Moszkva: Az amerikai szankciók nem állítják le az iráni nukleáris objektumok átalakítását
Lelassítja, de nem állítja le az iráni nukleáris objektumok átalakítását, hogy az amerikai kormányzat visszavonja a szankciós felmentéseket azoknak az államoknak az esetében, amelyek együttműködnek az iszlám köztársaság polgári atomprogramjával – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Még ki kell értékelnünk az Egyesült Államok újabb lépéseit és az azok okozta károkat. Gyakorlati szempontból ezeknek az úgynevezett felmentéseknek megszüntetése lelassíthatja, de nem állíthatja le mindazoknak a rekonfigurációs projekteknek a végrehajtását, amelyek a 2015-ös megállapodások alapját képezik
– mondta Zaharova. Megítélése szerint az Iránra gyakorolt nyomás bebizonyította, hogy az Egyesült Államok nem képes összetett feladatokat hatékonyan megoldani és vezető szerepet ellátni.
Az iráni nukleáris programra vonatkozó átfogó közös cselekvési terv részes országai továbbra is minden szinten kapcsolatban maradnak egymással és tovább foglalkoznak az összes kérdéssel, amely összefügg a megállapodás és az ENSZ BT vonatkozó határozatának fenntartható és átfogó végrehajtásával
– mondta a szóvivő.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán közölte: a Teherán atomprogramjával együttműködő államoknak és cégeiknek 60 napjuk van arra, hogy folyó ügyeiket lezárják Iránban. Ugyanakkor 90 napra megújította a nemzetközi támogatást élvező buseri atomerőművel együttműködők szankciók alóli felmentését, mint mondta, "a folyamatos, biztonságos munka érdekében". Az iráni nukleáris programmal kooperáló országok legutóbb március végén kaptak május végéig szóló felmentést a Teheránnal együttműködőket sújtó amerikai szankciók alól, ami most lejár.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, azóta pedig több büntetőintézkedést foganatosított Irán ellen.
Zaharova megfogalmazása szerint egyébként az Egyesült Államok az oroszellenes mellett Európa-ellenes politikát is folytat az Északi Áramlat 2 elleni fenyegetődzéssel. A szóvivő Richard Grenell berlini amerikai nagykövetnek arra a kijelentésére reagált, hogy Washington újabb szankciókat tervez bevezetni a földgázvezeték ellen. Megismételte, hogy Moszkva pusztán gazdasági projektnek tekinti a gázvezetéket, amelynek megépítése megerősíti Európa energiabiztonságát és gazdasági potenciálját. A csővezetékkel szembeni fellépéssel szerinte Washington az amerikai áruk – egyebek között cseppfolyósított gáz – és az amerikai cégek útját egyengeti a kontinensen. Az orosz szóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok kiléphet a nukleáris fegyverkísérleteket betiltó átfogó atomcsend-egyezményből is, amelyet aláírt ugyan, de nem ratifikált. Felhívta a figyelmet, hogy az erről szóló kiszivárogtatások azt követően láttak napvilágot a tengerentúlis sajtóban, hogy amerikai tisztségviselők elkezdték felkészíteni a közvéleményt a szerződés felmondására azzal, hogy a megállapodás megszegésével rágalmazták meg Moszkvát. Zaharova azt mondta, hogy Oroszország mindaddig nem mondja fel a nukleáris fegyverkísérletekre vonatkozó, 1992-ben bevezetett moratóriumot, amíg a többi részes ország is lelkiismeretesen tarja magát az atomsorompó-szerződéshez.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: meta.mk
