Eposzba illő ütközetnek lehettünk tanúi tegnap, amikor Magyar Péter teljesen összeomlott és meglökdöste az őt felkérdező Menczer Tamást (erről részletesen ITT). Felmerül azonban a kérdés, milyen hatása lesz ennek a közbeszédre. Valószínűleg semmilyen, de ez a kérdés más okból fontos számunkra. Magyar Péter kommunikációja eddig abból állt, hogy mindenkit elküldött oda, ahol a nap sem süt, majd megsimogatta azokat, akik lábtörlőként befeküdtek alá. Utána persze őket is megrugdosta, de ez már egy másik történet. Nem tisztelt se Istent, se embert. Ne aggódjunk, ezután sem fog. Az viszont kimondottan érdekes, hogy a baloldal akkor nem aggódott a közbeszéd miatt, amikor Magyar Péter konkrétan köpőcsészének használta azt.
Menczer Tamás akciója után a széplelkű baloldaliak hirtelen aggódni kezdtek a közbeszéd állapota miatt. “Hová süllyed a politika, ha a kormánypárt így kommunikál?” – kérdezték könnybe lábadt kutyaszemekkel. Vicces azonban, hogy a közbeszéd minősége akkor nem zavarta őket, míg Magyar Péter lehazudta a csillagot az égről (és jelenleg, ebben a pillanatban is teszi) és mindenkit elküldött a vérbe.
Akkor sem zavarta őket a közbeszéd, amikor minden jobboldali újságírót egyöntetűen lepropagandistáztak, vagy amikor a fideszesek halálával viccelődtek az ellenzéki megmondóemberek. Akkor sem zavarta őket a közbeszéd, amikor a hetente félmillió emberhez beszélő Pottyondy Edina a jobboldal manóemberének nevezett egy fogyatékkal élő világhírű előadót, amiért ő Orbán Viktorral közösen imádkozott.
Csak akkor zavarja az ellenzéket a közbeszéd minősége, ha Menczer Tamás beleveri Magyar Péter orrát a saját ürülékébe. A kérdés persze jogos: tényleg szükség van erre a stílusra? De amíg ezen morfondírozunk, azt is kérdezzük meg magunktól, hogy mit vinnénk magunkkal egy pisztolypárbajra. Talán egy tompa zsebkést?
Facebook
Twitter
YouTube
RSS