Pesti Srácok

Nyolc portál, nyolc nézőpont

Nyolc portál, nyolc nézőpont
Szeged, 2025. december 20. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Szegeden 2025. december 20-án. Mellette Lázár János építési és közlekedési miniszter. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A Transzparens Újságírásért Alapítvány megvizsgált nyolc hírportál, hogy kiderítsék, mennyire eltérőek a vélemények a szegedi háború ellenes gyűlésről mindkét oldalon. Számunkra nem túl meglepő módon nálunk, azaz a jobboldalon találtak nagyobb változatosságra.

valahányszor felmerül a "függetlenobjektívújságírás" (direkt így egyben) fogalma, a baloldalról mindig megkapjuk, hogy a mi fejünkben ott van egy kicsi Rogán Antal, és a jobboldalon mindenki ugyanazt írja. Nos, a Transzparens Újságírásért Alapítvány sajtókörképéből kiderült, hogy ennél árnyaltabb a helyzet: a jobboldali hírportálok jellemzően változatosabban tudósítanak ugyanarról az eseményről.

Orbán Viktor Szegeden tart háborúellenes gyűlést
Orbán Viktor Szegeden tart háborúellenes gyűlést

Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzésében nyolc online hírportál, egész pontosan az Index, a 24.hu, az Origo, a HVG, a Mandiner, a Telex, a Pesti Srácok és a 444 tudósításait vették górcső alá. 

A Pesti Srácok tudósítása szerintük kifejezetten eseménykövető és megerősítő hangnemben számol be a szegedi DPK-gyűlésről. A cikk részletesen felsorolja, kiket szólítottak meg a műsorvezetők, és milyen témák kerültek elő a kerekasztal-beszélgetés során, érdemi kritika nélkül közvetítve a résztvevők mondandóját. Áder János volt köztársasági elnök beszédét az elmúlt másfél évtized eredményeinek összegzéseként mutatja be, hangsúlyozva az ország gyarapodását. Orbán Viktor és Lázár János párbeszédénél a miniszterelnök legerősebb, mozgósító mondatait emeli ki, gyakran értelmező megjegyzésekkel erősítve meg azok súlyát. A gyermekvédelemmel kapcsolatos kritikus kérdezőt a lap minősítő módon, „tiszás trollként” írja le, és kiemeli, hogy tegezve szólt a kormányfőhöz, ezzel is a tiszteletlenség képét erősítve. A Pesti Srácok narratívájában a szegedi este mindenekelőtt a jobboldali tábor erejének és összetartásának demonstrációja.

A nyolc tudósítás közös pontja, hogy mindegyik az est hangsúlyos részeit keresi – csak épp máshol látja őket. A jobboldali sajtó inkább üzenet- és közösségerősítő keretben mutatja meg Orbán mondatait (a háború–béke tengely, a választási tét, a tábor stabilitása), míg az ellenzéki sajtó a ritka töréspontokat és a rendezvény kontrollált jellegét emeli ki. A legfontosabb tanulság talán az, hogy ugyanaz a formátum egyszerre tud „közvetlen, néphez lemenő” fórumként és „szűrt, színpadszerű” kommunikációs térként megjelenni – attól függően, melyik szerkesztőség tudósít róla.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)