A CEU-n kívül egyik tengerentúli egyetem sem vette magára a felsőoktatási törvény tervezett módosítását – közölte a PestiSrácok.hu-val Palkovics László oktatásért felelős államtitkár egy másik témában tartott budapesti sajtótájékoztatón, csütörtökön. Mint ismert az Oktatási Hivatal 28 külföldi oklevelet adó felsőoktatási intézményt vizsgált meg és hétnél tárt fel szabálytalanságot. Ebből négy amerikai intézmény. Az anomáliák rendezésére három pontban módosítanák a felsőoktatási törvény azért, hogy a tengerentúli eltérő struktúrával rendelkező intézmények illeszkedjenek az európai szabályrendszerbe, valamint hogy kiszűrjék a kamuegyetemeket.
Számtalan cikk született már arról, ki és hogyan szerzett diplomát kamuegyetemen. Részint ez indukálta, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden módosító javaslatot nyújtott be a felsőoktatási törvényt érintően. A kamuegyetem ismérve, hogy a képzést végző intézmény másik országban van akkreditálva, mint ahol valójában a képzés történik (vagy nem történik). Ezt a helyzetet szeretnék rendezni a tervezett változtatással, melynek értelmében jövő szeptembertől csak olyan külföldi oklevelet adó felsőoktatási intézmény működhet itthon, amelyik az anyaországban is folytat képzést. Palkovics László azt is mondta, a tervezet ellen egy külföldi intézmény sem élt kifogással a CEU-n kívül.
Csak a CEU érezte magára koncepcionálisnak ezt az ügyet
– fogalmazott.
Hozzátette azt is, a háromból két lényegi módosítás mind a 28 külföldi intézményre vonatkozik. Mint mondta, a tengerentúli egyetemeknek azért lesz szüksége kormányközi megállapodásra, mivel nem tagjai az Európai Gazdasági Közösségnek.
Palkovics László fontosnak tartotta tisztába tenni, hogy a CEU és a Közép Európai Egyetem fizikailag ugyan egy intézmény, de jogi szempontból kettő. Előbbi egy Amerikában bejegyzett, akkreditált, Magyarországon képzést folytató, de az anyaországban nem működő egyetem, míg utóbbi egy Magyarországon bejegyzett magánegyetem, alapítványi fenntartóval. Ha egyébként a CEU-ra vonatkozó feltétel nem teljesül és nem születik kormányközi megállapodás az Egyesült Államok és Magyarország között – amit egyébként Palkovics nem tart valószínűnek – attól még a Közép Európai Egyetem tovább működik. Az egyetlen kérdés csak az, hogy a Magyarországon folyó képzés elvégzését követően, hogyan kapnak majd – két – Amerikában és Magyarországon is elismert diplomát a hallgatók, de Palkovics szerint erre számos módot ad a felsőoktatási törvény.
Azt is közölte, hogy 2004-ben a szocialista kormányzás idején már született egy szándéknyilatkozat Magyarország és New York Állam között, melynek értelmében államilag elfogadott egyetemmé vált a CEU. Ennek a folyománya lesz az államok közötti megállapodás, amely ugyanazt az elvárást fogja tartalmazni visszafelé is, vagyis a magyar államnak is támogatni kell a nálunk képzést nyújtó külföldi felsőoktatási intézmény működését.
Ezért sem érti a CEU rektorának Michael Ignatieff-nek a szavait, aki szerint a törvénymódosítás, diszkriminatív a CEU-ra nézve és ellehetetleníti azt. Hangsúlyozta, nem lát rizikót a CEU jövőjét illetően és a szerda esti az egyetem rektorával történt szakmai egyeztetést követően sem véli úgy, hogy szükség lenne a módosítás visszavonására, ahogy azt a elnök-rektor szeretné.
Megismételte, ez nem egy CEU ellenes törvénymódosítás, vagy CEU koncepcionális per, amelyben Soros Györgyöt szeretnék presszionálni. Arról van szó, hogy rendezni kell a helyzetet a CEU-ra és a Közép Európai Egyetemre vonatkozóan. A magyar törvényeket pedig mindenkinek be kell tartani.
Nincs olyan hogy külön törvényt hozunk egy olyan egyetemre, amely Soros Györgyhöz tartozik.
– tette hozzá. Az államtitkár nem tud arról, hogy a CEU elmenne Magyarországról.
A felsőoktatási törvény tervezett módosítása értelmében, 2018 február 15-től a hazánkban képzést végző tengerentúli intézményeknek államközi szerződésre van szükségük a további működésükhöz, létesíteniük kell az anyagországban is kampuszt, illetve a külföldi intézmények államilag elismert diplomát kell biztosítsanak.
A CEU a honlapján közölte, miért kifogásolja a tervezett vált”ozásokat. Úgy látja, hogy egy ilyen kötelezettség előírása nekik semmilyen oktatási előnnyel nem járna, viszont szükségtelen pénzügyi és humán-erőforrás költségeket generálna. Szerintük az a leginkább diszkrimináló rendelkezése a tervezetnek, amely „a továbbiakban lehetetlenné tenné a magyar egyetemek számára, hogy nem európai egyetemek számára programokat és képzéseket nyújtsanak. A CEU/Közép Európai Egyetem működése azon a jelenleg hatályban lévő jogszabályon alapul, mely lehetővé teszi, hogy az OECD országok (beleértve az Egyesült Államok) programjai és képzései magyar intézményeken keresztül működhessenek Magyarországon. Azt is diszkriminatívnak tartják, hogy a tervezett módosítás eltörölné azt a korábbi rendelkezést, amely jelenleg lehetővé teszi a nem EU-s országokból érkező akadémiai munkavállalóknak, hogy munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak az egyetemen. Szerintük a módosítás ezért is hátrányos helyzetbe hozná az egyetemet, mivel nagy számban alkalmaznak nem EU-s országból érkező oktatókat.
Megírtuk, Michael Ignatieff, a CEU rektora vasárnap Washingtonba utazik, hogy ügyüket az amerikai jogalkotók és a média elé tárja.
Címlapfotó: CEU
Facebook
Twitter
YouTube
RSS