Jövő hét elején kezdődik a Demszky-féle budapesti városvezetés és az MSZP-SZDSZ-kormányhoz köthető legnagyobb korrupciós botrány, az Alstom-ügy tárgyalása. Az ügyészség által elkészített vádirat szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. A homályos háttéregyeztetések aktív résztvevője volt Aba Botond akkori BKV-vezér, de az üzenetváltások során felbukkant az SZDSZ-es szál, illetve Puch László szocialista pártpénztárnok neve is. Végül mégsem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
Jövő hét kedden, október 15-én tart előkészítő ülést a Gyurcsány – és Demszky-korszak idején zajló Alstom-botrány ügyében a Fővárosi Törvényszék. A bíróság portálunknak küldött tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádiratában többek között az szerepel, hogy
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
A vád szerint a cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
Nincs politikus a vádlottak padján
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.
Terner Géza jelenleg Izraelben tartózkodik, a távollétében folytatják le az eljárást. Fotó: police.hu
A Strabag-szál
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Közvetlen utasítások Demszkytől
A PestiSrácok.hu nyomozásra rálátó forrásai megerősítették a Magyar Nemzet korábbi információját, miszerint az Alstom-vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén. De Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke portálunknak korábban arról is beszélt, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Medgyessy Péter volt miniszterelnök az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 4-es metró beruházásról készített jelentéssel kapcsolatban tartott meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2017. március 14-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Bűnbánó táskahordó és a titokzatos osztrák úr
Forrásaink szerint a korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Alstomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt. Kyrill L. neve még évekkel ezelőtt felbukkant egy „bűnbánó táskahordó” „vallomásában” is, aki a Privát Kopó bűnügyi magazinnak pakolt ki a 2010 előtti korrupciós ügyletekről. A férfi állítása szerint a szocialista kormányok idején saját maga pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak” annak érdekében, hogy a Strabag osztrák óriásvállalat tehesse rá a kezét a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett építőipari beruházásokra. A férfi hangsúlyozta, egy magyar származású osztrák állampolgár, a fentebb már említett Terner Géza rokona, A. Zoltán arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, és a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt “egy osztrák úr”, bizonyos Kyrill L…
Demszky Gábor főpolgármester, és Aba Botond a BKV vezérigazgatója a 4-es metró beruházás kapcsán nyertes cégekkel aláírják a szerződéseket. Fotó: Nagy Béla
Kényesebb kérdések
A Magyar Nemzet birtokába kerültek azok az elektronikus levelek, amelyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be. A dokumentumokból egyértelműen kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett T. Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel. A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003. szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt T. Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek, soknak találták a négyszázezer eurós licitálási biztosítékot, és nehezményezték, hogy a cégnek az előző üzleti évek adatai alapján pénzügyileg stabilnak kell lennie. A dörgedelmeknek meg is lett az eredményük, ugyanis Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken. Ezen interakciók törvénytelen jellegére utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött T.Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Alstom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem nem tudnák megbeszélni a “kényesebb kérdéseket”. Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de T. Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, “Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el”. T. Károly egy későbbi összefoglalójában azt rögzítette, hogy beszélt egy “bizonyos személlyel”, aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.
A szingapúri út
Szintén figyelemre méltó adalék, hogy 2005. április 7-én Jean-Louis Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri T-t: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „a BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton” – írta a lap, amely arra is kitért, hogy az Alstom lobbizásának szálai egészen a nagypolitika szintjéig nyúlhattak, hiszen például Quillet arról írt feletteseinek, hogy
ne felejtsék el Aba Botond mellett Puch Lászlót, az MSZP akkori pénztárnokát is meghívni egy titokzatos szingapúri útra.
Quillet a szintén meghívni tervezett E. Mártonra, a BKV-mérnök konzultánsára hivatkozva azt állította, hogy a trió hajlandó segíteni az Alstomot, feltéve, ha „érdekes” technikai és pénzügyi ajánlatot tesznek.
A Fővárosi Törvényszék kérdésünkre közölte, a perben Tóth Erzsébet fog bíróként eljárni. Ő volt az, aki csupán felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a négyszázmilliós hűtlen kezeléssel vádolt korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert, Fürst Györgyöt, de ő mentette fel tavaly Szabó Pál volt posta-vezért is. Pedig Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési minisztere terhére azt rótta az ügyészség, hogy közreműködése révén csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érte a Magyar Posta Zrt.-t, amiért az impozáns épületért kapott pénzből nem új székházat épített, hanem inkább előnytelen bérleti konstrukciót választott.
Cikksorozatunk korábbi részeit itt és itt olvashatják.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS