Moody’s: gyorsan romlik a katalán üzleti környezet

A politikai kockázatok miatt gyors ütemben romlik az üzleti klíma Katalóniában, és a belpolitikai stabilitás megingása várhatóan negatív reálgazdasági következményekkel jár majd a térségben – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett helyzetértékelésében.

A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy megerősítette ugyan a Katalóniára külön érvényben tartott “Ba3/NP” hosszú és rövidtávú adóskockázati besorolást, az eszkalálódó politikai válság miatt azonban az eddigi “caa1”-ről egy fokozattal “caa2”-re rontotta Katalónia alapszintű adósminőség-értékelését (baseline credit assessment, BCA). A BCA-mutatóval a Moody’s az érintett kereskedelmi vagy szuverén adósok önálló, saját, belső pénzügyi erejét méri a rendkívüli anyavállalati vagy költségvetési segítség lehetőségének kiszűrésével. A “Ba3/NP” teljes körű katalán besorolás is nagyon gyenge. A “Ba3” hosszú távú osztályzat három fokozattal marad el a befektetésre ajánlott “Baa3” alapszinttől, a rövid távú “NP” besorolás pedig “not prime”, vagyis nem elsőrendű adósminőséget jelöl a Moody’s módszertanában. A katalán osztályzatra a hitelminősítő ráadásul leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben. Spanyolország egészét a Moody’s befektetési ajánlású “Baa2/P-2” államadós-besorolással és stabil kilátással tartja nyilván. A Katalóniára megállapított BCA-mutató visszaminősítésének indoklásában a Moody’s kiemelte, hogy a katalán függetlenségről október 1-jén tartott – a spanyol jogrend szerint – illegális népszavazás óta hozzávetőleg másfél ezer vállalat jelentette be kivonulását Katalóniából.

A Moody’s véleménye szerint az instabillá vált politikai környezetnek negatív hatása lesz a katalán gazdaságra, mindenekelőtt a külföldi befektetői hangulatra és a turizmusra, és ez csak fokozza a tartomány máris gyenge közfinanszírozási helyzetére nehezedő nyomást. A hitelminősítő a gyenge pénzügyi helyzet illusztrálására kiemeli, hogy Katalónia nettó közvetlen és közvetett adósságkötelezettségeinek aránya a működési szintű bevételekhez mérve tavaly 300 százalék volt. Más nagy londoni házak legutóbbi elemzései szerint ha a válság eszkalációja odáig terjed, hogy Katalónia végül valóban függetlenné válik, a következmények negatív növekedési és adósminőségi hatását rövid távon Spanyolország és az Európai Unió egésze is megérezné.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) modellszámításai alapján a katalán elszakadás nettó hatásaként a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne. A CEBR londoni elemzőinek becslése szerint a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia elszakadása esetén a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.

PS/MTI