„Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” – Ő akarta agyonlövetni Tisza István miniszterelnököt egy fiatal Komintern-ügynökkel

Fogynak, fogynak, de még mindig közel hétszáz kommunistákról, bolsevikokról elnevezett közterület van Magyarországon. Nem beszélve a Rajk Szakkollégiumról vagy a Szabó Ervin Könyvtárról. A Magyar Patrióták kiadott egy leleplező könyvet, amelyben összegyűjtötte az összes hasonlót és azokat az önkormányzatokat, amelyek ha nem is vérre, de perre mentek a vörös utcák védelméért. Pedig emberi ésszel elképesztő, hogy a legnagyobb könyvtárunk is egy olyan alakról van elnevezve, aki fiatal merénylőt küldött Tisza István miniszterelnökre. A hiánypótló művet csak megrendelni lehet.

A napokban jelent meg a Magyar Patrióták hiánypótló könyve, az önkényuralmi utca- és intézményneveket és azok mentegetőit leleplező „Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” című mű.

A 2014-ben alakult civil szervezet egyik legfontosabb küldetése máig az, hogy változtasson azon az áldatlan helyzeten, azon a kettős mércén, amely továbbra is mérgezi a közéletet: röviden, hogy még mindig közel hétszáz önkényuralmi közterület van Magyarországon. Persze nem nyilasokról vagy nácikról, hanem a menthetőnek vélt, „jó kommunistákról” elnevezve.

Október 28-án az M5 Ez itt a kérdés című műsorában (itt visszanézhető) beszélgettünk a témáról: a házigazda Gulyás Istvánnal, Domonkos Lászlóval és Hetzmann Róberttel, a Patrióták elnökével.

Természetesen Szabó Ervin alakjának – aki ugye a könyv címében is szerepel és akiről még mindig el van nevezve a Fővárosi Könyvtár – felidézésével kezdtük. Röviden összefoglalva azt, hogyan is vette rá Szabó a fiatal, internacionalista Komintern-ügynököt, Duczynska Ilonát arra, hogy meggyilkolja Tisza István miniszterelnököt.

Jellemző a következő részlet: Szabó azt tanácsolta Duczynskának, hogy lépjen be a Galilei Körbe, mert félő volt, különben idegen ügynökként kezelik. Persze az is volt, a Komintern embere. Maga Karl Radek, a bolsevik hálózat egyik kulcsfigurája képezte ki (őt Sztálinék 1939-ben iktatták ki).

Csak egy „hiba” akadt: Tisza lemondott, így a merénylet elmaradt. [Szabó Ervin és Duczynska valódi történetét ebben a cikkben már évekkel ezelőtt megírtam, a műsorban természetesen csak megemlíteni volt idő.]

Az M5-ön arról is beszélgettünk, hogy miért él ez a kettős mérce. Hogy mi az oka annak, hogy még mindig kommunista utcaneveket kell olvasnunk, a Rajk Szakkollégiumról nem is beszélve.

De most térjünk rá a könyvre! Hetzmann Róberték összeírták a mintegy 700 önkényuralmi közterületet, felsorolva azok névadóit. Lexikonszerűen összegyűjtötték a beszédes életutakat. De azokról az önkormányzatokról is szó esik – például a Veres János szívügyének tekinthető Nyírbátorról –, amelyek perre mentek a kommunista utcanevek védelmében.

Fontos, hogy a 236 oldalas kötetet csak megrendelni lehet. Nincs megszabott vételára, mivel a Patrióták nem végez értékesítési tevékenységet.

Azoknak, akik legalább 3000 forint adománnyal segítik az egyesület munkáját, eljuttatják postán a könyvet. A könyvet a folyamatosan bővülő Antikommunizmus.hu ismeretterjesztő portálon lehet megrendelni: https://antikommunizmus.hu/konyv/

Érdemes.