Pesti Srácok

Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt

Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt

November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.

2017 óta immár hagyományos módon tisztelgünk a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. A november 4-i megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeljük a hősöket. Beszédet mond Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, Varga János Corvin közi szabadságharcos, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje. Wittner Mária versét elszavalja: Jurák Kata. Fellép Fekete Bori énekes is.

Az idei ünnepi tisztelgés középpontjába Wittner Mária emlékétállítjuk, aki többször is megtisztelte a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztőségét jelenlétével, kiállásával, bátorító gondolataival, nyilatkozataival.

PestiSracok facebook image

Varga János a Vasárnapi újságban: tovább kell vinni a fáklyát

Varga János Corvin közi szabadságharcos, ahogy mondja, „megúszta a kötelet”, de három társát felakasztották. Vele együtt vádolták meg Wittner Máriát is, az ő halálos ítéletét végül megváltoztatták, 13 évet ült börtönben. Varga János a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában pár napja arról beszélt, hogy kötelességének tartja a „fáklya továbbvitelét”, rendszeresen tart például rendhagyó történelemórát 56-ról. A műsor idején épp Szatmárnémetibe utazott, ahol száznál is több diákkal találkozott.

Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a műsorban kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a pesti srácok előtt kell tisztelegni, akik Nagy Imrével ellentétben nem vonultak be menedékjogot kérve a jugoszláv nagykövetségre, hanem bátran fegyvert fogtak és a világ egyik legnagyobb hadseregével szemben vették fel a harcot.

– fogalmazott. Hozzátette: november negyedike nem lehet csupán gyásznap, mert valahol ez a kommunista magyarázat része.

– mondta Nagy Katalin műsorvezető kérdésére válaszolva.

A baloldali történetírás a rendszerváltozás kezdete óta igyekszik kisajátítani 1956-ot, Nagy Imre mártír miniszterelnök és a kommunista értelmiség elbukott reformtörekvéseként, forradalmaként bemutatni azt. Nagy Imre kapitulálásával és a „Forgószél hadművelet” megindításával, azaz a hazánkba vezényelt, százezernél is több szovjet katona inváziójával a baloldal számára november 4-én valóban véget ért a forradalom, így lett az évforduló pusztán nemzeti gyásznap a rendszerváltás idején. A baloldal „neves” történészei és megmondóemberei – Eörsi Lászlótól Dániel Péteren át Kende Péterig – a valódi szabadságharcosokat azóta is igyekeznek csőcselékként, gyilkosokként, prostituáltakként beállítani, ezzel sározva be a szabadságharc tisztaságát és relativizálva a még heteken-hónapokon át ellenálló magyarok hősiességét.

Pedig a valódi szabadságharc csak november 4-én kezdődött igazán: véres küzdelem folyt a Corvin közben, az Élessaroknál és a Csajkovszkij parknál, a Széna téren, a Keleti pályaudvarnál és más barikádokon. Budapesten a tudtuk szerint fasiszták kifüstölésére érkező, zömében közép-ázsiai katonákból álló gigantikus vörös haderő csak egy héttel később lett a helyzet ura, igaz, Kádár János bábkormányát már november 7-re a fővárosba szállították. Dunapentelén, Pécsett és számos más ellenálló fészekben még november végéig tartották magukat a szabadságharcosok, és szintén 1956 novembere–decembere volt a passzív ellenállás, a munkássztrájkok és a végül brutális sortüzekkel, tömeggyilkosságokkal elfojtott tüntetések időszaka.

Kérjük, jöjjön el a Halhatatlanok napjára, találkozzon az '56-os hőseinkkel, tisztelegjen előttük velünk együtt pénteken 18 órától, a budai Bem József téren! A megemlékezést 19 órától kötetlen beszélgetéssel folytatjuk a szomszédos Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél). A pénteki ünnepség és találkozó miatt a szokásos csütörtöki Polbeat-felvétel elmarad!

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.