Az övék a munkásőr-mundér, és nem a nemzeti mundér – szögezte le Wittner Mária a PestiSrácok.hu-nak a kommunistákra és posztkommunistákra utalva. Az egykori szabadságharcost a november 4-i emléknap alkalmából kérdeztük, elsősorban arról, hogy hol a helye az emlékezetünkben ennek a napnak. Ez ugyanis a korábban ’56 első számú hőseként és mártírjaként kezelt Nagy Imre tényleges bukásának a napja, ám a valódi, hősies szabadságharc csak azután eszkalálódott. Az utcákon harcoló pesti srácok ugyanis még napokig-hetekig állták a sarat a kilátástalan helyzetben, és fegyverrel védték a magyar szabadságot a Szovjetunió egyre nyomasztóbb katonai fölényével szemben. Wittner Mária üzenetét a Halhatatlanok napján, a PestiSrácok.hu és a PestiTV ma este hatkor, a budai Bem József téren kezdődő megemlékezésén is felolvassuk, a forradalmárok előtti tisztelgésünket hat órától a PestiTV élőben közvetíti.
A rendszerváltás utáni „hivatalos” történészi álláspont és ennek nyomán a közvélemény is Nagy Imre vezető szerepét és mártíromságát emelte ki ’56 ügyében. Így lett gyásznap november 4-ből – Nagy Imre de facto bukásának napjából. A pesti srácok szabadságharca azonban még tartott, sőt ezután jött a legkeményebb része, amikor a győzelem esélye nélkül is szembeszálltak a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével. Mindezek fényében hol a helye november 4-ének az emlékezetünkben?
Tudjuk, hogy kik voltak Kádár, Nagy Imre és a többiek ’56 előtt. A forradalom alatt megalakult az új kormány, többnyire belőlük, aztán leszámoltak egymással is. Nagy Imre is közülük való volt, semmivel nem volt különb, mint akár Kádár, egyedül a recski tábor felszámolása emelte fel őt az emberek szemében. Pontosan tudta, hogy nincs esélye, ki fogják végezni, mert ha ő életben marad, az Damoklész kardja lett volna Kádár feje fölött. Ez egyéni hatalomféltés által motivált gyilkosság volt, a kommunisták táborán belül. Régóta mondom, hogy vegyük le Nagy Imre fejéről a glóriát, mert nem oda való. Az a forradalom mártírjait illeti, mint Mansfeld Pétert, Tóth Ilonát és a többieket.
Nagy Imrét ugyanígy mártírnak kiáltották ki 1989 után…
Ő tudta, hogy ki fogják végezni. Nem véletlen az sem, hogy Kádár sosem ejtette ki a nevét ezután, és amikor a Jóisten azzal verte meg, hogy egy hónappal a halála előtt rehabilitálták Nagy Imrét, abba Kádár belebolondult. A büntetését mindenki megkapja. Nagy Imre sem volt ártatlan. Amikor azt mondta, hogy „a csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van”, akkor már a jugoszláv követségre menekült. Ez hazugság volt. Olyan hazugság, amelyért a pesti srácok az életüket áldozták az elkövetkező napokban-hetekben.
Tisztába lehet ezt tenni a közvélemény előtt is?
Az ártatlanul kivégzett Tóth Ilona, a kölyökként kivégzett Mansfeld Péter, vagy Mány Erzsébet, akit fal mellé állítottak a laktanya udvarán, és egy tárat lőttek a fejébe – ők a mártírok. Micsoda bosszúvágy lehetett azokban, akik ilyenre képesek! És azok voltak mártírok, akiket összefogdostak, és egy pince mélyén agyonvertek.
Elég sokat kellett várni a rendszerváltás után, hiszen csak a 2016-os emlékév helyezte át a súlypontot, a pesti srácokra, és őket mutatta be a valódi hősökként, megismertetve a nevüket a széles nyilvánossággal. Ők viszont nem csak november 4-ig harcoltak.
Szanyi Tibor azt mondta a parlamentben, hogy a forradalom az Orsó utcából (Nagy Imre lakhelye – a szerk.) indult el. Ez nem igaz. Nagy Imre csak ment az események után. Az utókornak nem a hazugságokra, hanem a pesti srácok hősies példájára van szüksége. Arra a hősiességre emlékezünk november 4-én, hogy akkor is kitartottak, folytatták a harcot, amikor a világ egyik legnagyobb hatalma megtámadta Magyarországot. Hadüzenet nélkül megtámadta, mert ’56-ot nem a Nyugat készítette elő, hanem a kommunisták. A szovjetek ugyanis nem akartak kivonulni Magyarországról is, miután 1955-ben kivonultak Ausztriából. Attól féltek, hogy ha Magyarországot is kiürítik, ahogy kellett volna, akkor nyomban megbukott volna a kommunista hatalom. A párizsi békeszerződés szerint viszont abban az esetben maradhattak megszállóként, ha újra felüti a fejét a fasizmus. Ezért kezdték el kiprovokálni a felkelést. Ez semmit nem von le a pesti srácok hősiességéből, sőt a kommunisták elszámolták magukat, ekkora balhét ugyanis ők sem akartak. Csakhogy meglepte őket a magyar szabadságharcosok hősiessége és kitartó ellenállása. Ez a hősiesség és kitartás ’56 lényege.
És ehelyett csináltak mártír hőst Nagy Imréből a posztkommunisták.
Nagy Imrét nyugodtan kisajátíthatják, de a forradalmat és szabadságharcot nem! Ahogy ma sem sajátíthatják ki a demokráciát, és nem az ő előjoguk megszabni, hogy milyen legyen az ország, vagy, hogy hordhatunk-e keresztet a nyakunkban. Az övék a munkásőr-mundér, és nem a nemzeti mundér. Vigyék, amit elloptak, de el a kezekkel az országtól!
Wittner Mária megemlékezett jó barátjáról, a Lengyelországban élt Szalai Attiláról is, aki a lengyel kommunistaellenes, földalatti sajtóban is publikált, és naplót vezetett az ottani eseményekről. A napokban elhunyt tolmács-fordítótól ezekkel a sorokkal búcsúzott Wittner Mária:
Még hallom a nevetésed, és hallom a hangod,
még értem a suttogásod, és mára már elnémultál.
Mert te is megelőztél, és elindultál a fénybe, a nagy találkozásra.
Már túl sokan indultak el a fénybe, a nagy találkozásra.
„Tulajdonképpen Attila is egy bajtárs volt, aki sokat tett akár a szabadságunkért, akár a lengyelek szabadságáért, akár a lengyel-magyar barátságért” – tette hozzá az egykori szabadságharcos.
Halhatatlanok napja. Varga János Corvin közi szabadságharcos és Láng Zsolt, a Fidesz budapesti frakcióvezetője beszédével, Wittner Mária szabadságharcos üzenetével, Pilhál Tamás Varga-Bíró Tamás által előadott Halhatatlanok című, Lazio-induló átiratával és a Magyar Tartalékosok Szövetsége ’56-os Hagyományőrző Tagozatának díszlövésével tiszteleg a PestiSrácok.hu és a PestiTV szerkesztősége a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben fegyvert fogó forradalmárok, a pesti srácok előtt november 4-én, szerdán a II. kerületi Bem József téren és a közeli Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben. A megemlékezést a PestiTV élőben közvetíti és felvételről visszanézhető lesz a televízió és a PestiSrácok.hu oldalán. A rendezvény alatt a járvány elleni intézkedéseket maradéktalanul betartjuk, a megemlékezést esőben is megtartjuk. Várjuk olvasóinkat-nézőinket a Bem térre! A részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
K
2020-11-15 at 09:40
Sikertelen eseményeket nem lehet megünnepelni, és ilyen sikertelen esemény 1848 és 1956, továbbá a mohácsi vész.
Sajnos a kommunista kontraszelekció, és annak fennmaradása, a korrupció,a nepotizmus és protekcionizmus direkt olyan “értelmiségit” termelt ki Magyarországon az egyetemeken, ami a mai napig nem tud gondolkozni.
A mindenkori idegen gyarmatosítónak az az érdeke hogy az “értelmiségi” ne legyen értelmes.
A magyar “értelmiségi” sajnos totál értelmetlen, a külföldi gyarmatosító legnagyobb örömére.
Knerten
2020-11-04 at 20:45
Elég kis karcsú volt a mai létszám, de azért jól esett ott lenni, végre az arcunkat (ha maszkban is) megmutatni. Köszönjük a szervezést, fel a következő félmilliós Békemenetre és ’22-es győzelemre!
K
2020-11-04 at 19:41
Pusztába kiáltott szó (falra hányt borsó?):
1956 október 23.-a nem teremtett tartós és gyökeres társadalmi változást, tehát nem tekinthető forradalomnak,pozitív törekvéseinek sikertelensége miatt nem ünnepelhető.
:::::::::::::
2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét.
Tehát árilis 18.-át kell megünnepelni október 23.-a helyett.
:::::::::::::
1956 október 23.-a nem teremtett tartós és gyökeres társadalmi változást, tehát nem tekinthető forradalomnak,pozitív törekvéseinek sikertelensége miatt nem ünnepelhető.
K
2020-11-04 at 19:35
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 19:09
hozzászólásához:
Nem szeretjük errefelé ezt a lekezelő tempót.
A forradalom meghatározása, definíciója : “társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító”.
1956-ot csak ehhez mérjük, bocsika.
K
2020-11-04 at 19:22
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 19:09
Akár tetszik, akár nem, ez a forradalom meghatározása, definíciója : “társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító”.
:::::::::::::::
1956-ot csak ebből a szempontból lehet meghatározni ” bocsika” (téged idézve). Akár tetszik, akár nem.
Azért mert a rendszerváltásnak nevezett gengszterváltás előtt a Nagy Imre temetésen a műveletlen volt kommunista történészek forradalomnak (vagy ellenforradalomnak)nevezték 1956-ot, azért még az sohasem lesz forradalom (vagy ellenforradalom), még akkor sem ha a voltkommunista oktatók az egyetemeken még ma is ezt szajkózzák.
Egyet ne felejts : a kommunista lusta tanulni, csak okoskodik, még akkor is ha professzori rangban van.
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 19:09
Nem szeretjük errefelé ezt a lekezelő tempót.
Ha egy “társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító” “forradalmat” akarsz, akkor ott van Lenin puccsa. Az tartósan és gyökeresen átalakított mindent az ég világon.
Nehogy már ’56-ot ehhez mérjük, bocsika.
K
2020-11-04 at 19:04
Tudományos
libsizmus
2020-11-04 at 18:53
Amit most utoljára leírtál az mellébeszélés.
A tény az amit korábban is leírt védelmemre Királytigris2020-11-04 at 15:37:
“Forradalom definíciója: A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.”
Arról viszont nem tudsz írni semmit sem, hogy 1956-os eseményekben mi a “társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító “.
Ez a lényeg, a többi csak tartalmatlan üres “mellébeszélés”.
K
2020-11-04 at 18:56
K
2020-11-04 at 18:15
javítás:
Napóleon idejében a társadalmi rendszer tartósan és gyökeresen megváltozott, a nemesi és papi osztályt megszüntették kivégezték a nyaktilóval gillotinnal vagy elüldözték,vagyonukat elkobozták, és a gazdasági életben és a politikában nem a nemesek és papok irányítottak hanem a polgárság.
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 18:53
K:
Aztán oly annyira kereste a kapcsolatot Európa régi uralkodóházaival, hogy Habsburg ellenségeihez is benősült.
De ha úgy vesszük, ’56 is győzött, legalábbis abban az értelemben, hogy a kommancsokat sötét árnyként kísérte egészen a legvégéig ’56 szelleme, hogy ott lebegett a fejük felett, ez megtörténhet ismét. Soha nem felejtették el, hogy 24 óra alatt mintegy kártyavárként omlott össze a világ legerősebb hadserege által fedezett, öröknek hazudott rendszerük.
Jómagam 1985-ben úgy látogattam el Nyugat-Berlinbe, hogy Kelet-Berlinben úgy néztek rám, mit egy marslakóra és be kellett számolnom nekik, hogy néz ki a saját városuk másik fele.
Közben minket úgy “ünnepeltek” Nyugat-Berlinben a helyi kocsmában, hogy Magyarország a keleti blokk legnyugatosabb országa.
Jó, ma már szégyen nyugatosnak lenni, de ez akkor dícséretenek számított és ebben valószínűleg nem kis része volt ’56-nak.
Az a forradalom egyszer és mindekorra fejbe kólintotta a kommunistákat.
PG
2020-11-04 at 18:43
Igaz amit Wittner Mária mondott, s örüljünk hogy még köztünk van. Én abban az időben 12 éves voltam. Azért emlékszem a történtekre és a hangulatra. Valóban egy felfokozott hangulat volt, mert mindenki utálta a Rákosi rendszert. Viszont nagy igazság, hogy ezt a balhét maguk a komcsik agyalták ki, főleg a Szovjetunió. Már előtte hetekkel elkezdték a “Forgószél” nevű hadműveletük előkészítését, s óriási mennyiségű páncélost vontak össze a magyar határnál. Tehát tulajdonképpen komcsi provokációként kezdődött, az ország lakossága nem volt felkészülve ilyenre, ezért is volt fejetlenség. Az elégedetlenség viszont elemi erővel tört fel, s ezért nevezik ma is “forradalomnak” ezt a zsarnokság elleni lázadást.
A nyugati ügynökök sem segítettek, legfeljebb biztattak bennünket, hogy jobban menjünk neki fejjel a falnak. Sajnos hiába akart Magyarország immár ezer éve a nyugathoz tartozni, onnan tulajdonképpen segítséget soha nem kaptunk. Legfeljebb el akarták foglalni a hazánkat, ami a Habsburg birodalomnak sikerült is egy ideig. De az első világháború után kiderült, hogy a legszívesebben letörölték volna hazánkat a térképről. Sajnos ma is a legjobban támadott ország az EU-ban, amihez a hazaáruló ellenzékünk még segíti is őket.
K
2020-11-04 at 18:15
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 17:48
Na ne…..
Ez így amit leírtál valótlan.
A francia forradalom 1789. július 14-én “a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan és fegyveresen megdöntötte, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakította”
Ez sajnos 1956-ról nem állapítható meg.
Napóleon idejében a társadalmi rendszer megváltozott, a nemesi és papi osztályt megszüntették elüldözték,vagyonukat elkobozták, és a gazdasági életben és a politikában nem a nemesek és papok irányítottak hanem a polgárság.
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 17:48
K:
Ezen az alapon a se nem nagy, se nem francia, se nem forradalom sem tekinthető forradalomnak, hiszen a kivégzett király után maguk választottak maguknak mindjárt egy császárt.
K
2020-11-04 at 17:42
1956 október 23.-a nem teremtett tartós és gyökeres társadalmi változást, tehát nem tekinthető forradalomnak,pozitív törekvéseinek sikertelensége miatt nem ünnepelhető.
:::::::::::::
2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta Magyarország Alaptörvényét.
Tehát árilis 18.-át kell megünnepelni október 23.-a helyett.
:::::::::::::
1956 október 23.-a nem teremtett tartós és gyökeres társadalmi változást, tehát nem tekinthető forradalomnak,pozitív törekvéseinek sikertelensége miatt nem ünnepelhető.
Tudományos libsizmus
2020-11-04 at 17:25
Rajkné után Nagy Imre lánya is kinevezte magát a nemzet özvegyének. Aztán ez utóbbi együtt koszorúzott e minőségében a pufajkással és nem égett le az arcáról a bőr.
Rajkné pedig miután zsebre vágta a férje utáni jóvátételt, azt híresztelte magáról, hogy ő azt nem fogadta el, mert a férje gyilkosai, stb., stb.
Tetű egy banda, az egyszer biztos.
vghs
2020-11-04 at 17:21
Nagy Imre: “csapataink harcban állnak” “kormány a helyén van”
Ez mind hazugság volt.
Lajos
2020-11-04 at 17:12
nagy imrét? Ha megnyerték, had vigyék! Az övék.
K
2020-11-04 at 16:53
Királytigris
2020-11-04 at 15:37
Idézet tőled:
“3.Forradalom definíciója: A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.”
Hol volt 1956-ban az általad is említett “gyökeres és tartós átalakítás”???…
Amikor saját magad cáfolod, akkor hogyan gondolod azt hogy nem helyesled azt amit leírtam, holott te is az általam leírtakat bizonyítod.
K
2020-11-04 at 16:14
Királytigris
2020-11-04 at 15:37
hozzászóláshoz:
Vakvágányon vagy:
1.Azt te is belátod hogy az egész kommunista provokáció, tehát ezt nem részletezem.
2.A Szabad Európa Rádió hangneméből az következik, hogy igenis gondolkoztak azon hogy segíti nyugat 1956-ot, csak később elálltak ettől.Sokan a Szuezi Válságot okolják ami 1956. október 29. és november 7. között történt.
Ezt nem említetted, de én azért nem említettem mert nem ez volt a fő ok.
A fő ok hogy nyugat belső kommunista acsarkodásnak tekintette 1956-ot, amibe nem akart beleavatkozni.
3.Akármit is mondasz, ahogy korábban írtam :”Voltak “forradalmi” törekvések, vagy ahhoz hasonlók, de ezek csak törekvések voltak, hisz okt.23-tól nov.4-ig nem sok mindent lehetett megvalósítani.”
Más a forradalom, és más a sikertelen forradalmi törekvés szándék.
4.Én nem függetlenségi harcról, hanem függetlenségi háborúról beszéltem.
idézet a fenti írásból:
“Nagy Imre sem volt ártatlan. Amikor azt mondta, hogy „a csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van”, akkor már a jugoszláv követségre menekült. Ez hazugság volt. Olyan hazugság, amelyért a pesti srácok az életüket áldozták az elkövetkező napokban-hetekben.”
Nem kellene ezekhez a hazugságokhoz még ma is ragaszkodni.
Tehát csak sikertelen és ügyetlen függetlenségi törekvésekről beszélhetünk.
Tehát 1956 nem felel meg a forradalom és szabadságharc követelményeinek, csak a sikertelen forradalmi és függetléenségi szándéknak, ügyetlen törekvésnek felel meg.
:::::::::::::
Sajnos a kommunista rendszerben kizárólag csak megbízható elvtársak foglalkozhattak történelemmel, de sajnos a rendszerváltás után is az oktatás örökölte az ilyen defektes hibás ,selejtes gondolkozást, ami tükröződik a mai történészeink tévedéseiben is…..
Nem ok nélkül volt hazánk 500 évig gyarmat, mert okoskodó buta értelmiségeink sohasem tudtak helyes következtetést és gyakorlatot levonni a történelem tanulságaiból.
Hozzászólásod mintapéldánya ennek a téves gondolkozásnak.
khm
2020-11-04 at 16:02
A “művelt nyugat”
A szuezi csatorna miatt hagyta Magyarország szuverenitását elveszíteni,hiszen TŐLÜNK nem várhattak olajat. Arrafelé,meg rövidebb volt a tankerek útvonala.
SOHA NE VÁRJUNK ezektől,bármilyen pozitív dolgot,amin nincs egy percent hasznuk. Az az egyetlen lehetőségünk,(amit a kínaiak is csináltak) eltanuljuk,sőt anyacég nélkül is megcsináljuk. Szarom le,hogy koppintás.
Ha csak egy kis változtatás van benne,s levédetve a találmány,hááááááát.
Mehetnek a sóhivatalba abdulhoz.
Amelyik nem illetékes,mert azzal,NEM KÖTÖTTÜNK SEMMIFÉLE SZERZŐDÉST!!!!!
P.S.
2020-11-04 at 15:46
Hálás köszönet Wittner Máriának, hogy mindent, az igazságot kimondta.
Királytigris
2020-11-04 at 15:37
K!
Vakvágányon tetszik lenni!
1.Nyugat azért nem avatkozott be, mert a jaltai paktum szerint Magyarország szovjetérdekszféra volt.
2. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc szovjet provokációval indult, mert a II. világháborút lezáró békeszerződés szerint 1955-ig, Ausztriai szovjet megszállásáig volt létjogosultsága Magyarország megszállásának. Ha 1955-ben kivonultak volna a szovjetek Magyarországból, a Rákosi rezsim azonnal összeomlott volna. Ezt megakadályozandó kellett egy felkelést kiprovokálni, azzal az ürüggyel, hogy maradni kell mert gyilkolják a kommunistákat, ami nem volt nehéz, mert a rákosi rezsimet a lakosság zöme utálta. A provokációt bizonyítja, hogy okt. 23.-án fegyvereket osztogattak, 25.-én belelőttek a fegyvertelen tömegbe, hogy az okt. 30.-án a Köztársaság téri pártszékházi vérengzést kiprovokálják.
3.Forradalom definíciója: A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
A fegyveres harc, a rákosi rezsim megdöntése és a többpártrendszer bevezetésével ez elmondható.
4. Szabadságharc kritériumának is megfelel, hiszen a felkelők az idegen megszállók ellen felszabadító, az ország függetlenségét kivívandó fegyveres harcot folytattak. Szabályos katonai egységek megütközése jelen esetben nem kritérium.
5. Utólag már könnyű okosnak lenni, de akkor szerintem a beavatottakon kívül senki nem látta, hogy ez provokáció, mindenki elhitte, hogy spontán kirobbanó felkelés, forradalom, mert az elégedetlenség a rákosi rezsimmel szemben óriási volt.
K
2020-11-04 at 14:54
khm
2020-11-04 at 14:45
Símán,….pontosan.
Az EU is szovjet,
vagyis rosszabb mint a Szovjet Unió.
khm
2020-11-04 at 14:47
Ja?
Imre Nadj,ahogy az ÖSSZES szovjetúnióból visszadobott ügynök,SZOVJET ÁLLAMPOLGÁR (is) volt.
khm
2020-11-04 at 14:45
És jelenleg az európai úniónak van tanácsa. (szovjet.)
K
2020-11-04 at 14:31
Az 1956-os munkástanácsok egy sajátos kommunista szovjet volt.
A fordító szótár szeint:
tanács = совет kiejtve szovjet
K
2020-11-04 at 14:00
Összességében a “nyugati megfigyelők ” is úgy látták hogy 1956 egy kommunista belharc volt , a kommunisták egymás közötti rivalizálása versengése, különösen a az 1919-es Tanácsköztársaság lemásolásából eredő munkástanácsok tömeges megalakulásai miatt is.
:::::::
“Nyugat” ezért sem avatkozott bele 1956-ba.
:::::::
1919-ben a munkástanács egy törvényhozói és egyben végrehajtói hatalom volt.
De például a fentebb említett Tóth Ilona is inkább volt kommunista elveket valló kommunista agitátor, mint egy orvosnak tanuló egyetemista, ha az ő nézeteit és tevékenységét alaposabban megvizsgáljuk.
Ezen felül fontosnak tartom a “forradalom” meghatározásának definíciójának átgondolását.
Voltak “forradalmi” törekvések, vagy ahhoz hasonlók, de ezek csak törekvések voltak, hisz okt.23-tól nov.4-ig nem sok mindent lehetett megvalósítani.
Így 1956 forradalomnak semmiféleképpen sem nevezhető.
Az egyetemisták 16 pontja tartalmazott függetlenségi törekvést, és több pártrendszer bevezetését.
Ezek sajnos nem valósultak meg.
E 16 pontban a demokratikus szocializmustól a szociáldemokrácián át a nyugati típusú polgári demokráciáig minden benne van, egyes pontok azonosak egymással esetleg hasonlók, vagy más pontok éles ellentétben vannak egymással. Egyszerre szerepelnek az antisztálinista kommunista pártellenzék és a rendszert ellenzők kívánságai.
Mindezek alapján 1956 egy kommunisták által megszervezett és kiprovokált zavargás volt, ami sikertelen és vesztes volt, a függetlenségi és többpártrendszer követeléseivel együtt.
Szabályos katonai egységek nem ütköztek meg egymással 1956-ban, és így nem nevezhető még függetlenségi háborúnak sem, mint 1848.
Én is gyerek voltam 1956-ban, de beszéltem nagy általános műveltségű diplomás emberekkel ,akik már nagykorúak voltak akkor, akik azért nem folytak bele 1956-os eseményekben, mert rögtön nyilvánvaló volt ,hogy az csak egy kommunista provokáció, ahol a kommunista rendszerrel elégedetlenkedőket akarták belecsalni, kicsalni a zavargásban való részvétellel, hogy leszámolhassanak velük.
1956 egy kommunisták által megszervezett zavargás volt, ami a kommunisták részéről teljes,maximális sikerrel zárult, ugyanis sajnos nagyon sokan meghaltak, vagy kivándoroltak azok közül akik ellenezték a kommunizmust. Ezért ünnepli például az MSZP 1956-ot.
Etel
2020-11-04 at 13:47
Torjay Valter (fb)!
Tisztelettel édesapja iránt, aki
“egy rakás szabadságharcost megoperált”
és megvetéssel ön iránt, aki édesapjának e nemes tettét csak így írja le. Nem véletlenül veszett össze Wittner Mária az 56-os Szövetséggel, én is csak személyesen tudtam meggyőződni, hogy miért nem válaszolt nekem (se).
Örülök, hogy a könyv mégis megjelent.
Meg kell mondanom azért, hogy a mai napon mégiscsak
” Egy rakás szabadságharcos ”
előtt hajtok fejet.
Etel
2020-11-04 at 13:43
Tarjai Valter (fb)!
Tisztelettel édesapja iránt, aki
“egy rakás szabadságharcost megoperált”
és megvetéssel ön iránt, aki édesapjának e nemes tettét csak így írja le. Nem véletlenül veszett össze Wittner Mária az 56-os Szövetséggel, én is csak személyesen tudtam meggyőződni, hogy miért nem válaszolt nekem (se).
Örülök, hogy a könyv mégis megjelent.
Meg kell mondanom azért, hogy a mai napon mégiscsak
” Egy rakás szabadságharcos ”
előtt hajtok fejet.
Királytigris
2020-11-04 at 12:40
Wittner Mária Forradalmár és Szabadságharcos Úrhölgy beszéde a hiteles történelem 1956-ról! Minden más csak maszatolás, félremagyarázás és kisajátítás.
Én is úgy hallottam az akkori kortársaktól, hogy a csekkista, NKDV-s, rákosista Nagy Imre csak futott az események után, próbált azok élére állni. Gyáva futása a Jugoszláv Követségre nov. 4.-én, a Szabadságharcosok cserbenhagyása volt. Azt kapta amit megérdemelt, elvtársai felakasztották.
Etel
2020-11-04 at 12:40
Wittner Mária intellektusa Kossuth éhoz és Orbán Viktorehoz mérhető, csak nem eléggé diplomatikus.
Nála az áruló az áruló és nem ismeri az egyrészt- másrészt. Nála a hazugság kicsit sem igazság, és Magyarország kicsit sem másé, hanem a miénk. Igen, a mi hazánk.
khm
2020-11-04 at 12:29
Imre Nadj szovjet állampolgárt bármikor,hiszen az ő fajtájuk.
gyozo2018
2020-11-04 at 11:58
Ámen.