Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket – hívta fel a figyelmet Nagy István egy budaörsi áruházban tartott sajtótájékoztatón hétfőn.
Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a nem előre-csomagolt, friss vagy hűtött sertéshús értékesítésekor már január 15-e óta fel kell tüntetni az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási helyét is. Július 15-étől újabb termékköröknél teszik kötelezővé a származási információk jelölését, a húsok esetében a juh-, a kecske- és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet. A nem előrecsomagolt, Magyarországon termesztett zöldség és gyümölcs esetében pedig nem elég a származási országot szövegesen feltüntetni, de július 15-től az országzászlót is meg kell jeleníteni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti – tette hozzá.
Tudatos vásárlásra ösztönöz
A miniszter kiemelte: a jelölések segítik a fogyasztót a tudatos vásárlásban, és amikor magyar áru mellett döntenek, akkor a minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságot és az ellenőrzött terméket választják. Döntésükkel a magyar gazdaságot is erősítik, és
a magyar gazdák sorsa a tudatos vásárlók kezében van. Az Agrárminisztérium mindent megtesz, hogy segítse a fogyasztókat a tudatos vásárlásban, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban
– fogalmazott.
Támogatja a kormány az ágazatot
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet rámutatott az önellátás készségének fontosságára. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára köszönetét fejezte ki a tárca támogatásáért, és felidézte: a baromfiágazat 2019-ben mintegy 700 ezer tonna húst termelt.
Beszámolt arról is, hogy felmérésük szerint a Covid-járvány következtében 24 500 tonna húst kellett lefagyasztani, a tárolókapacitások gyakorlatilag megteltek, június óta azonban – ha lassan is – a készletek elkezdtek fogyni. Emlékeztetett arra is, hogy az ágazat életben tartására, a károk enyhítésére többféle támogatás áll rendelkezésre a termelők és a feldolgozók számára, emellett hitel- és garanciakonstrukciókat is kialakított a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára. Molnár Györgyi reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem áll meg és kiterjeszthető lesz további termékekre, így például az étkezési tojásra.
A zászlónak figyelemfelhívó ereje van
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a szakma örömmel vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében bevezetik az országzászlós megjelölést. Emlékeztetett: Magyarországon évente közel 2 millió tonna zöldséget állítanak elő és mintegy 8-9 ezer tonna gyümölcsöt. Ennek 50 százaléka friss piaci termékként értékesül. Beszélt arról is, hogy a járvány megmutatta, mennyire fontos, hogy szezonálisan, lehetőség szerint legtöbb zöldség-, gyümölcsfajtából önellátó tudjon lenni az ország. A FruitVeb elnöke szintén kiemelte, hogy az új jelölés azonnal tudja orientálni a vevőt, mert a zászlónak figyelemfelhívó ereje van.
Egyre többen figyelnek az ár-érték arányra
Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy ez további termékkörökkel bővül. A fogyasztói tudatossággal kapcsolatban elmondta, hogy egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték arányát, egy felmérés szerint pedig az áruházláncokban 80 százalék fölött van a magyar termékek részaránya. Az igazgató köszönetét fejezte ki a magyar termelőknek és a beszállítóknak, és méltatta a hazai összefogást a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.
Forrás: MTI/Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Ehetetlen Odó
2020-07-14 at 12:15
“miért is zárnak be sorra a békéscsabai termékeket árusító üzletek?”
Például azért, mert szemtelenül drágák. A mi falunkban is van egy, a tesco előterében, drága is, és nem is jó – egyszer megpróbáltuk, többet nem veszünk tőlük semmit. A környékbeli piacokon a kistermelők olcsóbban (sokkal) és semmivel sem rosszabbat árulnak.
Namond
2020-07-13 at 21:27
Nagy István hülye, orbitális.
Nem is értem, miért engedik nyilatkozni.
Az álláspontok tisztázására:
Hé, István te Nagy impotens barom!
A tudatos vásárlók, az ár és értékarányt nézik!
Például; A hazai vásárlók nem vesznek, igaz lehet jó minőségű, de drága termékeket az üzemi tartásnál olcsóbb, mangalica, szürke marha alapanyagokból.
Maga hülye, mit gondol ezek, ezzel a marketinggel miért csak külföldön eladhatók?
Baromarc (NAGY ISTVÁN), miért is zárnak be sorra a békéscsabai termékeket árusító üzletek?
Ekkora barom ne foglalkozzon a belkereskedelemmel!
A-Z
2020-07-13 at 18:59
Semmit nem ér a szabály a multiknál!
A tesco a járvány időzakában visszaélt nem csak az árak kalkulálásával, hanem a magyar termékeket is félreállította.
Online vásárlás: meghírdette a magyar epret, és a vásárlónak már éretlen, romlásnak is indult, penészes francia epret szállított. Magyar krumplit nem talált(!) a határzárakon napokig bunglizó kamionokkal Franciaországból szállította a burgonyát. A meghírdetett magyar tojások helyet szintén külföldi tojásokat szállított ki.
Cukkinit sem itthon szerezhette be, mert 4 darabból kettőt már elsárgult és rothadt állapotban szállította ki. Kígyóuborkát szintén a felét a szemétbe kellett dobni…
Miközben vitte ki a hasznát a multi, addig a magyar termelőkre romlott, fonnyadt, zápult a termékek sokasága…
Kiszolgáltatott nagyvárosi vásárló,akinek a legközelebbi élelmiszerbolt 5 km. A kiskereskedelmi üzleteket ezek a multik fojtották meg.
Ehetetlen Odó
2020-07-13 at 21:26
Majd megtanulják, ha szarrá büntetik őket.
A Lidl meg az Aldi már beállt a sorba, az élelmiszerek jelentős része magyar.
Girolamo
2020-07-14 at 08:59
Így van.A kicsiket ebben a világban is a nagyok fojtják meg,és a butaság.
Inkább biciklizett fél órát,mert a multinál 30 forinttal olcsóbb a kilós kenyér.
Aztán másnap belép a kisboltba,és kér 4 zsemlét.
Nincs.
Birigli,30 perc,ott a 4 zsemle.
Mert 70 méter a kisbolt.Kell napi fél kiló kenyér.
De ezt az örömet a “kizsákmanyoló kisboltosnak”nem fogja megadni.
De azért 4 zsemle meg legyen,mert ha fáj a lábam,nem fogok biciklizni.
Amikor jobb passzban vagyunk,akkor meg azt játszuk,hogy tudatos vásárlók vagyunk.
A multi az akkor is multi,ha a tulaj hazai.
Mert ami épp futó gyümölcs,azt ha kell szinte önköltségen ömleszti.
Ilyen irigy években mint ez a mostani,aztán leesik a tudatos vásárló álla,arca,meg mindene.
Tudatos vasárlót remélni ott,ahol emberöltőkön keresztül tudatták fentről,hogy mi a helyzet?
Inkább olyanok valánk,mint az mérgezett egerek.
Na ezért megy el majd a gatyánk is támogatásokra.
Mert ha nem”realizálódik”a haszon,akkor nincs tovább.
Pesze,titkon lehet azt remélni,hogy az élhetetlen picik eltűnnek,a multinak meg bőven elég lesz a haszna.
De ilyen meg még nem volt soha.
A zöldárú mozgatása költséges munka.
A nagyoknak az lesz az érdekük-konkurencia híján még inkabb-,hogy minél kevesebbet kelljen mozgatni.
Erre való az áremelés.
Szóval,a hazai termelők tényleg a tudatos vásárlók kezében vannak.
De ez egy szimbiózis kell,hogy legyen.