Az Európai Uniónak részt kell vennie az az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában zajló konferencián. A miniszter nyilatkozatáról a tárca közleményben tájékoztatta szombaton az MTI-t.
Mint írták: az Antalyában 2021 óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről. Nagy Márton a tanácskozásnak a globális kereskedelem kihívásait elemző paneljén mondott beszédet. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.
Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia –, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül
– idézték a közleményben a minisztert. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve az Európai Uniónak is részt kell vennie az állami támogatási versenyben.
Vagyis a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania
– tette hozzá. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben a GDP-jük több mint 20–25 százalékát költi majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7–8 százalékos lesz.
Ebben a helyzetben, ha az EU a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2–3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti
– vélekedett. Hangsúlyozta: Magyarországnak az a célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon.
A kormány munkájának – a többi között a keleti nyitás politikájának köszönhetően – Magyarország már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetall-lal
– sorolta. Nagy Márton kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések elősegítik az új technológiák elterjedését.
A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is
– mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a konferencián a miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS