Vitaest helyett kerekasztal-beszélgetést tartottak a Lónyay–Hatvany-villában Menczer Tamással a Batthyány Lajos Alapítvány szervezésében, miután a baloldal rendszeresen műsoridőt követelő szereplői (DK, Párbeszéd, Momentum) közül senki sem fogadta el a kihívást, hogy ütköztesse véleményét Magyarország helyzetéről az átalakuló világrendben a külügyi államtitkárral. Bár az ellenzéki politikusok rendszeresen keseregnek a viták hiánya miatt, az adódó lehetőséggel ezúttal nem éltek. Menczer szerint az ellenzék nem a magyar érdekek mentén politizál, ha pedig ez némi dollárral is meg van támogatva, akkor világos az elkötelezettség iránya. A szankciók kapcsán kifejtette: az energiahordozó nem ideológiai kérdés, ideológiával nem lehet fűteni, a tél pedig – a jövő évi is – közeledik. David Pressman amerikai nagykövet kitiltása a külügyi államtitkár szerint nem merült fel, aláhúzta ugyanakkor, hogy “mi nem vagyunk senkinek a gyarmata, hanem egy ezer éves történelmiséggel rendelkező ország vagyunk, és ennek megfelelően kell bánni a magyarokkal”. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva a külügyi államtitkár azt is elmondta, furcsának találja az ukránok hozzáállását, miszerint egy olyan országra– Magyarországra– kérnek szankciókat, ami olyan szövetségek tagja, amalyhez maguk is csatlakozni kívánnak.
Én is meg vagyok döbbenve, mert én ugy tudtam, hogy drága baloldali barátaimnak – főleg a kordonbontóknak – az a bajuk, hogy ebben az országban nem lehet vitatkozni, nem lehet kérdezni
– reagált Menczer Tamás arra, hogy az ellenzék képviselői – név szerint Gelencsér Ferenc, Tordai Bence, Arató Gergely és Molnár Csaba – mind inkább az árnyékban maradtak.
Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz
Mi mindvégig támogattuk Ukrajna euroatlanti integrációját
– jelentette ki Menczer Tamás, megjegyezve, hogy ennek ellenére az ukrán kormányzat a magyar és más kisebbségek szerzett jogainak csorbításába kezdett. Elmondta, hogy a háború kitörése óta el nem felejtették, de az “asztal szélére tették” az ellentéteket és sérelmeket; ennek ellenére a kisebbségi jogok csorbítására irányuló folyamatok folytatódnak. Hozzátette: a kormány sürgeti Ukrajnát, hogy a kárpátaljai magyarság 2015 előtti jogait állítsa helyre. Aláhúzta továbbá: Ukrajna euroatlanti integrációjának lényeges akadálya a tény, hogy Ukrajna konfliktusban áll, a NATO pedig egy védelmi szövetség.
Szijjártó Péter a NATO főtitkárával való egyeztetése kapcsán elmondta: Jens Stoltenberg arról panaszkodott, akkora a nyomás rajta Ukrajna NATO-integrációja kapcsán, hogy a magyar vétó ellenére is kénytelen miniszteri szintű ülést összehívni az ügyben. Ismertette: a konstruktivitás jegyében ezen Szijjártó Péter is részt vett.
Szokták mondani: Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a migráció és a szankciók összefüggésében kifejtette: azért lehetséges, hogy az európai álláspont idővel a magyar állásponthoz közelítsen, mivel ha a nyugati mainstream szerint nem is az az álláspont, hogy Orbán Viktornak igaza van, de előbb vagy utóbb a magyar kormányfőnek igaza lesz, ahogy történt az például az illegális bevándorlás esetében.
A migráció alatt is és az elmúlt években is számtalan alkalommal megtörtént, hogy a magyar külügyminiszter elmondta a magyar álláspontot az EU-s miniszterek tanácsában, majd leült és kapta a gratuláló üzeneteket a teremben ülő kollégáktól
– ismertette Menczer a magyar kül- és belpolitika külföldi megítélését, hozzátéve: amikor Szijjártó Péter visszakérdezett, hogy miért nem mondják el ezen álláspontjukat nyilvánosan, csupán annyit válaszoltak, hogy a média és/vagy a koalíciós partnerek keresztre feszítenék őket.
A projekt folytatódik, mindent megteszünk, hogy megvalósuljon
– válaszolt Menczer arra a felvetésre, hogy megvalósul-e Paks 2. Az államtitkár ismertette, hogy jelen állás szerint orosz–francia közreműködéssel fog megvalósulni a beruházás, míg a német szerepvállalás csak Németországon múlik.
Amíg arról volt szó, hogy orosz cégek építik az erőművet, diktatúra voltunk. Amint kiderült, hogy nyugati cégek is benne vannak a projektben, már nem voltunk diktatúra
– összegezte az alvállalkozók körüli uniós vitát Menczer, megjegyezve, hogy egyelőre a német kormány továbbra is blokkolja a Siemens alkatrészszállítását pusztán politikai okokból, amelynek eredete szintén a háborúban gyökeredzik. A finn és svéd NATO-csatlakozásról szólva Menczer elmondta: Svédországból olyan igaztalan vádak érték Magyarországot, amelyek akadályát jelenthetnék egy közös szövetségben való együttműködésnek. Felidézte: a svéd kormányzat a legsötétebb “náci, fasiszta időkhöz hasonlította Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint több magyar gyermeket szeretne”. “Meg kell törni Magyarország fejlődési ívét és meg kell tennünk mindent a magyar kormány ellenében” – idézett egy másik megnyilvánulást a regnáló svéd miniszterelnöktől.
Magyarország nem a Holdon van, hanem Közép-Európában, így nem meglepő, hogy kiváltjuk bizonyos szolgálatok érdeklődését
– fogalmazott Menczer a Nemzetközi Beruházási Bank ellen bevezetett amerikai szankciókra és arra, hogy sokan kémbankként hivatkoznak az intézményre. Egyúttal határozott nemmel válaszolt arra, hogy maga a bank kémkedett volna Magyarországon.
Nem utasítják ki Pressmant
Nem
– reagált röviden – a közönség nem kis megrökönyödésére – arra a közönségkérdésre, hogy felmerült-e David Pressman amerikai nagykövet kitiltása az országban. Menczer szerint Magyarország mindig úgy küld nagyköveteket, hogy azokat építsék a kapcsolatokat, ne rombolják.
Nem kell okosabbnak lenni a helyieknél, nem kell megmondani nekik, hogyan kell élni. Azt majd ők tudják
– húzta alá, megjegyezve:
mi nem vagyunk senkinek a gyarmata, hanem egy ezer éves történelmiséggel rendelkező ország vagyunk, és ennek megfelelően kell bánni a magyarokkal.
A keleti országokból való energiahordozó-vásárlás kapcsán elmondta: miközben korábban mindenki elítélte például Azerbajdzsánt, addig most nem győznek Bakuba járni a nyugati vezetők, hogy üzletet köthessenek és Aliyev elnökkel fotózkodhassanak.
Van erre egy szavunk, azt mondjuk, hogy ők az “energy friendek”. Mi viszont “old friendek” vagyunk
– hangsúlyozta a nyugati energiapolitika visszásságait Menczer.
V4: akinek a halálhírét keltik, sokáig fog élni
A visegrádi együttműködésről szólva a külügyi államtitkár szerint sokan érdekeltek a V4 sikertelenségében és abban, hogy a V4 szétessen.
Annyiszor keltették már a háború előtt is a V4 halálhírét, hogy az alapján a V4 örökké fog élni
– fogalmazott Menczer, megjegyezve: azt azonban látni kell, hogy a V4 egy, az Európai Unión belüli érdekszövetségként jött létre.
Annak a felismerésnek a nyomán, hogy ez a négy ország együtt Brüsszelben, vagy akár Brüsszellel szemben eredményesebben tudja képviselni az érdekeit, mint külön-külön
– húzta alá.
Menczer Tamás a PS-nek: furcsa az ukránok hozzáállása
Mint ismert, Magyarország gazdasági szankcionálására szólította fel Brüsszelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója, amiért szerinte nem elég lelkesen támogatja hazánk az ukrán háborús erőfeszítéseket.
Furcsa hozzáállás egy, az EU-hoz csatlakozni vágyó országtól, hogy egy EU-tagállam szankcionálását kéri. Furcsa hozzáállás egy, a NATO-hoz csatlakozni vágyó országtól, hogy egy NATO-tagállam szankcionálását kéri. Furcsa hozzáállás egy háborúban álló országtól, hogy egy őt humanitárius segítségnyújtással támogató szomszédjának szankcionálását kéri
– kommentálta Menczer Tamás az ukrán elnöki tanácsadó szavait a PS-nek.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS