császárának nevezett, milliárdos budapesti szórakozóhely-tulajdonos, Vizoviczki Lászlónak és több emberének csuklóján is. A gyanú szerint az éjszaka ura milliós kenőpénzekkel vette meg az egyenruhásokat azért, hogy tönkretegyék a konkurenciát, diszkóit pedig elkerüljék az ellenőrzések. A vesztegetési pert 2015. január 14-én titkosított eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, ám a bíró betegsége miatt a Fővárosi Törvényszékre került az ügy, és elölről kellett kezdeni a tárgyalást, amelyben összesen huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt, egy volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egykori pénzügyőr főhadnagya, egy korábbi önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő is szerepel.

A budapesti bíróság előtt Vizoviczki László végül a vádiratban felsorolt bizonyítékokat elfogadva, lényegében beismerte a bűnösségét és azt, hogy magas beosztású rendőröket korrumpált. Emiatt július 16-án többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt marasztalta el és ítélte hét év fegyházra a bíróság. A volt főrendőrök ugyanakkor továbbra is mindent tagadnak, ezért az ő esetükben folytatódik az eljárás. A diszkókirályt ugyancsak hét évre ítélték még 2018 őszén költségvetési csalás miatt, mert Vizoviczki szórakozóhelyei a 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, ám megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.

Vizoviczki László így hosszú ideig rács mögött marad, amit sokáig szeretett volna elkerülni, hiszen a nyilvánosságra került iratok szerint legalább kétszer alkut ajánlott a nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészségnek. Azt mondta az ügyészeknek, hogy információkkal tudna szolgálni a kilencvenes években elkövetett merényletek felbujtójának tartott Portik Tamásról, illetve baloldali politikusokról, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről, valamint olyan polgármesterről, aki szerinte havi „fizetésért” döntéseivel milliárdos károkat okozott saját kerületének. Később a vállalkozó azzal is fenyegetőzött, hogy a kormányra nézve kellemetlen információkról is beszélni fog, ha nem állapodnak meg. Az ügyészség végül mégsem ment bele az alkuba, mert fontosabbnak tartotta a maffiafőnöknek tartott Vizoviczki megbüntetését, mint a vele való együttműködést.

A szerző írása a Magyar Nemzet múlt szombati számában jelent meg.