Ez a kérdés mostanában egyre inkább felvetődik a harminchárom évvel ezelőtti Nagy Imre és mártírtársai temetése kapcsán. Több újságíró, történész kollégám különféle megközelítésekkel írt 1989. június 16-ról, én megpróbálom másként megközelíteni ezt a korszakot. Így visszatekintve világossá válik, hogy az eresztékeiben rothadó Kádár-rendszer politikai és gazdasági elitje készült a kommunista diktatúrából való kiugrásra, de úgy, hogy igazából ne sérüljön sem politikailag, sem anyagilag, és ne veszítse el kulturális, oktatási, valamint a médiára gyakorolt befolyását, fölényét. Voltaképpen ez sikerült is nekik, mert a rendszerváltás után legalább húsz évig ezeket a stratégiai állásokat sikerült megtartania.
Mi is történt? Abba most ne menjünk bele, hogy a „zseniális” átalakulási törvény – Sárközy Tamás professzor dolgozta ki – életbe lépésével 1988-ban megelőzte a politikai rendszerváltást, azaz biztosította a kommunista nomenklatúrának – vezérigazgatók, párttitkárok, szakszervezeti titkárok, állami gazdasági vezetők, belügyi-és munkásőr parancsnokok, termelőszövetkezeti elnökök, külkereskedők, hálózati személyek számára –, hogy elsőként jusson fillérekből, vissza nem térítendő állami hitelekből hatalmas vagyonokhoz, mielőtt az első szabad parlamenti választás megtörténik.
Magyarán az egykori államosított, jogtalanul elvett magántulajdonok, ingatlanok tízezrei visszakerültek magántulajdonba a többségében kommunista, liberális eszmeiséget vallók kezébe. Tehát, akik 1945-től az ÁVH irányításával átvették a gyárak, üzemek, bankok irányítását, beköltöztek mások ingatlanaiba, milliárdokat zabráltak a megfélemlítettektől – lásd Apró-Gyurcsány család –, azok, kommunista leszármazottaik, vagy maguk a komcsik visszaállamosították saját javukra a nemzeti tulajdonok százezreit. Így történhetett meg az, hogy az első szabadon választott parlament első kormányát Antall József miniszterelnök eszközök, pénz és valódi hatalom nélkül vezette. Nem véletlen, hogy kamikáze kormánynak nevezte el kabinetjét.
Nemcsak a gazdasági hatalmat söpörte maga alá a kádárista-liberális-hálózati technokrata elit 1990-re, hanem a szellemi, kulturális fölényt is biztosítani kellett számukra, amelyet végül is sikerült magukhoz ragadniuk. Igaz, el sem engedték. Mégis a történet kemény diónak bizonyult, mert el kellett hitetnie a néppel, az értelmiséggel, a választói többséggel, hogy ők szegről-végről 1956 mártírjai, elszenvedői. Bár mindenki tudta – akiknek az agyát nem mosta el végleg az ellenforradalomról szóló mese –, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot éppen ők, vagy elődjeik vertek le a szovjet megszálló hadsereg segítségével. Mégis hogyan jöhetnének ki ebből jól, hogy ne menjenek szembe sem a választóikkal, sem az új rendszer támogatóival?
S most jön a csavar, a negyvenöt éve működő bolsevista hálózat nagy ötlete. Az MSZMP KB jóváhagyásával, lényegében irányításával megrendezték az első szabad március 15-ét 1989-ben. Az előző évtizedekben rendőri gumibotokkal végigverték a nemzeti érzelmű emlékezőket a Petőfi szobornál és a Batthyány örökmécsesnél. Csurka István már akkor látta ezt a színjátékot és nemes egyszerűséggel a „szabad ünneplést” a magyar történelem nagy átverései közé sorolta. A kommunistáknak arra volt szükségük, hogy elleplezzék a körmönfont gazdasági hatalomátmentést és mondhassák bel- és külföldön egyaránt, hogy Magyarországon már lehet felvonulni, lehet tüntetni, tiltakozni. Ezek után kézen fekvő volt Nagy Imre és mártírtársainak temetése, de ki találta ki a Nagy Imre és mártírtársai elnevezést?
Hiszen lehetett volna az eseményt a legtöbbet szenvedett valódi harcosokról, szabadságharcosokról is elnevezni, mint például a pesti srácok és mártírtársaik, de lehetett volna elnevezni a temetést a felkelő munkásokról, egyetemistákról, a Corvin-köziekről, a Széna-tériekről, a Móricz Zsigmond körtériekről is, akik fegyvert ragadtak, akik vérüket ontották, életüket áldozták, nem pedig elhelyezni hatodikként az ismeretlen mártírokat jelképező üres koporsót, holott a nevük igencsak ismert volt. Meg kell nézni Marispusztán a Pongrátz Gergely és Csete György által emelt ’56-os kápolnát, ahol több mint kétszáz téglába vésett név emlékezik a kivégzettekről, a megalázottakról, a valódi áldozatokról, akik nem voltak kommunisták, hanem a hazájuk szabadságáért, függetlenségükért harcoltak.
Értük nem a kommunisták, a neoliberálisok keseregtek, hanem a magyarság milliói
Azt tudjuk, hogy a temetést a Történelmi Igazságtétel Bizottsága szervezte – az Igazságügyi Minisztériummal megegyezve –, akiknek többsége, a Kádár-rendszer által bebörtönzött volt kommunista pártfunkcionáriusok, aktivisták, beszervezettek, az MDP pártlapjának, a Szabad Népnek az újságírói voltak, Nagy Imre baráti köréhez tartoztak. Nem véletlen tehát, hogy a vezető szerepet a többi között Vásárhelyi Miklós, Hegedűs B. András, Zimányi Tibor, Göncz Árpád, Litván György és Mérei Ferenc vitték. Kézenfekvő volt, hogy a forradalom mártírjait első sorban saját kommunistáikról nevezzék el, így Nagy Imréről és kommunista mártírtársairól, Losonczy Gézáról, Maléter Pálról, Gímes Miklósról, Szilágyi Józsefről. Azaz, immár nem először temették el a kommunisták pártjuk vértanúit. Emlékezzünk csak, amikor 1956 októberében Rajk Lászlót és társait siratták. „Soha többé!” – fogadkoztak. Csak néhány hónap kellett, hogy újra kezdjék. Akkor sem a magyar nemzet hőseitől búcsúztak, hanem azoktól, akik előzőleg, 1945-től irányították a koncepciós pereket és halomra gyilkoltak, vertek agyon ártatlan, rendes magyar embereket, csupán azért, mert nem fogadták el a magasabb rendű, kommunista eszmét.
Gusztustalan, ami később történt. Önigazulásként finoman hivatkozni lehetett Nagy Gáspár, Öröknyár: elmúltam 9 éves versére. Lám, ez a bátor, fiatal költő is Nagy Imrére emlékezett. Nagy Gáspár az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című versét az 1989-es politikai rendszerváltás szellemi előkészítőjeként tartják számon. A vers Nagy Imre (kezdőbetűiből: NI) jelöletlen sírjára utal. A cenzorok figyelmét ez elkerülte, így az Új Forrás 1984. októberi számában le is közölték. A lapszámot bezúzatták, Nagy Gáspár pedig kénytelen volt lemondani írószövetségi tisztségéről. Íme a vers.
„ Öröknyár: elmúltam 9 éves
a sír
a sír
NIncs sehol
a test
a test
NIncs sehol
a csont
a csont
NIncs sehol
a gyilkosok
a gyilkosok
se I T T
se O TT
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!”
A sors fintora, hogy az utóbbi harminchárom évben a gyilkosokat hivatalosan sohasem nevezték néven. Ágyban, párnák között haltak meg: Rákosi Mátyáson, Kádár Jánoson, Biszku Bélán, Apró Antalon, Vida Ferenc, Biszkuné Tóth Matild, Borbély János vérbírákon át, Gerő Ernőn keresztül egészen Péter Gáborig. De hosszú, hosszú lenne a gyilkosok névsora. Az elhallgatás volt az ára az igazságtételi törvény, a számonkérés elmaradásának. Néhány valódi, meghurcolt forradalmáron kívül, aki átlátott a szitán az 1989-es temetés színjátékán, az az akkor fiatal fideszes politikus Orbán Viktor volt. A szovjet csapatok kivonását követelve a többi között ezt mondta:
Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.
Az idő mindent és mindenkit igazolt, főként a tetteiket. Még Gyurcsány Ferenc, volt szocialista miniszterelnököt is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója után, amikor 2006. október 23-án a békés tömeg közé lövetett, rendőrökkel kardlapoztatott, viperáztatott, gumibotoztatott, zsinórban ítéltetett el százával fiatalokat, nos ennek a kiszes nomenklatúrának volt képe elmenni Nagy Imre szobrához. Ahol színpadiasan, bizalmaskodva közel hajolt mesteréhez: „Mondd, Imre, Te mit tennél helyemben?” A posztkommunista baloldal identitásának fontos eleme lett a reformkommunista Nagy Imre. Így lettek részesei a volt kommunisták, a forradalom vérbefojtói 1956-nak.
Voltaképpen ki kinek a mártírja? Egyszer tisztázzuk már ezt is.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ezek
2022-08-06 at 10:25
Mert már akkor készültek. Idejük volt, információjuk volt, csak időben el kellett hazudni Pesti Srácokat és a helyükbe betelepedni.
Színműveket, tanulmányokat, történeteket írtak és találtak ki saját hősi tetteikről és átvették, most már kezelik és maguknak fialtatjak a mi örökségünket.
Ha nem volna a Pesti Srácok hírportál, már földönfutók lennénk.
K
2022-06-30 at 08:28
mutant pig
2022-06-29 at 16:01
Az igazságtalan sértegetés az csak primitív lehet.
Az már biztos hogy nem olyan iskolába jártál ahol megtanultál gondolkozni.
Kezdj el tanulni gondolkozni, még nem késő.
Csak úgy magadtól (autodidakta).
mutant pig
2022-06-29 at 16:01
@K
Gyáva vagy és becstelen.
K
2022-06-24 at 17:51
A “tanács ” szó oroszul “szovjetet” jelkent, így 1956 a ” munkástanácsai” miatt inkább csak egy kommunista nosztalgián alapuló “SZOVJET” zavargás volt.
K
2022-06-24 at 17:45
mutant pig
2022-06-20 at 20:38
Próbálj meg gondolkozni és ne hőbörögj:
Az 1919-es Tanácsköztársaság legfőbb szerve a “munkástanácsok voltak”, és 1956 eseményeinek 90%-a a munkástanácsok voltak.
Szóval a “munkástanács” az egy elavult kommunista vágyálom ami egyben törvénytelen lincselés, tekintettel arra hogy a Tanácsköztársaság alkotmány aszerint a “munkástanácsok nemcsak törvényhozói és bírói hatalmak voltak, hanem végrehajtói hatalom is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Tan%C3%A1csk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g
A Tanácsköztársaság alkotmánya” cím alatt. Ennek 1. §-a kimondta: …………….” A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”
********
Akár tetszik, akár nem ez tömény lincselés, a tőrvényhozói, bíráskodói, és végrehajtói hatalom összeolvadása!!!!!!!!!
Egyébként 1956 nem takarja a “forradalom ” ismérveit, és így az nem forradalom vagy ellenforradalom, különösen azért se mert sikertelen.
“Tehát 1956 a rendszert és társadalmat NEM döntötte meg gyökeresen és tartósan, ezért csak zavargásnak nevezhető.”
Hesslerezredes
2022-06-21 at 11:59
1956 helyesen NÉPFELKELÉS volt.
Ez sokkal több és nemesebb, mint egy “forradalom”.
A forradalmak mindig valamilyen – általában vitatható és vitatott is – ideológiák mentén zajlanak.
56-ban semmiféle ideológia nem volt.
Csak össznépi egyetértés.
Egyetértés abban, hogy a sztalinista-rákosista rezsimnek takarodnia kell.
És ebben még nagyon sok kommunista is egyetértett.
És sajnos a PS is néha bitorolni látszik a pesti srácok elnevezést.
Győzelem után mindig curuk (értsd: zurück) lesz a kuruc.
Mondta volt anno a jóemlékű Lőwy Árpád.
Ezek
2022-06-20 at 21:02
Mert ezek rárepultek mindenre, amit a jobb sorsra érdemes nép életével és vérével kivívott.
Rárepültek 48-ra, de még Szent Istvánra is, hogy maguk és más idegenek befogadásával példalodzanak. Rárepültek keresztény hitünkre, hogy papjaink helyett az ő igéjüket hirdessék és kioktassanak kereszténységből.
Hát hogyne repültek volna rá 56-ra? Hogy őrizték volna meg a Pesti Srácok vérdíjan szerzett vagyonukat? Itt már a zsákmányrol, annak megőrzéséről és gyarapítása rol van szó.
Az első szabad (?) Parlament is velük volt tele. Ott voltak mindenhol, ahol magukra szabhattak a múltat. Csak a Pesti Srácok nem voltak már sehol. Antall József sem látott lehetőséget, hogy a “borzalmas tagsag”-bol valaki beemeljen.
Csak egyszer volt egy Miniszterelnök, aki felkérte Wittner Máriát,hogy ott legyen egy igazi, valódi Pesti Srác a barrikadrol. Még ma is összerezzen az Apro-Dobrev klán ha arra a parlamenti beszédre gondol.
mutant pig
2022-06-20 at 20:38
@K
Ha van vér a pucádban, akkor el tudom intézni, hogy ezt személyesen Rácz Sándor fiának a szemébe mondhasd, ahelyett, hogy a háta mögött, arc és név nélkül kelljen rágalmazod az apját.
Vállalod?
Egy mégerre is emlékező akárki
2022-06-20 at 19:53
Azt azért ismerjük el, történtek kezdeményezések az
’56 megítélésének megváltoztatására pl.a Schmidt Máriáék által az eddigi ballib toposz,a baloldal,
ezen belül a Petőfi kör szerepénekmegkérdőjelezé-sére,ill.ennek következményeként annak negligálá-sára ill.a harcok valódi hőseinek,a pesti srácoknak
a szerepének elismertetésére,amit a ballibek-érthe-tően-nemtetszéssel fogadtak.
széssel fogadtak.
est
2022-06-20 at 18:26
Estulin szerint nagyimre hívta be az szovjetek a titkos levéltár szerint
fiume
2022-06-20 at 18:14
Nagy Imre a Fiumei vörös patkány barátja de mink magyarok a magyarok Istenere esküszunk hogy ulybol rabok nem leszünk
K
2022-06-20 at 17:17
A Petőfi Kör :
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_K%C3%B6r
K
2022-06-20 at 17:12
Az 1956-os “munkástanácsok” témája egy kommunista nosztalgia ami összefügg a törvénytelen lincseléssel és gyilkosságokkal, az 1919-es Tanácsköztársasággal.
K
2022-06-20 at 17:07
TS
2022-06-20 at 16:45
Minden ismert : ….: például a korabeli újságok alapján is:
a Tanácsköztársaság alkotmánya 1.§-a a tanácsokról.
A tanácsok működése a Tanácsköztársaság idején.
A tanácsok működése 1956-ban.
Ismert a “forradalom definíciója” meghatározása amit beszúrtam neked pl: Wikipédia meghatározás.
Ez mind olyan ismeret, amik NYÍLVÁNVALÓAK és egyszerűek .
A Petőfi Kör működéséhez NEM KELL “hozzá szagolni”,…. mert elég csak egy korabeli újságot elolvasni a Petőfi Körről.
Sajnos a kommunista rendszer kontraszelekciója miatt az oktatás eleve olyan tanulni is lusta kommunistákat engedett a történészi vagy politológiai diplomához akik GONDOLKOZNI képtelenek. Ez még most is 30 év után is érezhető a történészek és politológusok megnyilvánulásain .
Minimum egyszerűen tűrhetetlen hogy vesztes eseményeket megünnepelnek. Ez cinikus, morbid, kegyeletsértő szégyen ország de különösen a világ előtt.
Ha egy külföldi csak egy kicsit is beleolvas ezekbe a dolgokba, már eleve nem is foglal álláspontot, hanem menekül a témától.
Hazánk 10 millió lakossága eltörpül a FÖLD 8 milliárdos lakossága mellett, annak 1,25‰ ezreléke.
Ez túlságosan kicsike kis parányi pont amivel egyáltalán foglalkoznának vagy egyáltalán véleményt formálnának róla.
*****
Egyedüli feltételezés az hogy a Szovjet Hadsereg utasítása volt az 1956-os provokáció, de azt most előre borítékolom hogy így volt.
Vajda Miklós
2022-06-20 at 17:05
Nagy Imre 1918–20 között vörösgárdistaként részt vett az orosz polgárháborúban. 1921–22-ben a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD kötelékében, majd a Vörös Hadsereg hírszerző csoportfőnökségén szolgált. Rövid magyarországi tartózkodás után, 1930-ban a Szovjetunióba emigrált, azonnal, önként jelentkezett az NKVD-nél besúgónak.1936-ban felvette a szovjet állampolgárságot, amitől soha nem vált meg. Nagy Imre 1938. június 30-i saját kezűleg írt önéletrajzában büszkén írja:
“Hosszú ideje odaadóan és tisztességesen együttműködök az NKVD-vel a népellenség minden fajtájának megsemmisítéséért vívott harcban.”
Nagy Imre tanulmányai:
4 elemi és 4 polgári osztály. 1912 géplakatos segéd, 1914 segédi oklevél.
1948. szeptember 15-én Nagy Imrét kinevezték a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorává, az agrárpolitikai tanszék vezetőjévé.
1949-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora.
1949 és 1950 között emellett az Agrártudományi Egyetemen tanít agrárpolitikát.
1953-ban agrártudományi, tanulmányaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
Mindezt a géplakatos segédi képzettségével érte el.
Politikai karrierje:
1944 őszén Gerő Ernővel és Vass Zoltánnal együtt érkezik Magyarországra.
1945. március 15-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi minisztereként kihirdette a földosztásról szóló rendeletet.
1945. december 22-én, a Tildy kormány belügyminisztereként terjesztette elő a németség kollektív bűnösségén alapuló kitelepítési alaprendelet tervezetét.
1947-49-ig az országgyűlés elnöke.
1949-ben ”szövetkezetesítés ellenes” nézeti miatt kizárták a Politikai Bizottságból.
1950-ben önkritikát gyakorol, élelmezési, majd begyűjtési miniszter lesz.
1952-ben agrárügyekért felelős miniszterelnök helyettes.
1953-ban Sztálin halálakor Nagy Imre túlfűtött beszédet mond a Parlamentben, és felszólította az országgyűlést Sztálin emlékének törvénybe iktatására.
Nagy Imre, mint a kommunisták által delegált belügyminiszter nyújtotta be 1945. december 22-én a kormány elé a jogfosztó rendelettervezetet.
1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet. A megvalósítás január 19-én kezdődött. 1946 és 48 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzet-idegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim.
Igaza van Stefka úrnak!
Nagy Imre “mártírtársai sem voltak jobbak nála. Ami ma folyik – a negyedik 2/3-os kormányzás idején – az szerecsenmosdatás!
TS
2022-06-20 at 16:45
K!
Egyáltalán nem ismertek: az SzKP vezető szerveinek iratai. A KGB ide vonatkozó iratai. Főleg azok, amelyek a forradalom előtt közvetlenül keletkeztek, mert azokból el lehet dönteni, mennyi volt a provokáció az eseményekben.
Tehát hozzá sem tudunk szagolni a Petőfi Kör valódi szerepéhez, pláne nem Nagy Imréjéhez, aki még akkor is a KGB ügynöke lehetett akár.
A munkástanácsok története egyáltalán nincs feldolgozva, irataikat nem ismerjük. Annyit azért már láthatunk, hogy a munkástanácsoknak semmi köze nem volt az 1919-es eseményekhez. Lehet, sőt biztos, hogy “fal” szervezeteknek hozták őket létre, de ez sem biztos.
Meg tudsz nevezni forráskiadványokat ebben a két témában? Nem akarlak oktatni, de a történelmet a források alapján kell megítélni. Ezek meg hiányosak. Lehet, azok is maradnak, mert soha nem oldják fel a titkosságukat (vagy legalábbis belátható időn belül). Ha egyáltalán megvannak még. Bár -ismerve a katyni iratok történetét- talán nem semmisítették meg azokat Moszkvában. Jól jöhetnek még azok az oroszoknak valamikor. Pl. a forradalom degradálásához, ha erre lesz politikai érdekük és esélyük.
Orientál
2022-06-20 at 16:23
Mszmp-s majd mszp-s Námeth kormányzása miatt is rengeteget loptak a kádárista kommunisták már az 1990 évi választások előtt is ,elő-privatizáció néven vált ez a lopásuk hírhedté.
K
2022-06-20 at 16:03
TS
2022-06-20 at 15:19
A “munkástanácsok kérdését nem kell alaposan feldolgozni”, mert minden információ ismert ezzel kapcsolatban.
A “munkástanácsok” témája egy kommunista nosztalgia ami összefügg a törvénytelen lincseléssel és gyilkosságokkal.
K
2022-06-20 at 15:51
TS
2022-06-20 at 15:19
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1cz_S%C3%A1ndor_(politikus)
Rácz Sándort “1956. október 29-én a Beloiannisz gyár munkástanácsába, majd november 16-án a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökévé választották.”
A munkástanácsok elárasztották 1956-ot, és 1919-es Tanácsköztársaság alapján a “munkástanácsoknak ” rossz híre van mert “a munkástanácsok valójában 1919-ben a lincselést jelentették, mert a munkástanácsok nemcsak törvényhozói hanem VÉGREHAJTÓI hatalom is volt a Tanácsköztársaság alkotmányának 1 §-a szerint.”
*****
Ahol a törvényhozói a döntési és végrehajtói hatalom egyben van ot lincselés és gyilkosság történhet.
Ez egy tűrhetetlen egybeesés a gyilkosságok miatt.
K
2022-06-20 at 15:43
TS
2022-06-20 at 15:19
A forradalom ismérvei is tények:
”A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.”
https://www.bing.com/search?q=forradalom+wikip%C3%A9dia&cvid=f433be7c4c464968b2cbefc890516f34&aqs=edge..69i57j0.5038j0j1&FORM=ANNTA1&PC=EDGEDSE
Tehát 1956 a rendszert és társadalmat NEM döntötte meg gyökeresen és tartósan, ezért csak zavargásnak nevezhető
K
2022-06-20 at 15:39
TS
2022-06-20 at 15:19
Csak a ” Szovjet Hadsereg utasítás”-a tekinthető feltételezésnek , de le is írtam ,hogy “nagy valószínűséggel”.
A többi konkrétum és valóság a következők miatt:
A korabeli sajtóban nyoma van a kommunista párt Petőfi körének megmozdulásokat szervező tevékenységének!!!!
A munkástanácsok valójában 1919-ben a lincselést jelentették, mert a munkástanácsok nemcsak törvényhozói hanem VÉGREHAJTÓI hatalom is volt a Tanácsköztársaság alkotmányának 1 §-a szerint.
1956 eseményeit a korabeli sajtó szerint is elárasztották a “munkástanácsok”, ez tény.
Tanács szó jelentése oroszul SZOVJET.
Az 1956-os munkástanácsok aktív részesei voltak a provokációnak .
Aki nem tetszett a kommunistáknak azt kivégezték.
Akár tetszik akár nem a jelenlegi történészek képtelenek logikusan gondolkozni, vagy egyáltalán gondolkozni.
TS
2022-06-20 at 15:19
K!
Amúgy fogalmunk sincs arról, mi történt igazán. Pl. mi volt Nagy Imre szerepe (pontosabban mire akarták használni Moszkvában?)
Az 1. pontban említett eseményekre nézve semmilyen forrással nem rendelkezünk, csak találgatunk.
A 2. pontot, a munkástanácsok kérdését sem dolgozták még fel alaposan. Rácz Sándort azért nem említeném, mint a Tanácsköztársasággal rokonszenvezőt.
Amíg a moszkvai levéltárak meg nem nyílnak, csak a sötétben tapogatózunk.
Királytigris
2022-06-20 at 15:09
“Miért nem a pesti srácok és mártírtársaik?”
Bizony érthető, mert akiket ők felakasztottak, azokat képtelenség mártírtársaiknak tekinteni.
Theo
2022-06-20 at 13:56
Tulajdonképp Orbán akkor meghekkelte azt az eseményt.
Dobos Róbert
2022-06-20 at 13:41
Mit kell ezen annyit elmélkedni,Nagy Imre és társai fekete öves gazemberek voltak. A pesti srácok forradalmárok voltak. Gyurcsány meg a börtön helyett a parlamentben ül,a demokrácia és jogállam nagyobb dicsőségére. Ez volt ám a rendszerváltás.
egresi istván jános ernő
2022-06-20 at 13:05
“K” és “Torockó” a hozzászólásaikban sok figyelemre méltó gondolatot írtak le!
Győző 2030
2022-06-20 at 12:16
“ Kádár-rendszer politikai és gazdasági elitje készült a kommunista diktatúrából való kiugrásra, de úgy, hogy igazából ne sérüljön sem politikailag, sem anyagilag”
.
Ezt az USA és a németek intézték így. Már be voltak kötve az embereik: Horn, Németh , stb.
1978-ban Kádár helyett APRÓ ANTAL vette át az ellopott és visszahozott Szent Koronát!
.
1990-ben az egekig magasztalt Kohl a kormányalakítás pillanatában telefonon akarta utasítani Antallt, hogy Horn Gyula legyen az első, szabadon választott külügyminisztere.
Megtagadta. Cserébe kapta a szadesztől Jeszenszki(j)t, aki le is feküdt nekik, nem véletlenül lett az USÁ-ban nagykövet. Hazaáruló gazember.
( Amúgy 1945 után a zsidóknak aranyéletük volt, mindenütt ők töltötték be a vezető pozíciókat, övék volt az orvoslás, a jog, a bel-és külkereskedelem, párt, a filmipar, tévé, rádió, reklám, újságok., a szakszervezet, kulturális irányítás, média. Ők nevezték el nagyképűen az MTV -t telezsidiónak. Csak szólok!)
Rohoska István
2022-06-20 at 11:46
“Az oroszok nem megszallok voltak 56ban csupab kulonleges katonai muveletet hajtottak vegre!” Nem oroszok voltak 56-ban a megszállók. A Szovjetunió igázott le minket. Az azóta eltelt idő alatt a Szovjetunió megszűnt, az Európai Szovjet Unió pedig viharos sebességgel alakul ki. Jelenleg ott tartunk, hogy Oroszország kénytelen ezt a különleges katonai műveletet végrehajtani, hogy ne váljon a nyugat gyarmatává.
Torockó
2022-06-20 at 11:30
A hatodik koporsó a magyar hősök ezreinek és 5 koporsó a kommunistáknak. Ez mutatja a “magyar” rendszerváltást…
K
2022-06-20 at 10:18
1956 megítélése a mai napig defektes, hibás, rossz.
1956 jelenlegi megítélése sem tartalmazza az igazságot, ami a következő …:
1 . 1956-ot az akkor kommunista párt Petőfi Köre szervezte, nagy valószínűséggel a megszálló Szovjet Hadsereg utasítására abból a célból hogy a kommunista rendszer akkori ellenzőit kiugrassák kiprovokálják és elszámoljanak vele. Ez a provokáció és elszámolás sikerült, ugyanis a kommunista rendszer ellenzői vagy kidisszidáltak elhagyták az országot, vagy meghaltak.
2.1956 követelései széles skálán mozogtak, a jobboldali többpártrendszer és függetlenségi törekvésektől a szélső baloldali törekvésekig.
Mégis 1956 jellemző és meghatározó törekvése az 1919-i Tanácsköztársaság nosztalgiáiból táplálkozott és ezt tükrözte 1956-ot jellemző munkástanácsok alakulása. A munkástanácsok valójában 1919-ben a lincselést jelentették, mert a munkástanácsok nemcsak törvényhozói hanem VÉGREHAJTÓI hatalom is volt a Tanácsköztársaság alkotmányának 1 §-a szerint.
A “tanács ” szó oroszul “szovjetet” jelkent, így 1956 inkább egy kommunista nosztalgián alapuló “SZOVJET” zavargás volt.
Nagyon sajnálatos hogy hazánk történészei és politológusai még a mai napig homályosan látnak 1956 esetében, és képtelenek világosan és logikusan gondolkozni, és erről még diplomájuk is van.
3.”A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.”
https://www.bing.com/search?q=forradalom+wikip%C3%A9dia&cvid=f433be7c4c464968b2cbefc890516f34&aqs=edge..69i57j0.5038j0j1&FORM=ANNTA1&PC=EDGEDSE
Tehát ezek a minimális forradalomra érvényes meghatározások se jellemzőek 1956-ra, így 1956 NEM NEVEZHETŐ forradalomnak, de ellenforradalomnak se.
Valójában a kommunisták azért nevezték 1956-ot ellenforradalomnak hogy ezzel is a saját jelentőségüket növeljék.
Tehát 1956 a rendszert és társadalmat NEM döntötte meg gyökeresen és tartósan, ezért csak zavargásnak nevezhető amit a Szovjet Hadsereg véresen és törvénytelenül gyilkos módon levert.
******
1956 jogtalanul meggyilkolt áldozatai együttérzést és gyászt érdemelnek egy megemlékezés alapján, de a jelenlegi október 23.-i “ünnepnap” vagyis ünneplés csak egy cinikus és morbid kegyeletsértő esemény, ami évente megismétlődik Ez szégyen.
Egy vesztes eseményt sehol sem ünnepelnek, ez szégyen.
==========
Ugyanez érvényes 1848 március 15-re is, mert valójában akkor sem volt forradalom a forradalom ismérvei szerint, és a csak egy vesztes függetlenségi háború volt, vesztes sikertelen forradalmi törekvésekkel.
1848 forradalmi reformjainak egy részét a későbbi években a Habsburg császár valósította meg, és NEM 1848.
Március 15-i ünneplés is egy szégyen, ugyanis vesztes eseményeket sehol sem ünnepelnek. Ez szégyen.
mutant pig
2022-06-20 at 08:55
Talán még emlékszünk Gyurcsány azon kijelentésére is, hogy “a jobboldal kisajátítja ’56-ot.”
Pedig szó sincs itt kisajátításról. Sőt, éppen ellenkezőleg!
Arról van szó, hogy a baloldal nem hajlandó szembenézni (többek közt) az 1956-os rémtetteivel, vállalni a felelősséget a vérengzésekért, és bűnbánatot gyakorolni.
Ezért is nem lehet egy normális, tisztességes ember soha baloldali.