Pesti Srácok

Katonai tiszteletadással, szerdán Pomázon búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost

A kormány intézkedése nyomán nagyszabású katonai tiszteletadással búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost. A szertartás a pomázi katolikus temető ravatalozójában kezdődik, február 5-én, szerdán 14 órakor. A búcsúztatást Mohos Gábor segédpüspök végzi, melyen a családtagok mellett a Honvédelmi Minisztérium küldöttei és az 56-os szervezetek képviselői, továbbá a PestiSrácok.hu munkatársai is részt vesznek. Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa, a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke január 25-re virradóan hunyt el. 16 évesen az 1956-os szabadságharc szinte minden közismert fővárosi eseményében részt vett, ott volt a Magyar Rádió ostrománál, a Kossuth téri sortűznél, majd a Corvin közben. A november 4-i szovjet invázió idején a Corvin közt védő Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagja volt, a harcok idején megsebesült, de visszatért és még november 12-ig harcolt, fegyverben volt. Tutsek Gusztáv vérbíró ítélte el, esetében kiskorúsága miatt mellőzték a halálbüntetést. A PestiSrácok.hu szerkesztősége osztozik a család gyászában és elhivatottan őrzi tovább Varga János és a forradalom emlékét. FIGYELEM! Az 1956-os Magyarok Világszövetsége szervezésében szerdán busz is indul a pomázi szertartásra, 12 óra és 12.30 között - korlátozott létszámban - csatlakozni lehet a megemlékezőkhöz a világszövetség és a Pofosz fővárosi, Nádor utca 36. alatt várakozó járatához (a Vértanúk terén). (IN MEMORIAM VARGA JÁNOS - videónkat László Petra készítette.)

Varga János az 1956-os, Corvin közi szabadságharcosok egyik leghitelesebb alakja. 16 évesen, pomázi születésű ipari tanulóként már az első napon, 1956. október 23-án magával ragadta a forradalom. Az iskolából a HÉV-felé igyekezve beállt a felvonulásába, s már aznap ott volt a Magyar Rádió ostrománál, majd - az ávós-s gyilkosságokat látva - beállt a szabadságharcosok közé. Ott volt a több száz halálos áldozattal járó Kossuth téri sortűznél, aktívan segített a holttestek elszállításában. A végigélt dráma hatására a legkeményebb küzdelmekben vett - igazolható módon - részt, a Corvin közben Wittner Máriával egy napon, a november 4-i szovjet invázió óráiban sebesült meg. Ugyanis mindketten ugyanannak a védelmi csoportnak, a Vajdahunyad utcainak voltak a tagjai. Ellátása után, a heves harcok ellenére visszatért a csatatérre. Varga Jánost a Corvin közből a Royal Szállót védő csoporthoz vezényelték át társaival, ott még november 8-ig harcolt. Egészen november 12-ig vett részt az aktív ellenállásban, amikor a Széchenyi-hegyen, a Vörös csillag szállónál végül letette a fegyvert és kalandos módon elrejtőzött.

Varga János (ahogyan a kis termetű fiút a Corvin köziek hívták: Janika) szerepel a megtorlás idején Bécsben fellelt, közismert csoportképen, mely 1957-ben a hírhedt Fehér könyvben is megjelent. A fotó hatására lebukott, Wittner Máriával és három másik Corvin közi szabadságharcossal (Stricker Katalinnal, Tóth Józseffel, Kata-Sörös Józseffel) fogták perbe. Három társukat fel is akasztották, ők pedig hosszú börtönbüntetést kaptak. A rendszerváltoztatás idején merték újra felkeresni egymást, s Wittner Mária haláláig a legközelebbi barátokként ápolták a forradalom emlékét.

Harcostársai és a szobrász elmondása szerint az ő alakjáról, a Vajdahunyad utca 41. udvarán készült végzetes csoportképről formálták meg az “1956-os pesti srác” a Corvin Mozi előtt található szobrát. Igaz, ezt Jani bácsi mindig tagadta, mondván sok "Janika", sok bátor szabadságharcos volt, ő csak egy közülük. Varga János az 1956-os Pesti Srác Alapítvány és az 1956-os Magyarok Világszövetsége tisztviselőjeként is megkérdőjelezhetetlen érdemeket szerzett, olyan szabadságharcos, akinek története hiteles, nem vitatott és számos forrásból alátámasztható.

PestiSracok facebook image
Budapest, 1956. november elsején, a Vajdahunyad utca 41. udvarán készült végzetes csoportkép, melyet a kádári megtorlás idején Bécsben felleltek és az alapján ítélték el a rajta látható szabadságharcosokat. Wittner Máriát és Varga Jánost bekereteztük a fotón. MTI-reprodukció.

Varga János a Corvin köz történetének bemutatását elhunyt, meggyilkolt, bebörtönzött mártírtársai iránti kötelességének tekintette. A szabadságharc drámai napjaira elbeszéléseiben szerényen és pontosan, részletesen emlékezett vissza. Varga és Wittner Mária mindvégig bátorították a PestiSrácok-csapatát, szolidaritási nyilatkozatot tettek a Pesti TV mellett, szervezeteik nevében biztosítottak bennünket arról, hogy - előttük is tisztelegve - méltó módon használjuk portálunk címében a szabadságharcosok nevét.

Varga János az elmúlt hónapokban is fáradhatatlanul dolgozott a forradalom és a szabadságharcos társai emlékének őrzésén. Mint évről-évre mindig, októberben ezúttal is elutazott a határon túli magyarokhoz, hogy élő történelemórákat tartson. Idén Kolozsváron és Székelykeresztúron, az Erdélyi Unitárius Egyház püspökének meghívására (a PestiSrácok szervezésében) tartott élő történelemórákat több száz diák előtt. Ott volt és felszólalt november 4-én a Halhatatlanok napja című megemlékezésünkön is, mellyel évről-évre a szovjet túlerővel bátran szembeszálló hősök előtt tisztelgünk.

fejlecala
Halhatatlanok napja- Tisztelgés a bátrak előtt! 2-HPGy
Halhatatlanok napja- Tisztelgés a bátrak előtt! 3-HPGy
Halhatatlanok napja- Tisztelgés a bátrak előtt! 5-HPGy
20240220_115157_HBC_5748
Kolozsvar2024d
Kolozsvar2024e
Halhatatlanok napja- Tisztelgés a bátrak előtt! 7-HPGy
HBC_1421
HBC_1720
Szekelykeresztur2024a
Belpolitika - 56-os forradalom - Corvin-közi felkelők
20241104_174522_HBCP1711
20241104_193740_HBCP2585
MosolyAlbumVargaJaniWittner
VargaJanosMosolyalbumTablo
Simicskó István és Varga János Halhatatlanok napja megemlékezésen-HPGy
20231104_152607_HBC_7746
20231104 -- Halhatatlanok napja, Bem tér // fotó: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)