Pesti Srácok

Naomi Rogers: Elképzelhető, hogy örökre együtt kell élnünk a vírussal

null

A HIV/AIDS vagy a tuberkulózis mintájára a koronavírus-járvány esetében is könnyen elképzelhető, hogy lesz már vakcina, lesznek különböző gyógymódok is, de mégsem sikerül teljesen felszámolni – tartja ezt az eshetőséget az amerikai Yale Egyetem orvostörténész-professzora, Naomi Rogers, aki telefonon nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Rogers a lap kérdésére, miszerint véget ért-e a járvány, azt válaszolta, hogy különbség van aközött, hogy egy járványt mikor tekinthetünk orvosi, illetve társadalmi értelemben lezártnak.

– fejti ki Naomi Rogers. A professzor elmondja: elképzelhetőnek tartja azt, hogy a vírus örökre velünk marad.

PestiSracok facebook image

– olvashatjuk a Magyar Nemzet által készített interjúban. A professzor szerint a spanyolnátha idején, 1918-ban például létrejött San Franciscóban a Maszkellenes Liga, amelynek képviselői a polgárjogokra hivatkozva az ellen tüntettek, hogy kötelező volt eltakarniuk az arcukat. Elmondja, hogy az elhúzódó karantén borzasztóan meg tud terhelni egy társadalmat.

– mondja el az orvostörténész-professzor Rogers, aki felvázolja, hogy 1901-ben bubópestis fertőzött San Franciscóban, és ázsiai betegségként vonult be a köztudatba. Voltak, akik a kínaiakat hibáztatták: a Chinatownt, a kínai negyedet karantén alá akarták vonni, kordonnal vették körbe. Voltak fehérek is, akik elkapták a kórt, de őket áldozatnak tekintették, nem lettek belőlük bűnbakok. Hozzáteszi, hogy az emberek magyarázatot akarnak, hogy értsék, mi történik velük, és maguk is gyártanak magyarázatokat. Példaként felhozza, hogy 1916-ban New Yorkban a járványos gyermekbénuláshoz vezető poliovírus pusztított, amely egy olasz bevándorlók lakta negyedben alakult ki. A kórt bevándorlóbetegségként írták le, számos korlátozás a bevándorlókat érintette. A római amerikai nagykövetség megbízást kapott, hogy nézzen utána, van-e ilyen járvány Olaszországban – de nem volt.

Arra a kérdésre, hogyan mesélünk majd erről az időszakról az unokáinknak, Rogers azt válaszolja, hogy ma sokat hivatkozunk a spanyolnáthára, részben a maszkok, részben pedig amiatt, mert szintén légzőszervi megbetegedés volt, de annak idején meglepően könnyen elfeledték. Kiemeli, hogy részben azért, mert a borzalmas első világháború folytatásának tekintették, és a kettőt egyszerre akarták elfelejteni – a háborút és a járványt is.

– teszi hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet/Szőcs László; Kiemelt kép: Yale University