pesti srácok
Nyolc portál, nyolc nézőpont
A Transzparens Újságírásért Alapítvány megvizsgált nyolc hírportál, hogy kiderítsék, mennyire eltérőek a vélemények a szegedi háború ellenes gyűlésről mindkét oldalon. Számunkra nem túl meglepő módon nálunk, azaz a jobboldalon találtak nagyobb változatosságra.
Katonai tiszteletadással, szerdán Pomázon búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost
A kormány intézkedése nyomán nagyszabású katonai tiszteletadással búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost. A szertartás a pomázi katolikus temető ravatalozójában kezdődik, február 5-én, szerdán 14 órakor. A búcsúztatást Mohos Gábor segédpüspök végzi, melyen a családtagok mellett a Honvédelmi Minisztérium küldöttei és az 56-os szervezetek képviselői, továbbá a PestiSrácok.hu munkatársai is részt vesznek. Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa, a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke január 25-re virradóan hunyt el. 16 évesen az 1956-os szabadságharc szinte minden közismert fővárosi eseményében részt vett, ott volt a Magyar Rádió ostrománál, a Kossuth téri sortűznél, majd a Corvin közben. A november 4-i szovjet invázió idején a Corvin közt védő Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagja volt, a harcok idején megsebesült, de visszatért és még november 12-ig harcolt, fegyverben volt. Tutsek Gusztáv vérbíró ítélte el, esetében kiskorúsága miatt mellőzték a halálbüntetést. A PestiSrácok.hu szerkesztősége osztozik a család gyászában és elhivatottan őrzi tovább Varga János és a forradalom emlékét. FIGYELEM! Az 1956-os Magyarok Világszövetsége szervezésében szerdán busz is indul a pomázi szertartásra, 12 óra és 12.30 között - korlátozott létszámban - csatlakozni lehet a megemlékezőkhöz a világszövetség és a Pofosz fővárosi, Nádor utca 36. alatt várakozó járatához (a Vértanúk terén). (IN MEMORIAM VARGA JÁNOS - videónkat László Petra készítette.)
Nem vagyunk mi elvtársak!
67 évvel ezelőtt néhány pillanatra helyreállt a kizökkent idő. Hatalmas szellemi, lelki és fizikai erőfeszítést tett a nemzet, hogy visszaszerezze sorsának irányítását, hogy újra rátaláljon az ezredéves rendre, amely meghatározta életünket és megszabta feladatainkat itt, a Kárpátok gyűrűjében. Mondhatnánk, hogy nem történt semmi különös, csak ami a sorsunk évszázadok óta: megpróbáltuk lerázni immár a sokadik nagy birodalom rabigáját – sikertelenül. De ez nem igaz. Nagyon is különleges volt, ami akkor történt!
Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.
Harrach Péter: 1956 üzenete a nemzet szabadságáról szól
1956 üzenete szól a fiatalokról, a szabadságról és a nemzet szabadságáról, amelyet kivívni és védeni kell – mondta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott koszorúzáson szombaton Budapesten.
GEOrgPOLITIKA – Hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba az igazi pesti srácok
Az 1956-os hősökre emlékezünk, akik hihetetlen bátorságról tettek tanúbizonyságot, hiszen katonai kiképzés nélkül, hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba a szovjetek és a magyar kommunista alakulatok ellen. Ők voltak az igazi pesti srácok, Magyarország hősei.
A szabadságszeretet egyik legtisztább jelképe volt – Végső búcsút vettek Wittner Máriától (Galériával!)
A Dunakeszi temetőben helyezték végső nyugalomra az 1956-os szabadságharcost, Wittner Máriát, aki 86 éves korában hunyt el. A gyászszertartást Kozma Imre atya tartotta, aki elmondta, hogy a legendás hős életműve mind nemzetünk, mind az egyetemes kultúrának hatalmas java, és köszönetét fejezte ki neki azokért a hőstettekért, amelyeket egész fiatal korától haláláig vívott a magyarokért. Wittner Mária az önfeláldozó, félelmet nem ismerő szabadságszeretetnek az egyik legtisztább jelképe, aki egyszerre volt hőse 1956-nak, és egyszerre volt áldozata a magyar szabadságharcot és forradalmat követő kommunista terrornak – fogalmazott Németh Szilárd kormánybiztos, aki a család és a barátok nevében búcsúztatta a szabadságharcost.
Miért nem a pesti srácok és mártírtársaik?
Ez a kérdés mostanában egyre inkább felvetődik a harminchárom évvel ezelőtti Nagy Imre és mártírtársai temetése kapcsán. Több újságíró, történész kollégám különféle megközelítésekkel írt 1989. június 16-ról, én megpróbálom másként megközelíteni ezt a korszakot. Így visszatekintve világossá válik, hogy az eresztékeiben rothadó Kádár-rendszer politikai és gazdasági elitje készült a kommunista diktatúrából való kiugrásra, de úgy, hogy igazából ne sérüljön sem politikailag, sem anyagilag, és ne veszítse el kulturális, oktatási, valamint a médiára gyakorolt befolyását, fölényét. Voltaképpen ez sikerült is nekik, mert a rendszerváltás után legalább húsz évig ezeket a stratégiai állásokat sikerült megtartania.
Kövér László: a magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk, ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
