Magyar versenyfilm nélkül is nagy az érdeklődés a magyar film iránt a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) és a szemlével párhuzamosan zajló filmipari vásáron (European Film Market – EFM) – mondta Káel Csaba, a nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közmédiának a német fővárosban szombaton.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a jubileumi Berlinale sem marad magyar film nélkül, hiszen a fesztivál vendége Enyedi Ildikó és a 2017-ben a fődíjjal, az Arany Medvével kitüntetett Testről és lélekről című rendezése. Ráadásul az idei Berlinalén és az EFM-en is bemutatkozik a magyar filmszakma támogatására szervezett új intézmény, a Nemzeti Filmintézet (NFI).
A fogadtatás igen kedvező, szombaton “kis túlzással egész Berlin az intézet logójával volt tele” – mondta Káel Csaba, rámutatva, hogy az NFI emblémájával a címoldalán jelent meg az egyik legrangosabb nemzetközi filmes szaklap, a Screen International új száma, amely a Berlinaléra készült.
Az üzenet nagyon egyszerű: új név, több tartalom
– húzta alá a kormánybiztos. Kifejtette, hogy Andy Vajna a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztosként “elkezdett építkezni“, így elindult egy folyamat, amely azt célozta, hogy a filmgyártás egy jól felépített rendszerbe szerveződjék.
A Magyar Nemzeti Filmalap utódjaként működő NFI-vel tovább folytatódik ez a munka és szélesebbek a keretek, mert az intézet nemcsak a mozifilmekkel, hanem a televíziós produkciókkal és a letölthető mozgóképes tartalmakkal is foglalkozik.
A Berlinale és az EFM kiváló alkalom a bemutatkozásra” a magyar film új csúcsintézményének
– mondta Káel Csaba.
Hozzátette, hogy az új intézmény rögtön egy új nemzetközi kezdeményezéssel is előállt, amelynek célja a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) filmgyártásának jobb összehangolása és a kooprodukciók ösztönzése. Azt mondta, a vásáron el is kezdték a tárgyalásokat a partnerországok filmes vezetőivel.
A berlini bemutatkozás fontos eleme volt egy szombat esti fogadás, amelyre a nemzetközi filmszakma több száz képviselőjét hívták meg. Ezzel kapcsolatban Káel Csaba megjegyezte, hogy “Magyarország nemcsak a jó film, hanem a jó bor termőtalaja is”, így minden nagy nemzetközi rendezvényükön egy-egy magyar borvidéket is bemutatnak. Elsőként az egri borvidék kincseit vonultatták fel, amit ugyancsak nagy érdeklődéssel fogadtak a filmes szakemberek.
A 70. Berlinale műsorán 240 új film szerepel, további 98 művet pedig filmtörténeti válogatások és más tematikus külön programok keretében mutatnak be. A március 1-jéig tartó fesztivál nagyjátékfilmes szekciójában 18 munka versenyez a legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztandó Ezüst Medvékért, 16 alkotásnak a Berlinalén lesz a világpremierje.
Forrás: MTI/Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Bakonyi Gábor.
2020-02-23 at 09:39
A magyar filmnek a virágkora a Horthy korszak volt.
Ezek sem tökéletes filmek, ám jó az összhatás bennük: Egy jó filmhez az kell, hogy jó legyen a forgató-könyv, a rendező, világítás, fényképezés, zene, színészek, jelmezek, vágó, stb. . Ha valami is rossz, az lehúzza a végeredményt, egyszóval mindennek jónak kell lennie.
A II. Világháború után viszont apránként lecserélődtek a művészek káderokra. Ha akadnak is jó színészek, ebben a közegben már nem tudnak eredményt elérni. Ha vannak is jó rendezők, már nem tudnak rossz színészekkel, rossz forgatókönyvekből dolgozni… Ahhoz, hogy ismét nézhető magyar filmek legyenek, ahhoz egyszerre kellene megújulnia mindennek, ami lehetetlen.
Természetesen én nem a néhány tucat külföldi bal-liberrált ítésznek szóló művészfilmekre gondolok, hanem a magyar közönség számára is nézhető és élvezhető filmekről.