Navracsics: az év második felében létrejön a partnerségi megállapodás az EU-val

A területfejlesztési miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére.

Mintegy tízezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek – közölte Navracsics Tibor.

Az a cél, hogy további késedelmet ne szenvedjenek az önkormányzatok által eltervezett fejlesztések

– tette hozzá. A politikus közölte: a megyeszékhelyek nem csupán közigazgatási központok, hanem az adott térség gazdasági központjai, így fontos, regionális szerepet játszanak a foglalkoztatás és a közszolgáltatások biztosításában. A fejlettségük meghatározza az egész régió életszínvonalát, ezért a megye- és járási székhelyek a területfejlesztés fontos alapegységei. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben fogadta el az Országgyűlés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, amely 2030-ig határozza meg az ország fejlesztéspolitikai céljait.

Szita Károly a MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere közölte, hogy a megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom felvételével 24 tagúra bővült a szervezet, illetve hamarosan döntenek Baja felvételéről is. Az önkormányzati vezető hangsúlyozta: a szervezethez tartozó városok vezetői megfogalmazták, hogy égető szükségük van az uniós forrásokra, amelyek felhasználására már kész tervekkel rendelkeznek. Emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének egyharmada a megyei jogú városokban keletkezik, amelyekben kétmillió ember él és további milliók a települések agglomerációjában. Példaként említette, hogy a kaposvári munkavállalók, illetve középiskolások 50 százaléka nem a megyeszékhelyen él és ez a helyzet jellemző a többi városra is.

Mindez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok feladatai és felelőssége is jóval túlnyúlik a települések közigazgatási határain

– tette hozzá. Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb pénzügyi feltételeket, a növekvő bérek ellentételezését biztosítja a megyei jogú városok számára a 2023-as költségvetés. A továbbiakban a legjelentősebb kihívásnak az energiaárak, a gáz és a villamos energia árának emelkedését nevezte Szita Károly. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Varga Mihály biztosította őket, hogy ha szükséges, segítséget nyújt számukra a kormány a rezsicsökkentési alap felhasználásával. Arról is szólt, hogy a közgyűlésen Lázár János építési és beruházási miniszter a segítségüket kérte az új építésügyi törvény megalkotásához.

Erre annál is inkább szükség volna, mert lehetetlen helyzet, hogy egy település polgármestere, illetve az önkormányzat nem tud arról, hogy a gondjaira bízott településen milyen beruházások történnek, és ne tudja meghatározni a fejlesztések kereteit

– mondta Szita Károly.

Forrás: MTI; Fotó: MTI