Pesti Srácok

Nagyot csökkent a svédek körében a NATO-csatlakozás támogatottsága

Nagyot csökkent a svédek körében a NATO-csatlakozás támogatottsága

Egy felmérés szerint nagyot csökkent a svéd lakosság körében a NATO-csatlakozás támogatottsága. A TV4 csatorna készítette a reprezentatív kutatást, amelyből az derült ki, hogy a legutóbbi, júliusi felmérés alkalmával még a svédek 65 százaléka pozitívan nyilatkozott a svéd NATO-tagságról, addig novemberre ez az arány 57 százalékra csökkent - írja a Magyar Nemzet.

A csatlakozást egyértelműen ellenzők aránya csak kismértékben emelkedett, ugyanakkor a bizonytalanoké 17-ről 23 százalékra emelkedett. Szakemberek ezt egyértelműen a csatlakozási folyamat elhúzódásával magyarázzák.

A csatorna kérdésére Niklas Eklund, az Umeai Egyetem politológia professzora azt nyilatkozta, hogy az emberekben kérdésként merül fel, Finnországnak miért sikerült olyan gyorsan, a svédeknek pedig miért tart ennyi időbe. Az elhúzódás kapcsán sokan elgondolkodnak azon, megéri-e egyáltalán csatlakozni a szervezethez, vélekedett a professzor. A szakember azt is hozzátette, hogy a lakosság úgy érzékeli, az orosz–ukrán háború megtorpant, nem látják annyira veszélyesnek a kialakult helyzetet.

A lakosság támogatása a védelmi szövetséghez az ukrajnai háború kitörésekor növekedett nagyot, először akkor fordult át többségi támogatottságúvá a kérdés. Ugyanakkor a csatlakozásról nem tartottak népszavazást, az akkori szociáldemokrata kormány mindössze három hónap alatt készítette elő és adta be tavaly májusban a csatlakozási kérelmét a védelmi szövetség brüsszeli központjába.

PestiSracok facebook image

Mindeközben svéd hírportálok címlapon számoltak be arról, hogy Magyarország a következő héten nem tárgyalja a svéd NATO-ratifikáció ügyét, a hír forrásának pedig a Demokratikus Koalíció politikusát jelölik meg. Azaz a magyar politikus fontosnak tartotta a TT svéd hírügynökséggel közölni, hogy a ratifikáció kérdése nem szerepel a Magyar Országgyűlés következő heti napirendjén.

Magyarországon kívül Törökország nem hagyta még jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Az elmúlt héten ülésezett a török külügyi bizottság, hogy döntést hozzon a skandináv ország kérelméről, de egyelőre elhalasztották azt.

A hivatalos magyarázat szerint a kérdés „nem érett meg” a döntésre. A legutóbbi várakozások szerint november 27–28. lehetett volna az időpont – ekkor tartják Brüsszelben a NATO külügyminiszteri találkozót –, amikor a NATO-központban felhúzhatták volna a svéd zászlót a teljes jogú tagok zászlajai között. (Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstroemer)

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.