Kártérítést követel a béren kívüli juttatások piacáról 2012 után kiszorított multicégeknek a Demokratikus Koalíció – tudhattuk meg az Európai Bíróság keddi döntése után. A PestiSrácok.hu összeállításából kiderül: a párt húzása annyira nem is meglepő annak tükrében, hogy a leginkább érintett francia vállalatok Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kormányzása idején tettek szert sok százmilliárd forintos forgalomra. Akkoriban még az állami juttatások is a “francia sáp” megfizetése után jutottak el a támogatottakhoz, közalkalmazottakhoz. A szocialisták francia kapcsolatai a rendszerváltás idejére nyúlnak vissza, amikor Medgyessy Péter és az Apró-család az ottani nagyvállalatok lobbistájaként, majd a Horn-kormány idején kiszolgálójaként is tevékenykedett. Aligha véletlen, hogy Medgyessy 2000-ben a francia Becsületrendet is megkapta.
2012. január elsejétől új formában kapták meg megszokott, kedvezményes adózású béren kívüli juttatásaikat a munkavállalók. A döntés az átlagemberek számára a gyakorlatban egy átlátható rendszerű, más színű és más logójú papír és kártya bevezetését jelentette, ám a hatalmas összeget húzott ki három multicég zsebéből. Amely összeg innentől az államnál maradt.
2012-től kezdve az Erzsébet vált az elsődleges készétel-utalvánnyá, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak Széchenyi pihenő (Szép) kártya felhasználása esetén minősült béren kívüli juttatásnak. Az Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhatja ki, a Szép-kártyát pedig három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki. Az államivá lett üzletből szociális célokra is fordítanak, Trócsányi László igazságügyi miniszter korábbi tájékoztatása szerint évente kettő-négymilliárd forintot.
Ez aztán az üzlet! – 50 százalékos nyereség
Bár 2012 előtt szabad verseny volt az utalványpiacon, a gyakorlatban – és mert az MSZP-kormányzás idején az állami szféra is ezek használatára kényszerült – három nagy multicég alakított ki meghatározó pozíciót: az Edenred, a Le Checque Dejeuner és a Sodexo.
A Fidesz-KDNP-kormány a Magyarországgal szembeni méltánytalan uniós pénzügyi szigor és az államkötvénypiacot ért folyamatos spekulációs támadások forró heteiben, 2011. legvégén határozta el, nem fizet többé sápot a francia érdekeltségű multicégeknek és a privát piacot is a belépő új állami utalványforgalmazó javára billenti el. Akkori folyosói pletykák arról szóltak, hogy azért kellett olyan gyorsan “átnyomni” a javaslatot, hogy azt ne “verjék szét” a lobbiérdekek. A korábbi években ugyanis elég jó üzletet jelentett a cafetéria kibocsátás.
2009-ben az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) arról tájékoztatta büszkén az Index.hu-Napi.hu konzorciumot, hogy a sok száz milliárdos piac mennyire jól fut. A cikk arról tudósít, hogy:
„a cafeteria-rendszerben használatos utalványok kibocsátása kiemelkedően jó üzletnek számít. A piac főbb szereplői által felmutatott adózás előtti eredmény a nettó árbevétel 50 százaléka körül volt tavalyelőtt. A cégek ezzel párhuzamosan százmilliókat fizettek társasági nyereségadóként.”
Az akkori összeállítás meglehetősen örömteli fejleményekről számolt be:
„Látványosan növekvő árbevétel és irigylésre méltó eredményesség jellemzi a hazai cafeteria-rendszer főbb szereplőit a 2007-es adatok szerint. A kormány becslései szerint 517 milliárd forintra tehető a cafeteria-rendszer teljes forgalma, ezen belül az étkezési utalványoké 231 milliárd forintot ért el 2008-ban.”
A megnyerő eredményekről tájékoztató szervezet az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés volt, amely – nem teljesen váratlan módon – három céget fogott össze, az Accor Services Magyarország Kft., a Le Cheque Dejeuner Kft. és a Sodexo Pass Hungária Kft. –t. E három cég akkor az étkezési utalványok piacának közel kétharmadát fedte le.
Egy ekkora piacot, legyen az akárhol, nem szoktak veszni hagyni. Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben az uniós bíróság előtt – természetesen az óriási veszteséget elkönyvelni kénytelen korábbi multik impulzusára. Ennek a végére került pont 2016. február 23-án, amikor az uniós bíróság kihirdette ítéletét. A bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.
A DK krokodilkönnyei a “tönkretett” multik miatt
A DK rögtön közleményt adott ki a történtekről, amelyben „választ vár a kormánytól arra, hogy az Európai Bíróság cafeteriaügyben hozott ítélete kötelezi-e a magyar államot kártérítés megfizetésére a tönkretett cégeknek – közölte Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, európai parlamenti (EP) képviselője. Az ítéletet úgy kommentálta: újabb uniós pofonba szaladt bele az Orbán-kormány.
A Fidesz-frakció szerint a balliberálisok annak örülnek, ha Brüsszel beleköt két olyan sikeres programba, mint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, amelyek azért szúrják a multik szemét, mert már nem „nyerészkedhetnek” a magyar embereken.
A francia multik miniszterelnöki rangú lobbistái
A szocialisták franciabarátsága hosszú időre nyúlik vissza: a késő-kádári rezsim opportunista pénzügyes elitje, azon belül is az Apró-családhoz köthető figurák már a rendszerváltás előtt megtalálták az átmeneti visszavonulás útját. A családhoz mindig is közelálló, azt később számos üzletben személyesen is képviselő Medgyessy Péter 1990-ben az egyik legtekintélyesebb francia befektetőcég, a Paribas magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója lett. Ilyen minőségében többek kötött a paksi atomerőművel kötött számos, mondhatni nem a magyar félnek előnyös megállapodást. (A franciáktól Medgyessyék kapcsolatrendszerén keresztül beszerzett alkatrészeknek volt felróható az is, hogy 2003-ban a paksi 2-es blokkban megtörtént a Csernobil utáni legsúlyosabb európai atombaleset, mely miatt évekig használhatatlan volt a blokk és kis mértékű rádióaktív szennyezés is a levegőbe jutott.) Később ugyanezekben az üzletekben az Apró-családba beházasodó Gyurcsány Ferenc is megjelent, az Altus Rt. képviselőjeként. Mindez segíthet megérteni, hogy Gyurcsány és a Demokratikus Koalíció ma miért viseli a szívén a francia multik magyarországi boldogulását.
Medgyessy 2000-ben kapta meg a Becsületrendet, 2014-ben főtisztté is avatták
De térjünk vissza Medgyessyhez, aki a Paribas után az Inter-Európa Bank elnökeként, majd a Horn-kormányba pénzügyminiszterként visszatérve is sok állami üzletben egyengette a franciák útjait! Az idegen érdekek szolgálata esetében sem maradt jutalom nélkül:
Medgyessy Péter 2000-ben átvehette a francia állam legmagasabb kitüntetését, a Becsületrend lovagi fokozatát, majd miniszterelnöki pályájának “csúcsaként” 2004-ben a Becsületrend főtisztjévé avatták.
Amit aztán Medgyessy és utóda Gyurcsány Ferenc becsületesen meg is hálált a 2002-es kormányváltás után. Ekkor alakult ki az a gyakorlat, hogy még a közalkalmazottak juttatásait is francia utalványokkal fizették ki, mint fent láttuk, mesés nyereséget hagyva a multik zsebében.
Személyesen Sarkozy elnök szólt oda
Hogy miféle játszmák zajlottak a háttérben, azt jól jelzi, hogy a magyar kormány 2012-es intézkedése után a francia kormány bekérette az akkor párizsi nagykövetként dolgozó Trócsányi László igazságügy-minisztert, akit számon kértek az utalványpiac újraszabása miatt. Párizs azzal vádolta meg Magyarországot, hogy nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat és bünteti a francia vállalatokat. A Magyar Narancs 2012. január elején pedig arról írt, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök 2011. novemberében személyesen írt levelet Orbán Viktornak, amelyben “nehéz ügynek” nevezte a francia utalványcégek esetét, ami “aggodalmat keltett benne.” Ide kapcsolódik a Magyar Idők értesülése is, miszerint annak idején a Nemzetközi Valutaalappal zajló tárgyalásokon – az egyébként francia származású IMF-elnök – Christine Lagarde is kifejezte rosszallását a magyar delegációnak.
A kormány kitart a magyar megoldás mellett
A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését – reagált a döntésre Kovács Zoltán kormányszóvivő. Közölte: a kormány a szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét. Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.
Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program.
Kovács Zoltán azt mondta portálunknak: “az egész ügy ebben az értelemben bűzlik”, mert “a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás”, és ez szerinte “át is üt az ítélet tartalmán”.
A vezető képen a 2012. január 21-i első Békemenet fő üzenete: Nem leszünk gyarmat!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS