Pesti Srácok

Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt

Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt

November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.

2017 óta immár hagyományos módon tisztelgünk a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. A november 4-i megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeljük a hősöket. Beszédet mond Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, Varga János Corvin közi szabadságharcos, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje. Wittner Mária versét elszavalja: Jurák Kata. Fellép Fekete Bori énekes is.

Az idei ünnepi tisztelgés középpontjába Wittner Mária emlékétállítjuk, aki többször is megtisztelte a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztőségét jelenlétével, kiállásával, bátorító gondolataival, nyilatkozataival.

PestiSracok facebook image

Varga János a Vasárnapi újságban: tovább kell vinni a fáklyát

Varga János Corvin közi szabadságharcos, ahogy mondja, „megúszta a kötelet”, de három társát felakasztották. Vele együtt vádolták meg Wittner Máriát is, az ő halálos ítéletét végül megváltoztatták, 13 évet ült börtönben. Varga János a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában pár napja arról beszélt, hogy kötelességének tartja a „fáklya továbbvitelét”, rendszeresen tart például rendhagyó történelemórát 56-ról. A műsor idején épp Szatmárnémetibe utazott, ahol száznál is több diákkal találkozott.

Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a műsorban kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a pesti srácok előtt kell tisztelegni, akik Nagy Imrével ellentétben nem vonultak be menedékjogot kérve a jugoszláv nagykövetségre, hanem bátran fegyvert fogtak és a világ egyik legnagyobb hadseregével szemben vették fel a harcot.

– fogalmazott. Hozzátette: november negyedike nem lehet csupán gyásznap, mert valahol ez a kommunista magyarázat része.

– mondta Nagy Katalin műsorvezető kérdésére válaszolva.

A baloldali történetírás a rendszerváltozás kezdete óta igyekszik kisajátítani 1956-ot, Nagy Imre mártír miniszterelnök és a kommunista értelmiség elbukott reformtörekvéseként, forradalmaként bemutatni azt. Nagy Imre kapitulálásával és a „Forgószél hadművelet” megindításával, azaz a hazánkba vezényelt, százezernél is több szovjet katona inváziójával a baloldal számára november 4-én valóban véget ért a forradalom, így lett az évforduló pusztán nemzeti gyásznap a rendszerváltás idején. A baloldal „neves” történészei és megmondóemberei – Eörsi Lászlótól Dániel Péteren át Kende Péterig – a valódi szabadságharcosokat azóta is igyekeznek csőcselékként, gyilkosokként, prostituáltakként beállítani, ezzel sározva be a szabadságharc tisztaságát és relativizálva a még heteken-hónapokon át ellenálló magyarok hősiességét.

Pedig a valódi szabadságharc csak november 4-én kezdődött igazán: véres küzdelem folyt a Corvin közben, az Élessaroknál és a Csajkovszkij parknál, a Széna téren, a Keleti pályaudvarnál és más barikádokon. Budapesten a tudtuk szerint fasiszták kifüstölésére érkező, zömében közép-ázsiai katonákból álló gigantikus vörös haderő csak egy héttel később lett a helyzet ura, igaz, Kádár János bábkormányát már november 7-re a fővárosba szállították. Dunapentelén, Pécsett és számos más ellenálló fészekben még november végéig tartották magukat a szabadságharcosok, és szintén 1956 novembere–decembere volt a passzív ellenállás, a munkássztrájkok és a végül brutális sortüzekkel, tömeggyilkosságokkal elfojtott tüntetések időszaka.

Kérjük, jöjjön el a Halhatatlanok napjára, találkozzon az '56-os hőseinkkel, tisztelegjen előttük velünk együtt pénteken 18 órától, a budai Bem József téren! A megemlékezést 19 órától kötetlen beszélgetéssel folytatjuk a szomszédos Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél). A pénteki ünnepség és találkozó miatt a szokásos csütörtöki Polbeat-felvétel elmarad!

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)