Mi lesz veled, Európa? – Miközben katonai folyosókat tervez a NATO, Moszkva szeme Lengyelország felé fordult
Migráció? Álprobléma! S közben évek óta folyamatosan ostromolják a déli határt. Gender? Álprobléma! Közben Bite Zsoltok tanítanak az iskolákban és az érzékenyített bíróságok már Magyarországon is engedélyezték egy transznemű nő(?) is korkedvezményes nyugdíjat kapjon. Háború? Álprobléma! És közben a NATO már felvázolta a terveit az Oroszország felé vezető logisztikai folyosókról, amik hazánkon is keresztülvezetnek. Mi lesz veled Európa?
Most már kimondhatjuk, hogy Orbán Viktornak igaza van és igaza lesz. Minden, ami ellen a Fidesz az elmúlt tizennégy évben harcolt a fősodorral szemben, minden amiről az ellenzék azt állította álprobléma, most már bizonyítottan minket is fenyeget. Nem járunk ott, ahol a "fejlett Nyugat", a fenti mondatokban vázolt ügyek ugyanis töredékét sem jelentik annak, amivel a bezzegországok nap, mint nap szembenéznek, és ez csak annak köszönhető, hogy mi felvettük a harcot. De a legkeményebb megmérettetés még előttünk áll: ki kell maradnunk a háborúból!
Ez pedig jóval nehezebb mint hinnénk, szövetségeseinken ugyanis teljesen erőt vett a háborús pszichózis. Ennek legújabb példájáról a Telegraph számolt be, nevezetesen arról, hogy szárazföldi logisztikai folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez a NATO, arra az esetre, ha háborúba kerülne a szövetség Oroszországgal. A brit lap forrásai szerint még négy ilyen logisztikai korridort hozna létre a NATO Európában:
az egyik Norvégián, Svédországon, Finnországon keresztül húzódna,
a másik Olaszországon, majd Szlovénián, Horvátországon keresztül Magyarországon érne véget,
a harmadik Görögországon, Bulgárián, Románián keresztül húzódna,
a negyedik pedig Törökországon, majd szintén Bulgárián, Románián keresztül vezetne át.
A NATO szerint azért van szükség ilyen sok logisztikai útvonal létrehozására, mert az orosz nagy hatótávolságú csapásmérő képesség képes súlyos károkat okozni a szövetség katonai infrastruktúrájában, így diverzifikálni kell a kitettséget. Az új logisztikai folyosók az érintett országok katonai és civil életét nem befolyásolnák, a NATO csapatmozgásokat és az országokon átmozgó csapatok ellátását viszont könnyebbé tennék.
Egy ilyen logisztikai folyosó most is üzemel: ha háború törne ki Oroszországgal, az amerikai katonákat a hollandiai Rotterdamon keresztül Németországba, majd Lengyelországba vinnék. Ha azt hinnénk, hogy önmagában ez még nem jelent fenyegetést, akkor nem figyelünk a hírekre. Lengyelország ugyanis éppen emiatt a folyosó miatt kiemelt célpontot jelent Moszkva számára, egy esetleges háború kitörését követően. Ezt Konsztantin Szivkov befolyásos orosz biztonságpolitikai szakértő, nyugalmazott tengerésztiszt jelentette ki.
Amint arról a Portfolio beszámolt, Szivkov a legnézettebb orosz állami televízió, a Rosszija 1 egyik legnépszerűbb műsorán osztotta meg véleményét, a radikális kijelentéseiről ismert Vlagyimir Szolovjov műsorvezetővel. Az orosz biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy szerinte az európai vezetők nem veszik elég komolyan azt, hogy Oroszország atomfegyverekkel rendelkezik, pedig ez komoly fenyegetést, egzisztenciális veszélyt jelent egyes országokra nézve.
Szivkov Lengyelországgal hozta fel példának, mivel szerinte ez „a legvalószínűbb jelölt” egy „kisméretű atomháborús hadszíntér” szerepére. Mint mondta, szerinte 30-40 atomrakéta elég ahhoz, hogy 10-15 percen belül eltűnjön a Föld színéről a lengyel kultúra, lengyel nyelv, a teljes lengyel lakosság
Ez csupán egyetlen Iszkander-hadosztály egyetlen támadása, töredéke Oroszország teljes nukleáris arzenáljának. Az európai vezetőknek ezt meg kell érteniük. Arra kérem őket, hogy gondolják végig, mit cselekszenek
– mondta Szivkov. Konsztantin Szivkov egyébként Oroszországon belül komoly szaktekintélynek számít: veterán tengerésztiszt, több katonai-stratégiai thinktank vezetője, vezetőségi tagja, stratégiai és katonai tudományok doktora és több száz tudományos cikket írt a modern hadviselésről, bőven az ukrajnai háború kezdete előtt.
A fenyegetések tehát oda-vissza állandósultak, közben pedig mintha senkit nem érdekelne, hogy mit jelent egy ilyen orosz kijelentés, a háborús pszichózis egyre inkább leuralja Európát. Ne higgyük ugyanis, hogy a fent vázolt katonai folyosókat kizárólag amerikai katonák használnák. Amint arról a Magyar Nemzet összeállításában beszámoltak, Ursula von der Leyentől kezdve Manfred Weberen át Boris Pistoriusig, a német védelmi miniszterig egyre többen szorgalmazzák a sorkötelezettség visszaállítását, egy európai hadsereg felállítását.
A logisztikai folyosók tehát eleve célponttá tennék hazánkat, de ha az elborult nyugat-európai kezdeményezések valóra vállnak, akkor ezeken a folyosókon magyar katonák is elindulnak Oroszország felé, s még ha Putyin esetleg mégsem válaszolna atommal, akkor is magyar vért kellene áldoznunk egy idegen háborúért. Ha pedig az USA, régi szokásához híven (Vietnam, Korea, Afganisztán, hogy csak pár példát említsünk) esetleg Ukrajnát is magára hagyná, akkor gyarmata, az EU harcolhatna helyette a sztyeppéken.
Nézzünk hát szembe a tényekkel: lehet azt állítani, hogy a háború álprobléma, hogy minket nem fenyeget, hogy senki nem akar világháborút. De két éve még fegyvert sem akartak sokan küldeni Ukrajnába, a németek is beérték néhány sisakkal. Azóta ballisztikus rakétákat is kapott Kijev, Macron pedig katonákat küldene a frontra. Egyetlen kormány van, amely kitart amellett, hogy nem ad fegyvert a háborúhoz, a magyar, ahogyan a magyar kormány lesz az egyetlen, aki kitart amellett, hogy nem küldünk magyar katonákat idegen háborúba. De a szövetségeseink a jelek szerint nem törődnek azzal, ha fellángol a világ.
Forrás: Telegraph, Portfolio; Fotó: Telegram (ukrán katonatemető friss sírokkal, nem akarunk ilyet Magyarországra)
