Brenzovics László a PS-nek: "Zelenszkij az ukránokat is átverte, ők a békére szavaztak"
A kárpátaljai magyarság vezetői, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Balogh Lívia, a szövetség alelnöke volt Huth Gergely és Kertész Dávid vendége a Tranziton. A több helyen is drámai fordulatot vevő beszélgetés fő témája a magyarság borzasztó kálváriája, a kárpátaljai magyar vezetők üldöztetése és a Zelenszkij-kormány megítélése volt, az ukrán közvélemény szemében. A koncepciós eljárásokkal elüldözött Brenzovics László megjegyezte, hogy Ukrajna nem jogállam, Volodimir Zelenszkij pedig átverte a szavazóit, hiszen ő avval a programmal lett elnök 2019-ben, hogy kiegyezik a szakadárokkal és Putyinnal, s békét teremt Ukrajnában. Ehhez képest tovább fokozta a nemzeti kisebbségek jogfosztását.
Ön a Zelenszkij-kormány üldözöttje, bűnvádi eljárás alá helyezték, elüldözték Kárpátaljáról, miközben a létében fenyegetik a KMKSZ-t, mint a magyarság legerősebb képviseletét. A kárpátaljai magyarságal tehát mélyen együttérzünk, de az ukrán népről is elmondható, hogy kimerült a háborúban, miközben a központi hatalom folyamatosan fenyegetésben tartja a még otthon maradt embereket. Meddig tűrik ezt vajon? - kérdeztük a beszélgetés második felében Brenzovics Lászlótól.
A KMKSZ elnöke így felelt:
Az ukrán nép döntő többségének, a választási eredmények szerint, egyáltalán nem volt kedve a háborúzáshoz, hiszen a nagy válság után, amit ugye a Majdan-események váltotak ki, a választásokon igyekeztek olyan politikai erőket hatalomba juttatni, akikből kinézték azt, hogy békét tudnak teremteni. Már Porosenkóba is ezt a vágyat vetítették bele, ez is volt a programjában , és különösen Volodimor Zelenszkij földcsuszamlásszerű, majdnem hetven százalékos sikerét épp az okozta, hogy békét ígért a már akkor is zajló polgárháború helyett. Parlamenti képviselőként ezeknek az eseményeknek a részese voltam, és nekem meggyőződésem az, hogy ebben az egész háborúba mind a két ország, Oroszország és Ukrajna is belecsúszott, akaratán kívül. Szerintem Oroszország 2014 körül egyáltalán nem tervezte Ukrajna lerohanását, hanem az egész borzalom fokozatosan alakult ki. A belső ellentétekből fegyveres konfliktus kerekedett a Donbászban, amit Porosenko elnök megpróbált fegyveresen leverni, s ebbe Oroszország még csak kisebb mértékben avatkozott bele. Aztán sikerült befagyasztani a konfliktust, aláírták a minszki megállapodásokat, amit végül sorra megsértett az egyik vagy a másik oldal. Mégis, Zelenszkjtől Ukrajna nagytöbbsége azt várta, hogy a autonóm jogok megadásával lehűti a vitát. Meggyőződésem, hogy akkor rendezni is lehetett volna a konfliktust, és nagyon sajnálatos, hogy külső nyomásra mégis ide jutottunk: meghalt több százezer ember, óriási a pusztítás, az oroszok eszkalálták a háborút. Mi szükség volt erre, amikor Minisz után kölcsönös engedményekkel megúszhattuk volna az egészet? Most ez jóval nehezebb lesz. Pedig most is a tárgyalás volna az egyetlen kiút, de látjuk az európai politikusokat, akiknek teljesen a háborús propaganda hatása alá kerültek. Brüsszel már nyíltan avval számol, hogy 2030-ban háborúban fognak állni Oroszországgal! Nem vol elegendő elrettentésnek az első és a második világháború? S ma már a fegyverek sokkal fejlettebbek és sokkal pusztítóbbak, úgyhogy ezt az egész dolgot abba kell hagyni! Üzletet és békét kell kötni! Ebben a helyzetben minden magyarnak csak a kimaradás politikája lehet a kiút. Ma csupán annak örülhetünk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban megtörtént a politikai változás, s ők legalább napirenden tartják a megegyezés lehetőségét. Ukrajnában ma a legfontosabb kérdés az, hogy hatalmas tömeg megsérült a harcokban, rengeteg halott van és az ország lakosságának a jelentős része elmenekült, s ilyen helyzetben hogyan tud majd Ukrajna egyáltalán funkcionálni a háború után ?
Kertész Dávid pedig azt tette hozzá:
Zelenszkijről gyakran elfelejtik azt a tényt, hogy ő valóban békét ígért a 2019-es választás kampányában. Azt ígérete, hogy lezárja a kelet-ukrajnai konfliktust, de méghozzá nem is akárhogy, hiszen az ő ígérete az volt, hogy a kelet-ukrajnai oroszok megtarthatják a nyelvi jogokat, visszakapják a kisebbségi jogaikat. Nem azzal akarta lezárni a konfliktust, hogy a szeparatista csoportokat elsöpri a föld színéről, hanem azzal, hogy valóra váltja a követeléseiket. A nyelvi korlátozások és a kisebbségi jogok megnyirbálása azóta csak még jobban elfajult. Van innen visszaút?
Túlélheti ezt a kárpátaljai magyarság?
Végül kérdésünkre, hogy túléli mindezt a kárpátaljai magyarság, megvan-e még bennünk az ehhez szükséges ősi erő, amely a háború után segíti majd a magyarság sokasodását, visszatelepülését, Balogh Lívia így felelt:
a kárpátaljai magyarság az elmúlt 100 évben is megmaradt, és bízhatunk abban, hogy ez a ragaszkodás az ősi földhöz, kultúrához, hagyományokhoz, temetőhöz, templomokhoz, tehát mindenhez, ami mindenkit a szülőföldjéhez köt egyébként, most is él. Bízom benne, hogy vissza lehet fordítani az elvándorlást. Elég régen harcol már a kárpátaljai magyarság a saját jogaiért. Soha nem többért, mindig csak annyiért, amennyi jár neki. Ha holnaptól visszakapnánk a jogokat, mindannyian boldogabbak lehetnénk egy picivel. Nem lenne senki tőle gazdagabb, de mégis mindannyian, azok is, akik ott maradtak, azok is, akik vissza akarnak majd települni, hogy mondjam, nagyobb elégedettséggel tennék ezt. Nem lenne ez rossz senkinek, az ukránságnak sem. Számunkra, nemzeti kisebbségek számára (és nem csak a magyarok számára) ez viszont egy nagyon nagy pozitívum lenne. Azt gondolom, hogy van visszaút, igen, mindig van a béke irányába visszaút!
Brenzovics László: a jogaink visszaadása egy tollvonás volna csupán!
Brenzovics hozzátette:
a jogaink visszaadása egy tollvonás volna csupán. Hiszen sikerült elhárítanunk a legnagyobb támadást, a magyar kormány segítségével egyelőre kivédtük, hogy felszámolják az oktatási rendszerünket. Van ereje a kárpátaljai magyarságnak, mert a századok alatt a szülőföldjén megmaradt, és a legkevesebben közülünk asszimilálódtak. Csak legyen béke végre, dolgozzon Európa is a békéért, Oroszország pedig szüntesse be az inváziót!
Itt elérhető podcastként is:
