A bőnyi rendőrgyilkossággal, a Pharaon-üggyel is foglakozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfői zárt ülésén. Molnár Zsolt, a bizottság elnöke a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője személyesen is kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. Molnár portálunknak azt is elmondta, hogy a gyilkosságnak kevésbé volt ideológiai motivációja, sokkal inkább annak tudható be, hogy Győrkös István beszűkült tudatállapotban követte el a bűncselekményt. A férfit ma újból kihallgatták az ügyészek, de megtagadta a vallomást.
Molnár Zsolt a bőnyi rendőrgyilkosságról a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülése után mondta el, hogy a haláleset személyes véleménye szerint szakmai hiba miatt következett be. Ennek nem szabad előfordulnia még egyszer, hiszen egy rendőrtiszt életébe került az akció. Hozzátette, hogy a Nemzeti Nyomozó irodánál vizsgálat folyik az ügyben; személyesen azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell, hogy legyen –tette hozzá. Ugyan a későbbi elkövető elfogására nem készültek, ám tudatában lehettek, hogy akár lőfegyver is lehet a birtokában, ezért tisztázni kell azt is, milyen információkkal rendelkeztek a hatóságok – mondta.
Győrkösnek volt kapcsolata az orosz titkosszolgálattal
Ennek kapcsán hangsúlyozta: már korábban is jelezte, hogy a terrorizmussal kapcsolatos információk nagyon széttagoltak a különböző titkosszolgálatoknál, ezek szintetizálásában komoly szerepe lehet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központnak. Annyit tud elmondani – folytatta -, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) – ennek vezetője volt a rendőrgyilkosság elkövetője – és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal. Molnár Zsolt a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, nem csak a szélsőséges szervezet, hanem személyesen annak vezetője, Győrkös István is kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy véleménye szerint a rendőrgyilkosságnak kevésbé volt ideológiai motivációja, sokkal inkább annak tudható be, hogy Győrkös beszűkült tudatállapotban követte el a bűncselekményt. Úgy tudjuk egyébként, hogy a férfi nem azonnal tüzelt, egy darabig együttműködő volt, alávetette magát az intézkedésnek, később azonban “bekattant”, a rendőrök ellen fordult és megtörtént a tragédia. Győrköst egyébként ma újból megpróbálták meghallgatni az ügyészek, de a napokban ügyvédet cserélő férfi – korábbi nyilatkozatával ellentétben – megtagadta a vallomástételt – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Nagy andrea, az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Molnár Zsolt a bizottsági ülés után még azt is elmondta, megállapították, hogy az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Szerinte sokkal inkább a hidfo.ru hírportál lehetett érdekes politikusoknak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Index múlt hét csütörtökön megszellőztette, hogy az Európa Kávézóban kétszer is találkozott a Hídfő újságírója Gyöngyösi Márton jobbikos politikussal.
Vizsgálnák a szélsőséges szervezetek és a politika kapcsolatát
A bizottsági elnök a Pharaon-ügyről úgy fogalmazott: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Kifejtette: a magyar kormány nem védekezhet azzal, hogy a szaúdi üzletember a vízumfeltételeknek megfelelt, hiszen azóta sokkal több információ áll rendelkezésre. Ezért elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy Ghaith Pharaon a belföldi jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységét – tette hozzá az MSZP-s politikus. Emlékeztetett arra, hogy az FBI és az Interpol 1991 óta körözi az üzletembert, mégsem tudja soha senki őrizetbe venni, vagyis az ügyben valamilyen rejtélynek kell lennie. A Pharaon-ügyben óriási hazugság, amit a bizottság szocialista elnöke állít, ennek pont az ellenkezőjéről kaptunk tájékoztatást Végh Zsuzsannától, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójától és Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárától, amit Lázár János kancelláriaminiszter is megerősített – ezt már Németh Szilárd, a bizottság alelnöke írta közleményében. Szerinte Pharaon a legszigorúbb ellenőrzésen és államközi konzultáció után, jogszerűen, a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően kapott beutazási vízumot. A schengeni konzultációban hat ország volt érdekelt, s egyik sem emelt kifogást. Ennek ellenére –a balliberális és a Jobbikos ellenzék és sajtó közös lejárató akcióinak következtében – a nemzetbiztonsági ellenőrzés is megtörtént, ami semmilyen magyarországi kockázatot nem tárt fel. Ha az FBI körözési listáján – közel 25 éve – fent lévő Pharaon Magyarország területére lép, akkor a magyar hatóságok elfogják, letartóztatják és átadják az FBI-nak – emelte ki. Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy a bőnyi rendőrgyilkossággal egy új helyzet alakult ki Magyarországon. Egy hazai szélsőjobboldali szervezet, a Magyar nemzeti Arcvonal vezetője gépkarabély sorozattal megölt egy szolgálatban lévő rendőrt. Másrészt olyan fényképes dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek a szélsőségek és a politika kapcsolatát is felvetik. Ezért a bizottság következő ülésén külön és kiemelten vizsgáljuk a szélsőjobboldali, paramilitáris szervezeteket és azok esetleges külföldi és hazai politikai kapcsolatait.
Amerikai belviszály a Phareon-ügyben
A Pharaon-ügy és a bőnyi gyilkosság hétfőn a parlamentben is előkerült. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kérdésre válaszolva azt mondta, hogy “Pharaon nevű emberrel a magyar kormány soha az életben semmilyen kapcsolatban nem volt”, és nincs neki magyarországi tulajdona, érdekeltsége sem. Hozzátette, hogy az illető nincs az országban. A Ghaith Pharaon elleni amerikai körözést úgy kommentálta: az amerikaiak azt követően kötöttek üzletet vele, hogy “állítólag körözték”, vagyis “valami amerikai belviszályról” lehet szó. Kósa emellett arról is beszélt, hogy A bőnyi rendőrgyilkosságról és a magyarországi paramilitáris szervezetekről szóló részletes jelentés készítésére kéri a Belügyminisztériumot. A politikus hétfői budapesti sajtótájékoztatóján közölte: azt kéri majd a BM-től, részletesen tárja a rendészeti bizottság elé a rendőrgyilkosság körülményeit, valamint azt is, milyen paramilitáris szervezetek vannak Magyarországon, és ezek milyen parlamenti pártokkal tartanak kapcsolatot, továbbá milyen veszélyt jelentenek az ország biztonságára. Kósa Lajos aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek néhány ilyen szervezetet a Jobbikhoz kötnek. Példaként említette a Magyar Nemzeti Arcvonalat, amelynek “vezetésével Vona Gábor is tartott kapcsolatot”, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. A frakcióvezető a hetedik alkotmánymódosításról is beszélt, amelyről kedden szavaz az Országgyűlés. Jelezte, a szövegben egyetértés van a négypárti egyeztetésen részt vettek között.
Címlapfotó: Index.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS