Moszkva kész kiterjeszteni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött START-3 egyezményt a hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal felszerelt Avangard rakétarendszerre és a Szarmat interkontinentális nehézrakétára is – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap, a Pervij Kanal állami tévécsatorna politikai műsorában.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy az Avangardot már megmutatták az amerikai szakértőknek, és Moszkva kész ezt megtenni a Szarmat esetében is. A tárcavezető szerint a Vlagyimir Putyin elnök által 2018 márciusában bemutatott új fegyverek közül a többire – csakúgy, mint az új amerikai fejlesztésekre – nem terjed ki a START-3 hatálya, de az orosz fél hajlandó lenne ezekről is párhuzamosan tárgyalni, a hadászati stabilitásra hatást gyakorló problémáról folytatott átfogó eszmecsere keretében.
Abból indulunk ki, hogy az Avangard és a Szarmat az egyezmény hatálya alá esik. Készek vagyunk beépíteni ezeket a fegyverzeteket és rendszereket a meglévő START-3 egyezménybe, természetesen akkor, amikor meg lesz hosszabbítva
– mondta Lavrov a Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorban. Az orosz diplomácia vezetője érdeklődést mutatott az arra irányuló amerikai javaslat iránt, hogy a hadászati támadófegyverek ügyében inkább az átláthatóság elveiről, ne pedig a csökkentésről és a korlátozásról tárgyaljanak.
Egyúttal Washingtonban (Lavrov december 10-én járt az amerikai fővárosban), a kínai álláspont megvitatása közben felhívtuk a figyelmet arra, hogy Kína az arzenálok összehasonlíthatatlanságáról beszél. Az amerikaiak meglehetősen érdekes dolgot mondtak: megemlítették, hogy nem a fegyverzetcsökkentésről és a korlátozásról beszélnek, hanem inkább kölcsönösen elfogadható feltételekről szeretnének megállapodni az áttekinthetőség és a felek magatartása ügyében
– mondta. Közölte, hogy szeretne az elképzeléssel immár kifejtett formában megismerkedni. Kijelentette: Oroszország elkötelezettje annak, hogy az Egyesült Államokkal kétoldalú alapon, Kínát figyelmen kívül hagyva hosszabbítsa meg a 2021-ben lejáró START-3 hatályát.
Lavrov tetszésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök a kétoldalú viszonyról és nemzetközi kérdésekről tárgyalva egyértelműen fogalmaz. Viszont aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat telepíthet az orosz határ közelébe az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Felhívta a figyelmet, hogy Emmanuel Macron francia elnök volt az egyetlen a NATO-tagállamok vezetői közül, aki reagált a fegyverkategória telepítési moratóriumára vonatkozó orosz javaslatra. Sürgette a világűr militarizálására vonatkozó amerikai tervek megvitatását nemzetközi színtéren. Leszögezte, hogy Moszkva nem fog rontani a Pekinghez főzőződő viszonyán annak érdekében, hogy javítson a kapcsolatain Washingtonnal, noha a tengerentúlon ezt szeretnék. Megítélése szerint Kína a szabályoknak megfelelően viselkedik a nemzetközi porondon.
Lavrov szerint Moszkva olyan módon fog válaszolni Washington legújabb szankcióira, hogy eközben ne okozzon kárt magának. Kifejezte meggyőződését, hogy mind az Északi Áramlat 2, mind a Török Áramlat földgázvezeték meg fog épülni a gazdasági büntetőintézkedések ellenére. Rámutatott, hogy az európai fél tudatában van a vezeték gazdasági előnyeinek. Sürgette, hogy az EU új vezetése határozza meg új irányvonalának alapelveit Oroszországgal, valamint a többi, az unión és a NATO-n kívüli európai állammal kapcsolatban. Mint mondta, “sehová nem vezetnek” a jelenlegiek, amelyek a délkelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásához kötik az Oroszország elleni szankciók (egy részének) visszavonását, és amelyek szellemében az EU továbbra is a keleti partnerség szellemében működik együtt az orosz civil társadalommal, Oroszország szomszédjaival, valamint terjeszkedni kíván Közép-Ázsia felé.
Lavrov szerint az EU tekintélyét jelentősen megtépázta az, hogy a német, a francia és a lengyel külügyminiszter aláírt garanciavállalása ellenére hagyta, hogy 2014-ben a kijevi “puccsisták” megdöntsék Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát, illetve a koszovói vezetés ne tartson be több, uniós közvetítéssel tető alá hozott megállapodást. Mint mondta, több önállóságot kíván Európának külpolitikájában. A délkelet-ukrajnai válság rendezésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a minszki megállapodásokat “A-tól Z-ig” és “az utolsó vesszőig” végre kell hajtani. Az ukrán vezetésnek az egyezség felülvizsgálására irányuló törekvéreseire reagálva a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – december 9-én megtartott csúcstalálkozója “fő vívmányának” azt nevezte, hogy ott olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben az összes résztvevő leszögezte, hogy elkötelezettje a rendezés lépéseit magukban foglaló megállapodások teljes körű megvalósításának. Emlékeztetett rá, hogy a csúcsról Kijevbe visszatérve az ukrán küldöttség tagjai – beleértve Volodimir Zelenszkij elnököt is – ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek. Mi több, Zelenszkij már Párizsban arról beszélt, hogy nem tudja támogatni a csapatszétválasztást a demarkációs vonal egész hosszán, és ez a folyamat akár 7-10 évet is igénybe vehet. Lavrov úgy vélekedett, hogy Zelenszkij rendezést talán akar, de hazájában akadályozzák ebben. Az orosz külügyminiszter az év vége előtt végrehajtani kívánt fogolycsere akadályozásával vádolta Kijevet.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS