Az egyensúlyra oly nagy hangsúlyt fektető Európai Unió (EU) úgy tűnik, mégsem olyan egyenlőségpárti, mint amilyennek hirdeti magát. A Mandiner figyelt fel egy friss tanulmányra, amely rávilágít: a EU csúcsintézményeiben, mint például az Európai Bíróság, Európai Tanács vagy az Európai Központi Bank hivatalnokai főként nyugat-európai országok politikusai. A kelet- és közép-európai képviselet a kezdetektől alig-alig kap szerepet.
Egy rendkívül érdekes kutatással állt elő a 2019-ben alapított European Democracy Consulting nevű szervezet, amelynek célja, hogy segítse a demokratikus trendek alakulását az EU-ban. A kutatás a közösség bürokratikus berendezkedését vizsgálta, a személyzet származási összetételének alapján. Vizsgálták a vezetők kinevezését regionális szempontból és azt is, hogy mennyi időre kapnak hivatalt az érintettek. A kutatók a 1952-2020 közötti időtartamot, hetvenkét uniós szervet, nyolcvankilenc pozíciót és ötszáz hivatalnokot vizsgáltak. Megállapították, hogy az EU alapítása óta a kontinens hivatalnokait a nyugat-európai országokból – Íroroszág, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Ausztria – delegálják.
Ez a kinevezettek hatvan százalékát jelenti. Ha azonban az utóbbi tíz évet vesszük alapul, akkor is ötven százalék feletti eredményt kapunk. A második helyen, huszonöt százalékkal szerepelnek a dél-európai országok – Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország –, ezeket követik az észak-európai államok – Svédország, Finnország, Dánia – hét százalékkal. Mivel utóbbiak esetében kis népességű országokról van szó, ez kimagasló eredménynek mondható. A sor végén a közép-és kelet -európai országok következnek 2,5 százalékkal, ezen belül Közép-Európa 2,3, Kelet-Európa 2,7 százalékkal veszi ki a részét. Ez a trend a vizsgált tagállamok csatlakozása óta nem változott. A kutatásban vizsgált közép-európai országok Magyarország, Szlovákia, Csehország, Horvátország és Szlovénia, a kelet-európai országok pedig Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária.
A legtöbb vezetőt a nyugati országok delegálják
A tanulmány kitér a vezető pozíciókra is, a kutatók megállapították, hogy a vezető pozíciók kinevezettjeinek harmada származik nyugat-európai országból, tizennyolc százalékuk északi-európai ország állampolgára. Ebben az összehasonlításban a közép-európai országok teljesen súlytalanok, ugyanis egyáltalán nem delegálhattak vezetőt ez EU intézményeinek élére. Az unió intézményei alatt a kutatók a Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot, az Európai Unió Tanácsát, az Európai Központi Bankot, az Európai Unió Bíróságát, az Európai Számvevőszéket és az Európai Atomenergia Közösséget értik, ezek mellett különbséget tettek a tanácsadó testületek, ügynökségek és egyéb, a fentiek közé nem sorolható testületek között is. A legfontosabb szerv egyébként az Európai Tanács, ahol a kulcspozíciókról döntenek, második legfontosabb pedig az Európai Bizottság, amely szintén jelentős pozíciókba jelölhet embereket.
Kudarcot vallott az Unió
Az EU egyszerre próbál egyensúlyt találni a tagállamok egyenlő képviselete és a népességalapú arányos képviseleti rendszer között, de minden jel szerint kudarcot is vall eközben. A tanulmány készítői ezért azt az ajánlást tették az EU intézményei számára, hogy észleljék a problémát, s évente készítsenek jelentést arra vonatkozóan, hogy sikerült-e orvosolni azt.
Nem nehéz ugyanis kitalálni, hogy miért épp a közép- és kelet-európai tagállamok polgárai érzik egyre inkább úgy, hogy nem megfelelő képviseletük miatt az Európai Unió egyre távolabb kerül tőlük
– vonták le a következtetést a tanulmány készítői.
Forrás: Mandiner. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS