FRISSÍTVE – Elsőfokon két évre ítélték Hernádi Zsoltot az INA horvát olajtársasággal kapcsolatban indított, horvátországi megismételt vesztegetési perben. Mint ismeretes, a 2008-as világválság idején súlyos financiális gondokkal küzdő INA jelentős tulajdoni hányadát és a cég vezetését az akkori horvát kormány adta el a MOL-nak, így mentve meg a totális csődtől. Mivel azonban a cég időközben nyereségessé vált, a horvát vezetésnek nyilvánvaló érdeke volt a cég visszaszerzése, amelyet nem tárgyalások útján, hanem egy 2011-ben indított korrupciós eljárás révén akartak elérni, mindeddig sikertelenül. Bár időközben még az Európai Bíróság is kimondta, hogy semmilyen komolyabb bizonyíték nem támasztja alá, hogy a MOL kenőpénzért jutott volna az INA vezetéséhez, a horvátok 2018 őszén megismételt eljárásban újrakezdték a pert. A MOL az elsőfokú ítélettel kapcsolatos keddi közleményében arról írt: csupán csalódottak, de nem lepődtek meg a döntés miatt, hiszen “ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le”.
Hernádi Zsoltot két, míg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt hat évre büntette első fokú ítéletében Maja Štampar Stipić bíró Zágrábban. Miközben a bíró most igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, és Sanader pénzért cserében segítette a MOL és a horvát állam megállapodását az INA vezetésének átadásáról, a védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amit érvénytelenített a Horvát Alkotmánybíróság.
Emlékezetes: a MOL a 2008-as gazdasági válság idején szerezte meg a horvát olajtársaság vezetését, amikor a cég komoly financiális gondokkal küzdött, a horvát kormány pedig képtelen volt a csődközeli helyzetet másképpen kezelni. Így a MOL a 2003-ban megszerzett 25 százalékos tulajdonrész mellé bevásárolt további 22,1 százalékot és az irányítási jogot. A MOL az elmúlt években a csőd széléről ismét nyereségessé tette az INA-t, a horvát politikai elit pedig, amint ezt érzékelte, azonnal vissza akarta szerezni a céget. Az ismét aranytojást tojó INA a MOL irányítása alatt 2017-ben már rekord osztalékot fizetett, 2018-ban újra komoly eredményt ért el a vállalat. Ezen felül a MOL nemrégiben hagyta jóvá azt a 600 millió dollárra rúgó, a rijekai olajfinomítót érintő beruházást, amely Horvátországban az eddigi legnagyobb volumenű. Érthető tehát, miért is ragad meg minden eszközt a horvát politika, hogy visszaszerezze a céget. Az elmúlt évek tanúsága szerint ezekben az eszközökben nem igazán válogatnak.
Korrupciós vádak révén akarták visszaszerezni az INA-t
Mint ismert, a gazdasági világválság lecsengésével, már 2011-ben kezdtek különféle vádak megfogalmazódni arról, hogy az INA irányítását megvesztegetés révén adta el az akkori kormány, és nem is a cég csődközeli helyzete indokolta azt. A zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) ennek nyomán emelt vádat Ivo Sanader horvát kormányfő, majd 2013-ban már Hernádi Zsolt MOL-vezér ellen is. Az USKOK szerint a MOL vezetője 2008 és 2009 között mintegy tízmillió euró kenőpénzt ígért Sanadernek az irányítási jogokért. A vádakat a MOL és Hernádi Zsolt visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem. A horvát jelzésre reagálva a magyar hatóság, azaz a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást indított vesztegetés gyanújával 2011 júliusában, amelynek során megállapították, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Ennek nyomán a 2013-as horvát vádemelés idején a magyar hatóság már megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását.
A horvát politikusok ezzel nem érték be, ezért a Zágráb megyei bíróság révén 2016 decemberében az Európai Bírósághoz fordultak, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A nemzetközi döntőbíróság döntése nem okozott meglepetést, amikor a MOL-nak adott igazat, kijelentve, hogy nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná a horvát vádakat. Időközben ráadásul mind Horvátországban, mind nemzetközi színtéren több olyan ítélet is született, amely egyöntetűen kimondta: nem történt bűncselekmény. Többek között maga a horvát alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte még 2015 júliusában az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. Ráadásul az alkotmánybíróság több súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot. Egyben a perben eljáró bírót, Ivan Turudićot, a megyei bíróság elnökét pedig eltiltotta, hogy az üggyel újra foglalkozzon. Végül a MOL-vezér is lekerült 2016 októberében az Interpol körözési listájáról.
A horvátok végül pénzt is ajánlottak az INA-ért, de folytatták a tyúkpert
Miután a horvát kormány minden lehetséges fórumon elvérzett, előbb bejelentette, hogy ha erővel nem megy, akkor akár pénzt is hajlandó lenne áldozni arra, hogy visszavásárolja az INA-t, ugyanakkor, hogy ezt a szándékát és zsarolási potenciáját megerősítse, úgy döntött, tovább folytatják a büntetőeljárást. Ennek nyomán 2018 augusztusában ismét kérték az Interpoltól, hogy újítsák meg a MOL elnök-vezérigazgatója elleni körözést. A 2018 őszén elindult megismételt eljárásban a vád továbbra is annak a Robert Ježić nevű koronatanúnak a vallomására épít, aki már korábban is szavahihetetlennek bizonyult, mivel állandó önellentmondásokba keveredett. A vád ismét arra az állításra épített, hogy Ježić a kialkudott tízmillió eurós vesztegetési összegből ötmilliót kapott fiktív tanácsadói szerződések révén, és az összeget egyik svájci cégének a számlájára utaltatta. Érdemes megjegyezni, hogy a koronatanút egy másik, szintén a horvát állam kormány által indított eljárás során a genfi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) is hiteltelennek minősítette. Nem meglepő, hogy Ježić a jelenlegi tárgyalás során is a korábbi tanúvallomásaival ellentétes nyilatkozatokat tett: bevallotta, hogy bizonyos lényegi körülményeket illetően nem mondott korábban igazat. Tanúvallomása ellentétes volt az ügy többi tanújának (így az ügyészség tanúinak is) tanúvallomásával.
Ami az ügyben történt, az szinte borítékolható volt, Hernádit két évre ítélték, a volt horvát miniszterelnök pedig hat évet kapott. A horvát politikai elit nem tűrheti, hogy a gazdasági válság idején tönkrement, de a jó menedzsmentnek köszönhetően mára nyereséges céget ne ők irányítsák, és úgy tűnik, ebbéli szándékukat a horvát igazságszolgáltatás is megtámogatja a törvényességi szempontokat megkerülve. A MOL ellenben korábban is kijelentette – és kitart amellett az álláspontja mellett –, hogy a két cég stratégiai együttműködését csak tárgyalások útján, de nem a bíróság előtt kellene eldönteni.
A MOL szerint ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt
A Mol-csoport keddi közleményében adott hangot csalódottságának a Zágráb megyei bíróság ítéletével kapcsolatban. Mint hozzátették, a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt. Azt is megjegyezték: a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.
Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le
– írták. Leszögezték: az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport igazgatóságának bizalmát és támogatását.
A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával
– áll a közleményben.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS