A 2018-as drasztikus méhpusztulásra válaszul idén hatszázmillió forintot biztosít a kormány a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére – jelentette be Nagy István kedden, a Méhek napja alkalmával tartott sajttájékoztatón. Az agrárminiszter portálunknak elmondta: a tárca a gyakorlati lépések terén már meg is előzte a Nébih méhpusztulásokkal kapcsolatban indított vizsgálatát, hiszen a fő gyanúba keveredett neonikotinoid tartalmú szerek használatát tavaly azonnali hatállyal betiltották. A sajtótájékoztatón elhangzott: miközben az USA a méhpusztulásoknak köszönhetően 2,5 milliárd dollárt fordít mesterséges beporzásra, hazánk szerencsére nincs ilyen rossz helyzetben, hiszen az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség. Portálunk azt is megtudta: az Agrárminisztérium azt tervezi, hogy ősztől a fásítási programot a városokra is kiterjesztik majd.
Hatszázmillió forintot biztosít idén a kormány a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden, a Méhek napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. A támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek online pályázat formájában, őszre pedig meg is kaphatják a támogatást.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: a tárca emellett kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját, amelytől szintén a méhcsaládok pusztulásának megelőzését remélik. Nagy István elmondta: 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió bizottsága több, mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programokra vonatkozó keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket.
A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében. Portálunk többek között a tavaly tapasztalható drasztikus méhpusztulásról, a NÉBIH ezzel kapcsolatos vizsgálatáról, és az online permetezési napló előnyeiről kérdezte Nagy Istvánt, de megtudtuk azt is: a tárca azt tervezi, hogy ősztől a fásítási programot a városokra is kiterjeszti majd.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, már tavaly júniusban érkeztek figyelmeztető jelzések az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) részéről arról a drasztikus méhpusztulásról, amely év végéig becslések szerint a méhésztársadalom mintegy 20 százalékát is érinthette. A méhészek akkor a neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket tették felelőssé az állatok pusztulásáért, amelyek használatát ugyan az EU már tavaly májusban betiltotta, hazánkban ugyanakkor egy szükséghelyzeti engedély révén továbbra is lehetőség volt a csávázószerek alkalmazására. Mint megírtuk, a Nébih a méhpusztulások miatt átfogó, széleskörű vizgálatot is indított, annak eredményei azonban csak az idei év második felében várhatóak.
Szigorúbb feltételek a méhek, méhészek biztonsága érdekében
Portálunk Nagy Istánnak felidézte: az Agrárminisztérium kérésére tavaly a Nébih átfogó vizsgálatot indított a 2018-as drasztikus méhpusztulással kapcsolatban, amelynek eredményeit idén őszre ígérték. Arról érdeklődtünk, milyen gyorsan tud reagálni az Agrárminisztérium a NÉBIH jelentésére, esetleg újabb egy évet is várni kell a konkrét lépésekre.
A miniszter portálunknak elmondta: a gyakorlati lépések terén már meg is előzték a vizsgálati eredmények beérkeztét, hiszen a fő gyanúba keveredett neonikotinoid tartalmú szerek használatát tavaly azonnali hatállyal betiltották, így idén már senki nem használhatott ilyen csávázószert. Hozzátette: a méhpusztulás elkerülése miatt vezetik be idén az online permetezési naplót is, amely alapján valós idejű képet lehet kapni a kikerülő rovarirtószerekről. A miniszter úgy vélte, ez az ellenőrzés és felhasználás tekintetében ez sokkal szigorúbb feltételeket teremthet majd, nagyobb biztonságot a méhészek számára. Nagy István hozzátette: jelenleg a hatóanyag-kombinációk vizsgálata is zajlik, hiszen előfordulhat, hogy két permetezőszer önmagában nem, de keveredve már halálos lehet a méhek számára.
Az agrárminiszter kiemelte: a méhcsaládonkénti 500 forintos támogatás mögött az a megfontolás húzódik, hogy ne az elpusztult méhcsaládokat finanszírozzák, azaz ne legyen érdeke a méhészeknek, hogy minél több családot engedjenek elpusztulni a támogatás reményében. Hozzátette: az, hogy az Országos Méhészeti Egyesület hatáskörébe kerül át a méhegészségügyi felelőshálózat, szintén azt erősíti, hogy egy kézben összpontosuljon minden információ, amelyekből következtetéseket lehet levonni. Nagy István kitért arra: bár a méhész-szakmában is tapasztalható az elöregedés jelensége, a Fiatal Gazda programban nagy számban jelentkeztek olyan fiatalok, akik méhészkedéssel szereznének foglalkozni, azaz egyre több fiatal érzi úgy, hogy apái örökébe kell lépnie; ehhez azonban megfelelő jövedelmezőséget is teremteni kell az ágazatnak.
A fatelepítési program ősztől a városokra is kiterjed
Portálunk felidézte a sikeres fatelepítési programmal kapcsolatban, amely idén tavaszig hatezer hektárnyi erdő telepítésével zárult: adódik a kérdés, hogy kiterjesztik-e a fásítást a városokra is. A Magyarország környezeti állapota – 2017 című, idén tavasszal megjelent tanulmánykötet szerint ugyanis továbbra is akut probléma a levegőtisztaság kérdése hazánkban, valamint városaink egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a globális felmelegedés problémáinak, ezekre pedig a fatelepítés megoldást jelenthet.
Nagy István arról beszélt: van olyan szándék az Agrárminisztériumban, hogy ősztől a fatelepítési programot pályázatokon keresztül kiterjesszék a városokra, településekre is. Hozzátette: önkormányzatok, civil szervezetek jelentkezését várják, amelyek a tervek szerint többek között parkok létrehozására, utcák fásítására, a növényzet megújítására adhatnak majd be pályázatot. Hozzátette: szaktanácsadás keretében a megfelelő fafajták kiválasztásában is segítséget kívánnak nyújtani, valamint a szükséges facsemetékről is gondoskodni fognak. Az agrárminiszter hozzátette: a tavaszi időszakban a saját hatáskörben lévő állami erdők tekintetében írták elő a faállomány növelését, ugyanakkor olyan támogatási konstrukciókon is dolgoznak, amelyek a magángazdaságok számára is előnyössé tehetik a faültetést, különösen azokon az alacsony aranykoronájú területeken, ahol nincs megfelelő jövedelmezőségű mezőgazdasági termelés. Megjegyezte: a barnamezős területek, elhagyott ipartelepek, honvédségi gyakorlóterületek fásításának támogatása szintén az Agrárminisztérium tervei között szerepel.
Fotó: Pelsőczy Csaba
A közös uniós agrárpolitika jövőjéről már az újonnan felálló európai parlament dönt majd
Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy sikerként könyvelhető el, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd, nem pedig a jelenlegi. Az Európai Parlament agrár- és vidékfejlesztési bizottságának megszavazásra váró tervezete szerint a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program létrehozása minden uniós tagállam számára. Emellett külön fejezetet szentelnének a méhészetnek, így az ágazat a „legfelsőbb polcra kerülne” a megbecsültség terén. Kötelezővé tennék továbbá a tagállamok számára a méhcsaládok számáról szóló évenkénti jelentést, ezzel is ösztönözve a méhpusztulásokkal szembeni minél gyorsabb reakciót. Emellett felértékelődne az ökorendszerek jelentősége: több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek.
Bross Péter, az OMME elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet; az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.
Az unióban Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta: jelenleg az USA a méhpusztulásoknak köszönhetően 2,5 milliárd dollárt fordít mesterséges beporzásra. Hozzátette: hazánk szerencsére nincs ilyen rossz helyzetben, hiszen az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség: egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnökség és az OMME között a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében kötött stratégiai megállapodásról szólva elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel; a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Pelsőczy Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS