Pesti Srácok

A magyar játékosok előtérbe helyezése a cél – Részletesen is közzétette új irányelveit az MLSZ

A magyar játékosok előtérbe helyezése a cél – Részletesen is közzétette új irányelveit az MLSZ

Amint arról korábban portálunkon is hírt adtunk, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) legutóbbi közgyűlésén megfogalmazta elvárásait az élvonalbeli és a másodosztályú klubok felé. Ennek számos pontja van, amelyek közül a legfontosabb a magyar játékosok szerepeltetésére vonatkozó új szabályok lefektetése volt.


A héten részletekbe menően is napvilágot látott az új rendszer, amelynek célja egyértelműen az, hogy növekedjen a magyarok, azon belül is a fiatal labdarúgók száma az első- és a másodosztályú bajnokságokban. Az elmúlt években a Csányi Sándor által irányított MLSZ számos alkalommal síkra szállt a magyar játékosok szerepeltetésének kívánalma mellett. Természetes dolog, hogy erőnek erejével ezt nem lehet kikényszeríteni, ezért a szövetség elsősorban az ösztönzésre helyezte a hangsúlyt, többlettámogatást nyújtva azoknak a csapatoknak, amelyek soraikban hazai futballistákat küldenek pályára.
 

Annak érdekében, hogy ezek a célok a korábbinál hatékonyabban valósuljanak meg, a szövetség hivatalosan is meghatározta a csapatok felé azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülését a jövőben elvárja az első- és a másodosztályú egyesületektől, a női NB I-es kluboktól, valamint a férfi- és a női futsal élvonalában szereplő csapatoktól a támogatási összeg fejében. 

OSVÁTH Attila; TÓTH Alex
Fotó: Illyés Tibor

A férfi NB I-es csapatoknál külön díjazásban részesülnek azok a klubok, amelyeknél a mérkőzéseken mindvégig pályán van legalább öt magyar játékos, közöttük egy 21 éven aluli fiatal, magyar futballista. Fontos kiemelni, hogy cserére természetesen van lehetőség, a lényeg az, hogy cserét követően is megmaradjon az öt magyar játékos a pályán. Sérülés- illetve kiállítás esetén – amennyiben az adott csapatnak már nincs több cserelehetősége – nem veszíti el egyik csapat sem a „magyarszabályért” járó plusz juttatását.
 

A másodosztályban a plusz járandóság feltétele, hogy valamennyi bajnoki- és Magyar Kupa-találkozóra csak magyar játékosokat lehet neveznie a csapatoknak, ez alól kivételt jelenthet egyetlen, 21 éven aluli külföldi állampolgárságú játékos. Úgyszintén része az előírásnak, hogy a juttatás csak a magyar vezetőedzőt foglalkoztató egyesületeknek jár.
 

A „magyarszabályként” is elnevezett új szabályrendszer a nagypályás férfi és női NB I-es, a futsal férfi és női NB I-es, valamint a nagypályás férfi NB II-es bajnokságokra terjed ki. Az ösztönzési rendszer alkalmazásának célja a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a legújabb sporttudományos eszközök használatának elterjesztése, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése. A magyar játékosok, valamint a magyar labdarúgás jövőjét szolgáló ajánlásokat betartó egyesületek jelentős forráshoz jutnak, már a hamarosan induló szezonban is.


Vezető kép: mlsz.hu

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)