Minden határ egyenlő, de egyes határok egyenlőbbek a többinél
Ha a tipikus, megkülönböztető jelzéssel el nem látott afrikai vagy ázsiai migráns Oroszországon vagy Fehéroroszországon átutazva próbál bejutni az EU-ba, akkor közös határvédelmet, taposóaknát és seggberúgást kap a fogadóbizottságtól. Ha nem kerül ekkorát, mert sikerült időben jegyet foglalnia az embercsempésznél, és ennek köszönhetően Szerbia felől érkezik, akkor Magyarországot büntetik meg, ha nem engedi be. Minden ember egyenlő, kivéve, ha a rossz ösvényt választ a néger, mert onnantól nem menedékkérő, hanem hibrid támadó, továbbá aljas felforgató, aki Putyin gonosz szándékai szerint akarja tönkretenni a kontinenst. Hogy mi a határ, azt meg az aktuális brüsszeli Göring mondja meg.
Az olvasó nyilván nyugtázza, hogy a PS szerzője megint európaellenes tapló rasszista, aki ráadásul még a n betűs szót is leírta. Csak hát a fentieket nem én találtam ki, hanem így működik ma a germanizált Európai Unió.
Lőtéri kutyát nem érdekli a valóság, a lőtéri macskát nem érdeklik a szabályok, pláne a sokat emlegetett emberi jogok, csak az számít, hogy ki van-e adva feladatnak, hogy a legbénább füllentésekre is bólogassanak a központban. Ugyanis ebben az esetben szó sincs színvonalasan előadott hazudozásról, amivel a delikvens megmalmozza az illetékes brüsszeli elvtársat, hogy lehúzza pénzzel; mindenki tisztában van vele, hogy pont ugyanolyan európai határ a lengyel-fehérorosz, mint a magyar-szerb. Csak abba a helyzetbe kerültünk, hogy az egyik fél (Magyarország) teljesen korrekt és becsületes álláspontját büntetik, míg a másik, félkegyelműeknek is átlátszó hazugságát körbetapsolják és honorálják.
De miről is van szó?
Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását.
A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.
A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az Európai Uniótól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Természetesen semmiféle katonai támadás nem fenyegeti Lengyelországot. Persze lehet táplálni vele a közös versenypolitikát felváltó közös hisztériát, de elég nehéz elképzelni, ahogy az Ukrajnában meglehetősen elfoglalt orosz hadsereg hirtelen megjelenik a lengyel határon, és csak az ott felhúzott drótkerítéssel nehezített vizesárok hatására hátrál meg. Mindközönségesen arról van szó, hogy Európa külső határai mindenhol nyomás alatt állnak, Spanyolországtól kezdve a fütyörészve félrenéző Görögországon át egészen Finnországig tömött sorokban érkeznek a teljes körű ellátásra számító migránsok, miközben az Unió országai még csak odáig jutottak, hogy közös határvédelem és közös kitoloncolási eljárások helyett egymással próbálnak kibaszni.
Persze legfőképpen Magyarországgal, mert ezekben a viharosnak kinéző évtizedekben nyilván egymás ellen kell negyedik generációs hadműveleteket folytatni, különben unatkoznánk…
Az oroszokat felépítették mumusnak, velük most mindent el lehet adni. Ha tőlük vagy a fehérorosz csatlóson keresztül jön Ali, akkor Alit lefújják könnygázzal és seggberúgják, hiszen ő nem menekült, nem ártalmatlan menedékkérő, hanem hibrid hadviselő. Ezért Ali, megtörölve az orrát, kisimítva a hátsóját jegyet foglal a Minsk-Belgrád közvetlen járatra, majd észak felé veszi az irányt, mert onnantól Ali varázsütésre menekültté változik, aki semmi mást nem akar, minthogy a magyar hatóságok addig bírálgassák a kérelmét, amíg el nem helyezkedik Berlinben pályakezdő drogfutárként.
És mindez az úgynevezett közös határvédelmi politikai közös büdzséből lesz fizetve. Azok a jó magyar adófizetők, akik kénytelenek összedobni a büntetést, amiért Alit nem engedtük be korábban, fizethetik azt is, hogy a lengyelek, a baltiak és a finnek ugyanazt az Alit ne engedjék be.
Oké, még nincs eldöntve, nincs leütve az üzlet, optimista elemzők szerint ez EU nem fog erre közös pénzt fordítani, de van okunk kételkedni. Vannak annyira cinikus és pofátlan rohadékok Ursula von der Leyenék, hogy meglépik ezt is, ha már azt elfogadták, hogy minden határ egyenlő, kivéve amelyek egyenlőbbek.
És közben az Alit, aki Európa észak-keleti határain nem jöhetett be, nekünk fogadni kell. Tejben vajban füröszteni, amíg le nem lép nyugatra potyázni. És ha ott megunják a pofáját, akkor hozzánk küldik vissza, hogy fürdessük megint tejben és vajban, hiszen nálunk adta be a menedékkérelmét, onnantól a mi felelősségünk, mint a megszelidített róka. Azt a menedékkérelmet, amit Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban és Finnországban a „közös európai határvédelmi politikának” megfelelően nem adhatott be, hiszen ott még hibrid hadviselő volt.
Tulajdonképpen már csak az hiányzik, hogy mind Oroszországot, mind Fehéroroszországot biztonságos harmadik országnak nyilvánítsák, ahonnan tilos Európába menekülni. És mindehhez még a tapsot is elvárják tőlünk, különben a rossz vibe-okat is ráterhelik a számlánkra.
Vezető kép: Varsó, 2024. május 21. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a kormány ülése utáni sajtóértekezlete a varsói kormányfői hivatalban 2024. március 21-én. Tusk elrendelte a 2004-2024 közötti lengyelországi orosz és fehérorosz befolyásolást vizsgáló bizottság felállítását. MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak
