Műtő, vagy mészárszék? – Hatvanban a műtősruha sem feltétlenül kötelező…

Évente kétszázezer magyart fertőznek meg kórházi kezelések során, sokuk számára ez a fertőzés végzetes. Aligha javítja a statisztikát a hatvani Albert Schweitzer kórházban uralkodó gyakorlat. A PestiSrácok.hu tudomására jutott: egy jelentés szerint a nőgyógyászati műtőben a legelemibb higiéniai szabályokra is fittyet hányak. Ám a botrányos esetek miatt végül nem az érintett orvosokat, hanem a jelentéstevőt, a kórház higiénikusát rúgták ki. Akinek a kistérségi tiszti főorvos szerint diplomatikusabban kellett volna megfogalmaznia az észrevételeit.

KISS KATA

Nézzük, miről is van szó! Adott a hatvani kórház, ami Albert Schweitzer nevét viseli. Április 20-át írunk. A kórház közegészségügyi, járványügyi szakembere, Hamzáné Kerekes Zsuzsanna vizsgálatra indul. (Nem mellékesen ő az, aki évekkel ezelőtt a szabályozást készítette a műtéti előírásokra vonatkozóan)

Hamzáné délelőtt kilenc óra körül szemlét tart a kisműtőben és a szülőszobán. Innét Dr. Lővey és dr. Hajdú Antal kizavarják, elmondások szerint a főnővér is jelen van, hallja a kiabálást. Hamzáné ugyanis kérdőre vonja az orvosokat, hogy miért nincsen rajtuk műtős ruha, és miért nem viselnek szájmaszkot. Az érzéstelenítést végző orvos szintén osztályos fehér ruhában van. Nyilván nem is olyan fontos számára a sterilitás, ki tudja…

Ezek után a higiénikus a hiányosságokat tapasztalva levelet ír Dr. Zámbó László szakmai igazgatónak, kihangsúlyozva, hogy a „műtő csíraszegény levegőjét és környezetét biztosító ruhában kizárólag a beteg és a műtősnő voltak”.  Sérelmezi azt is, hogy a két orvos minősíthetetlen hangnemben beszélt vele, valamint leírja, hogy a kiabálás után dr. Lövey bement a kisműtőbe szintén osztályos fehér ruhában, lábbeliben, szájmaszk nélkül, majd közölte, hogy talán a jövő héten szóba áll vele.

„Páros lábbal” rúgták ki

A levelet április 21-én érkeztették, válasz azonban nem érkezett rá. Három nap múlva viszont azonnali hatállyal megszüntették Hamzáné munkaviszonyát. Április 24-én még a kórházból felhívja dr. Éger Csabát, a kistérségi tiszti főorvost, aki Hamzáné szerint közli, hogy nem kellett volna ekkora ügyet csinálni a látottakból.

A tiszti főorvos szerint ez másképpen történt, mégpedig : „Dr. Éger Csaba, akit egyébként a bejelentő nem-hivatalos úton keresett meg, magánemberként azt tanácsolta neki, hogy – próbaidőn lévén – igyekezzék az észrevételeit diplomatikusan megfogalmazni, a megfelelő személyek irányában.”

Akkor talán még lenne állása?

Hamzáné elkötelezett szakembernek gondolja magát, ezért nem is hagyja, hogy fertőzésveszélybe kerüljenek a nőgyógyászati műtéten átesett betegek, s április 25-én emailben tájékoztatja a NEFMI-t.

A kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve azonnali ellenőrzést rendel el, amelyre május 3-án kerül sor. A vizsgálat nem tár fel hiányosságokat, igaz ugyan, hogy a vizsgálatot végző szakember nem a kisműtőt ellenőrizte és nem a kisműtéti időpontokban, nyolc és tíz óra között, hanem később.

Az intézeti Higiénés Szabályzat szerint a műtét a külvilágtól jól elszigetelt, állandó hőmérsékletű és páratartalmú, fertőtlenítőszerekkel jól kezelhető helyiségben zajlik. Az elszigetelés zsilipeléssel oldható meg, azaz a dolgozók átöltöző helyiségen keresztül mennek be, a beteg műtéti előkészítése pedig átfektető helyiségben történik, így a betegosztályon használt ruházat, ágynemű nem kerülhet be a műtőhelyiségbe. A műtőhelyiséghez kiegészítő helyiségek tartozhatnak: bemosakodó, munkaszobák, műszertárolók. A különösen kényes műtéteket steril levegővel átáramoltatott helyiségben végzik, szkafanderben. Legalábbis a Wikipédia így írja le, és lássuk be, mi magunk is azt képzeljük, hogy elvárható a steril környezet egy műtét közben.

Egyébként több orvostudományi egyetem jegyzeteit is átolvastuk, hátha a laikus gondolja rosszul, és egyébként elhanyagolható a steril ruha viselése. De nem.

________

Végzetes fertőzés

No, akkor nézzük is, mi a policy például a szegedi klinikán!

2.1.0 Ruházat
Az egészségügyi dolgozók a műtőn kívül általában fehér ruhát viselnek. A műtőben minden alkalmazott színes ruhát (póló, nadrág), műtős papucsot (vagy az osztályos papucsra lábzsákot húznak), műtőssapkát és maszkot visel. A műtőorvosok és a műtősnő ezen felül még steril köpenyt és kesztyűt is felvesz a műtét elején.

Napjainkra a tágabban értelmezett sebészi asepsis részletesen kidolgozott rutin eljárássá vált, steril műtőköpeny, steril izolálás, steril műszerek és varróanyagok alkalmazása nélkül modern sebészet elképzelhetetlen. A sebészi asepsis szigorú óvintézkedéseket igényel. A steril területen dolgozóknak tudniuk kell, hogy a technikai szabályok legkisebb megsértése is végzetes fertőzést eredményezhet.

(…)

2.1.1 Sapka és maszk
Hunter 1900-ban (!) vezette be a maszk viselését. Sebészeti ápolási részlegben végzett steril beavatkozáskor minden jelenlevő az egész hajat beborító papír vagy textilsapkát és sebészi maszkot visel, amiket mindig a műtőbe való belépés előtt kell felvenni. A maszknak szorosan kell illeszkedni az arcra és az orra is. A maszkot minden műtétnél (de ha átnedvesedik, azonnal) le kell cserélni. Egyes műtéteknél (pl. szívsebészet) két maszk viselése is ajánlható.

2.1.2 Bemosakodó, vagy műtősruha
A műtőben csak bemosakodó ruhában (általában kék vagy zöld színű tunika és nadrág) tartózkodhatunk, utcai vagy osztályos ruha, orvosi köpeny viselése tilos. Kötelező a műtői papucs (vagy a csak belső, műtőben, vagy sebészeti osztályon használt cipő + lábzsák) használata.

________

A hatvani kórház egyes gyógyítói számára tehát 112 év is kevés volt, hogy elsajátítsák a műtéti sterilitás legalapvetőbb szabályait. Franciaországban osztályozzák a kórházakat tisztaságuk szerint. A kórházi fertőzések mind drágábbá, mind hosszabbá teszik egy beteg gyógyulását, ezért néhány nyugat-európai országban – például Belgiumban – még a biztosító sem téríti meg az intézményeknek az ezek miatt fellépő pluszköltségeket.

Az Európai Unió egészségügyi biztosa nemrég ismertette azt a felmérést, ami szerint minden tizedik beteg szenved el Európában valamilyen plusz hátrányt amiatt, hogy kórházba kerül. A leggyakoribb probléma az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzés, a téves vagy megkésett diagnózis, a sebészi műhiba, valamint a gyógyszerezési tévedés. Minden huszadik beteg kap valamilyen fertőzést a kórházban. A biztos szerint olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amelyek keretei közt a kórházak nem érzik megszégyenítve magukat, amikor közlik a náluk előforduló problémákat.

Évente 200 ezer magyart fertőznek meg kórházban

S hogy itthon mi a helyzet? Egy 2000-es felmérés szerint Magyarországon évente 200 ezer ember kap el valamilyen fertőző megbetegedést egészségügyi ellátás során, ebből négyezren meghalnak. Az itthon legtöbbször előforduló kórházi fertőzés a tüdőgyulladás, amely főként legyengült immunrendszerű betegeket támad meg: időseket, nagyon fiatalokat és betegeket – tudtuk meg egy orvostól. A kórházakban szerzett tüdőgyulladást többnyire két baktérium valamelyike okozza: a Staphylococcusbaktériumtörzs miatt megbetegedő páciensek körében 15-40, a Gram-negatív baktériummal fertőzöttek között 25-50 százalék a halálozási arány.

Tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, ízületi gyulladás, továbbá bőr- és csontfertőzések kórokozójaként különösen gyakran fordul elő a Staphylococcusaureus nevű baktérium. A kórházi fertőzések zömét is ez okozza. E baktériumfertőzések többsége kezelhető, de van egy olyan baktériumtörzs, ami ellenáll az antibiotikumoknak, ez pedig az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcusaureus). Az úgynevezett szuperbacilus is kórházi környezetben jelent meg, s már a legújabb antibiotikumoknak is ellenáll. A legtöbb szakember szerint a Staphylococcusaureus jelenleg a világ legveszélyesebb baktériuma.

Fertőzést orvosi kezeléstől is lehet szerezni, mert bizonyos antibiotikumok – főleg, ha nem célzottan alkalmazzák – a szervezet számára egyébként fontos baktériumtörzseket is kiirthatnak. Mindazonáltal a fertőzések 60 százaléka, így a kezelésre fordított többletköltségek nagy része is megelőzhető a szakemberek szerint. Teljesen ugyan nem lehet kiküszöbölni, de a kórházi dolgozók megfelelő attitűdje és a megelőzésre elkülönített pénzügyi tartalék javíthat az arányon.

Ki hitte volna? Hamzáné a hibás…

A PestiSrácok.hu megkérdezte az  Albert Schweitzer kórház igazgatónőjét, Stankovics Évát, hogy történt-e rendkívüli vizsgálat az intézményben, és hogy tud-e a Hamzáné által jelentett szabálytalanságokról?  Különös választ kaptunk: „Természetesen tudomásunk van róla, hogy a kórház korábbi közegészségügyi és járványügyi felügyelője a járványügyi szabályokat súlyosan megsértve tartott ellenőrzést a szülészeti és nőgyógyászati műtőkben. A zsilipruhát ugyan felvette az ellenőrzés alkalmával, de az ellenőrzéshez elengedhetetlenül szükséges bemosakodásnak nem tett eleget.

Mint írja: „Ismeretlen – vélhetően az elbocsájtott közegészségügyi és járványügyi felügyelő által tett – bejelentés alapján az említett hónapban valóban volt több rendkívüli ellenőrzés kórházunkban, többek között a műtőkben is, de ezen ellenőrzés alkalmával az illetékes hatóság szabálytalanságot egy esetben sem talált, ezeket minden alkalommal hivatalos jegyzőkönyvekben rögzítette.  A kórház területén található valamennyi műtő az aktualizálás alatt álló MSZ-EN ISO 9001 szabványai szerinti előírásoknak megfelelően működik”.

Stankovics Éva hozzáteszi:„ Ha ilyen előfordulna kórházunkban,akkor a fertőzés következtében megnövekedne a nosokomiális fertőzések száma, melyekről minden esetben hivatalos jelentési kötelezettségünk van. Ilyen növekedés az elmúlt egy évben nem volt tapasztalható.” És még ezt is írja: „Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben alaptalanul kórházunk rossz hírnevét kelti, élni fogunk a polgári törvénykönyv adta jogi lehetőséggel.”

Ki ne hagyják! Lapunk minden esetre úgy tudja: nőgyógyászati műtétek (például abortusz) után fellépő vírusfertőzéses esetről nem vezetnek statisztikát hazánkban…

Amíg a jogászokkal egyeztetnek, egy adat az osztrák Profil című lapból Stankovics igazgató asszonynak: Ausztriában az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzésre, hiszen a kórházi fertőzések több áldozatot szednek, mint a közlekedési balesetek összesen. A készülékek és textíliák csíramentes fertőtlenítésén át a kézmosásig különösen be kell tartani az előírásokat, erre az osztrákok egy ideje kiemelt figyelmet fordítanak.

Valami bűzlik Hatvanban

Természetesen a PestiSrácok.hu megkereste a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét is, ahonnét azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „április végén lakossági bejelentés érkezett e-mailben a NEFMI-be, ahonnan azt továbbították az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egészségügyi Igazgatási Főosztályára.  A panasz higiénés jellegű problémákra utalt, ezért a Járványügyi Főosztályon keresztül intézetünket 2012. május 2-án soron kívüli ellenőrzésre kérték fel. Az ellenőrzést 2012. május 3-án végeztük el, intézkedést igénylő higiénés hiányosságot nem tapasztaltunk.   A jegyzőkönyvet – amely a panaszban szereplő valamennyi kérdésre kitér – megküldtük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak.  A műtők higiénés rendje szabályzatban rögzített, amely az Egészségügyi Minisztérium által kiadott „Irányelv a műtéti sebfertőzések megelőzéséhez” alapján készült. Ez tartalmazza többek között a műtői légtechnika, a műtői textília, a lábbeli, a sapka, az orr-szájmaszk viselésének szabályait is.”

Kérdésünk azonban az, hogy vajon miért jelentett volna valótlant a higiénikus szakember?És vajon miért szüntették meg az eset után azonnali hatállyal a munkaviszonyát?

És  – bár hivatalosan még nem erősítették meg a PestiSrácok.hu információit – , de vajon miért mondott fel az ügyben érintett két  szülész-nőgyógyász szakorvos, valamint két aneszteziológus  orvos is?

Nos erre is megérkezett a válasz: „A 2012.06.08-án elektronikus úton érkezett megkeresésével kapcsolatban, mint a kórház ügyvezető igazgatója, és egyben a munkáltatói jogkörök gyakorlója is, ezúton tájékoztatom, hogy az Ön által tudni vélt információ téves, ugyanis sem szülész-nőgyógyász, sem anaesthesiológus szakorvos nem adta be a munkaszerződés által szabályozott keretek között a felmondását”.

Örömteli, hogy az igazgató asszony ennyire ragaszkodik a „keretekhez”, ám lehet, hogy ezt a kérlelhetetlen szabálykövetést a műtökben is alkalmazni kéne…