Nagy Márton: az USA megküldte gazdasági hadüzenetét Európának
Joe Biden amerikai elnök inflációcsökkentési törvénycsomagja lényegében egy gazdasági hadüzenet Európának – írta Nagy Márton gazdaságfejesztési miniszter az Index.hu-n megjelent véleménycikkében. A miniszter többek közt kifejti: a törvénnyel lezárul egy korszakhatár is, mert az USA, amely korábban a globalizációt erőltette a világra, most éppen azzal ellentétes, gazdasági blokkokba tömörülő új gazdasági világrendet akar bevezetni, ezzel párhuzamosan maga alá akarja gyűrni a gazdasági szankciók miatt meggyengült Európát. Nagy Márton szerint hamarosan támogatási verseny fog beindulni, amelynek célja, hogy az USA minél több céget magához csábítson szövetségeseitől, de arra is kitért, mi Magyarország feladata, és mik a lehetőségei ebben az új gazdasági helyzetben.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen megjelent véleménycikkében ír arról, hogy 2023. január 1-jétől lépett életbe az USA-ban a Biden-adminisztráció inflációcsökkentési törvénycsomagja, az Inflation Reduction Act (IRA), amelynek célja, hogy még Trumpnál is erőszakosabb és drasztikusabb eszközökkel tegye naggyá újra Amerikát, kihasználva az Európát sújtó háború, energia- és szankciós válság adta lehetőségeket. Mint a miniszter kifejti, az IRA célzott adókedvezményei, támogatásai, kedvezményes hitelei szimbolizálják azt a hirtelen gazdaságpolitikai irányváltást, amelyet Európában egyre többen értelmeznek gazdasági háborús hadüzenetként. Az IRA egyúttal korszakhatár is, miután Nagy Márton szerint bebizonyosodott, hogy „a korábban a nyugati elitek által a legfejlettebb országokra szabott világgazdasági rend már nem szolgálja a nyugati érdekeket”.
A közgazdaságtan két ellentétes tábora versenyre kelve igyekszik felsorakozni Biden mögé, korábbi álláspontjukkal szembemenve már azt bizonygatva, hogy a tudás, a tőke és a termékek szabad áramlása már nem a globális, békés, közös gyarapodás előfeltétele, hanem a gyengeség jele a poszt-globális világban, a rés a pajzson, amelyen keresztül elszivárog és ellenünk fordítódik a nehezen felhalmozott tudás és a tőke. Ezek a közgazdasági think tank-ek már azt harsogják, hogy a globalizáció helyett kereskedelmi blokkokba kell tömörülnie a világnak, és protekcionizmusra, sőt, új merkantilizmusra van szükség a dolgozó kisember, vagy épp a klíma védelmében. Azaz a miniszter elemzése szerint ezt a látványos értékváltást igyekeznek zöld ideológiába csomagolni, amikor előkerülnek az olyan érvek, miszerint a lokalizált értéklánc ellenálló, fenntartható és kevesebb egyenlőtlenséget termel.
Nagy Márton a cikkben megjegyzi: érdekes módon a múlt század végén ennek épp ellenkezőjétől, a globalizációtól várták a jólét kiegyenlítődését, a felzárkózást, vagy a klímaváltozás innovációk ösztönzésén, hatékonyságnövekedésen keresztüli kezelését. Ezt a programot kényszerítették a fejlődő világra a nemzetközi pénzügyi szervezeteken keresztül is, mert akkor még álláspontjuk szerint a szabadkereskedelem volt a fejlődő világ érdeke.
Nagy Márton szerint az USA gazdasági színeváltozása mögött az a szándék is felsejlik, hogy Amerika a külkereskedelemben „lenyomja” Európát és végre tartós külkereskedelmi többletet érjen el az öreg kontinenssel szemben. Ennek érdekében Biden állami támogatásokat vet be: 7500 dollár támogatás a fogyasztóknak, ha „Made in USA” elektromos autót vásárol, az európai autó- és akkumulátorgyártóknak pedig az USA négyszeres támogatást biztosít, ha áttelepülnek. Ráadásul az alkalom is megfelelőnek bizonyul ehhez, hiszen Európa – belekényszerülve az Oroszországgal szembeni kudarcos gazdasági és szankciós háborúba – rég volt ilyen legyengült, kiszolgáltatott és bizonytalan állapotban, amit a vállalatok sem szeretnek tartósan elviselni. Ilyen környezetben az amerikai ajánlat a gazdasági édenkertet villantja fel Európa cégei előtt: még mindig ötödáron kapható energia (gáz vagy áram), több (ingyen) pénz, stabilitás és biztonság – a háború napos oldala.
Nagy Márton kiemeli: láthatóan a gazdasági szankciók új gazdasági háborút szülnek, már a vélt szövetségesek közt is, és ennek egyik látványos eleme a támogatási verseny lesz. Ebbe a miniszter szerint Magyarországnak is be kell kepcsolódnia, annál is inkább, mert a magyar újraiparosítási program tíz évvel megelőzte a világ nagy részét, ahol épp az ipar leépítését preferálták, amely komoly lépéselőny. A miniszter kiemeli: hazánkban épp most köt szövetséget a nyugati és a keleti autógyártás (hogy ki hozza a tőkét és ki a tudást, az már nem is egészen egyértelmű, mivel az elektromos autózásban már Kína a globális vezető). Magyarország akkumulátorgyártás terén az előrejelzések szerint 2027-re Kína, Amerika és Németország után a negyedik legnagyobb tényező lesz világszinten. Hozzáteszi: geopolitikai és gazdasági híddá válunk, és mivel a híd összekapcsol, sokan akarnak majd rálépni. Össze kell kapcsolnunk a blokkokat; reményeink szerint ezzel a nemzetközi értékláncokat bevonva építhetjük meg a jövőbe vezető hidat is.
Nagy Márton az elemzést azzal a gondolattal zárja:
fel kell tehát készülnünk arra, hogy a protekcionista világgazdasági rend épp növekedésünk két fontos támaszát, a nemzetközi beruházásokat és a nemzetközi kereskedelmet, az exportot szervezi át. Ezért nekünk is teljesen át kell alakítanunk az ezeket ösztönző támogatási politikákat (ideértve a beruházástámogatás számára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, a beruházás lebonyolítását, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, munkaerő- és energiaigényt, stb.), emellett bízva abban, hogy a világgazdasági zűrzavar kedvezni fog, a régiónkba történő befektetésnek.
Forrás: index.hu; Fotó: MTI/Illyés Tibor
