Nagy Imre nem értette a forradalmat, de mártírhalála tiszteletet érdemel – Raffay Ernő és az Öreg

Az Öreg vendége Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak. Holott Poznan és Berlin után a budapesti, magyarországi felkelők mutatták meg a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető. A magyarok verték be az első koporsószöget Szovjetunió megdönthetetlennek hitt hatalmi rendszerébe, a bolsevista diktatúra hamis ideológiájába.

A történész arról is beszélt, hogy Nagy Imre szerepe a forradalomban máig nem tisztázott.  A szovjet NKVD-ben (KGB elődje) betöltött tisztségével súlyos népellenes bűncselekményeket követett el, majd „padláslesöprő” miniszterként megbocsáthatatlan bűnöket követett el a magyar parasztság ellen. Sztálin halála után miniszterelnökként Nagy Imre azonban megnyitotta a börtön kapuit a politikai foglyok egy része előtt, felszámolta az internáló táborokat, és egyfajta reménysugár csillant meg. Nem sokáig, mert Rákosi, Gerő visszatért.

Ez a kegyetlen elnyomás vezetett a forradalom kitöréséhez” 

– magyarázta a történész. Nagy Imre nem értette a forradalmat, de mártírhalála tiszteletet érdemel. Raffay Ernő úgy látja, hogy ennek ellenére reform-kommunistából soha nem lesz demokrata, de annál inkább balliberális, neomarxista.

A kommunizmust nem lehet megjavítani

Így Nagy Imre körül található revizionista politikusok nem lettek volna képesek véghez vinni az ötvenhatos forradalom követeléseit.

Az interjúban szóba került, hogy a rendszerváltás után miért nem vonták felelősségre a kommunista bűnökért az elkövetőket? Miért nem volt számonkérés? Raffay szerint az Antall-kormányban sok volt az óvatos, gyáva ember, nem beszélve a hozzá nem értésről. A fő oka mégis az volt, hogy nem volt az első szabadon választott kormánynak támogatottsága sem a hadseregben, sem a rendőrségben, sem a bíróságban. Nem beszélve, hogy a sajtó több mint 90 százaléka az MSZP-SZDSZ kezében volt.