A vádlottak többségére fegyházbüntetést kért az ügyész a Vizoviczki László és társai ellen indult büntetőperben pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Az éjszaka császáraként is emlegetett Vizoviczki az ügyészség indítványa szerint 25 évet kéne fegyházban töltsön, de a bűnszervezet több tagjára is súlyos börtönéveket kért az ügyészség. Az elsőrendű vádlott védője ugyanakkor az éjszaka császára felmentését kérte a bíróságtól.
A maratoni tárgyalás-sorozat véghajrájában az ügyész több mint három órás perbeszédében hangsúlyozta: a vádlottak többsége bűnszervezetben, vagy üzletszerűen követte el a költségvetési csalást. Kovatsits Gábor kiemelte, a per egyik vádlottját társa telefonon értesítette:
„Nem 8, hanem 8,6 milliót ütöttem be a pénztárgépbe.”
Erre a Vizoviczki embere úgy reagált:
„Ezt ne telefonon beszéljük meg!”
A vezér vasmarokkal irányított
Az ügyész szerint a fenti párbeszéd is bizonyítja, hogy alapvetően nem ütötték a pénztárgépbe a bevételeket, csak, ha erre a gazdasági társaság jogszerű működéséhez szükséges bevétel igazolására volt szükség. A telefonlehallgatások mellett a vádhatóság képviselője szerint a titkos információszerzés is felvázolta a Vizoviczki László „vasmarokkal” irányított bűnszervezetének felépítését, tagjainak személyét, és szerepüket. Az ügyész arra is emlékeztetett, a büntető törvénykönyv szerint „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.” A bűnszervezeti elkövetést pedig azt igazolja, hogy a vádlottak mindegyike tudta, hogy bűncselekményt követtek el a Vizoviczki által irányított szervezeten belül. A vádlottak szinte kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy az ügyészség által bevételnek titulált összegek a vendéglátásban megszokott „borravaló” volt, amely után nem kell adót fizetni. Az ügyész azonban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a háttér dolgozók – takarítók, pohárszedők – vallomásaikban nem említették, hogy kaptak volna a jattból,
„Már pedig a borravaló feltétele, hogy azt az alkalmazottak között szétosztják”
– fűzte hozzá Kovatsics Gábor, ezzel magyarázva feltevését, miszerint minden borravaló a gazdasági társaság bevétele volt. „A jattról Vizoviczki László is „eklektikusan”nyilatkozott, amikor azt mondta: voltak vezetői jattok és visszakapott kölcsönösszegek.” Kitért arra is, akár még a szakértői vélemények nélkül is megállapítható az elcsalt pénzek mértéke. Ezek mellett szabálytalanul működtették a 122-es épületben a pénztárgépet, amit ide-oda helyeztek a jogszabályban előírtakkal szemben. Mindezekért három vádlott kivételével a bűnszervezeti minősítés megállapítását is kérte a bírói tanácstól az ügyész, hiszen Vizoviczki a bűnszervezet vezetőjeként felbujtó volt, a negyedrendű vádlott pedig az éjszaka császára által előírt szabályokat betartatva annak bűnsegédje. A bűnszervezet tagjainak ezek mellett hamis magánokirat felhasználásáért is felelnie kellene, hiszen az alkalmazottak által készített napi rajzok és havi elszámolások alkalmasak voltak arra, hogy valótlan tartalmú adóbevallást készítsenek Vizoviczki könyvelői – tette hozzá.
Három szintű bűnszervezetről beszélt az ügyész
A bűnszervezet működéséről szólva Kovatsits kifejtette: az első szinten állt Vizoviczki, majd a helytartójának is nevezett negyedrendű vádlott és az elszámolásokért felelős pénzügyi asszisztense, a harmadik szinten pedig az üzletvezetők és pultosok, akik tudtak arról és végre is hajtották Vizoviczki utasításait.
„Kétségtelenül a bűnszervezet felső két szintjén állók sem követhették el tettüket a pultosok és az üzletvezetők nélkül, akik tudták, hogy bűncselekményt követnek el”
– foglamazott az ügyész, hozzátéve: az is bizonyítható, hogy a diszkópápa olyan szervezetet hozott létre, amit szigorú szabályok mellett irányított.
„Mindenki elmondta, hogy mindenről Vizoviczki László döntött.”
Perbeszédében a vádhatóság képviselője feltette a kérdést: „Ezek mellett kell-e, hogy erőszakos is legyen a bűnszervezet?” Véleménye szerint nem, hiszen azt mindenki tudta, hogy a diszkópápa „vasmarokkal” fogta össze a szervezetet és testőrök kísérgették. Mindezekkel érvelve az ügyész 28 vádlott esetében fegyházbüntetés, hat vádlott vonatkozásában pedig közérdekű munka kiszabására tett indítványt. A legsúlyosabb büntetést Vizoviczki kapná az ügyészi indítvány szerint: őt Kovatsits 25 évre küldené fegyházba. Az éjszaka császárának helytartója 15 évre vonulhatna fegyházba, míg vádlott-társaik is 14-től hat és fél évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak, ha helyt ad a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa az ügyész indítványának.
Vizoviczki felmentését kérte ügyvédje
Jován László, az éjszaka császárának vezető védője perbeszédében azt sérelmezte, hogy Vizoviczkin kívül minden vádlott eleinte tanúként vett részt a büntetőeljárásban, így teljesen érthető, hogy másfajta vallomást tettek. Természetesen továbbra is kétségbe vonjuk, hogy a napi rajzokat, vagy a havi elszámolásokat bizonyítékként lehetne felhasználni, és az ügyészség vádjában foglaltakat tanúvallomások sem támasztják alá – emelte ki Vizoviczki védője. „Nincs az ügyben két hasonló szám” – hangsúlyozta Jován László, hozzátéve: „akárhány szakértő véleményt készített, azokban mindig más számok szerepeltek”. Ezek mellett megjegyezte, ha a napi rajzokat és a havi elszámolásokat nem tudták felhasználni a bevételek kiszámítására, akkor hogyan lehetnének alkalmasak az adóalap kiszámítására. Jován László kiemelte azt is, hogy a titkos információ- és adatgyűjtésben sehol sem bukkan fel védence. Mivel az ügyvéd szerint nem bizonyítható, hogy Vizoviczki bűnszervezetet irányított volna, védence felmentését bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában kérte a Fővárosi Törvényszéktől. Mint ezt alátámasztotta: a bűnszervezet, mint bűnözői életforma céllal jön létre, és a büntető törvénykönyvben az ügyészség által is idézet jogszabály is kimondja, hogy valamilyen bűncselekmény elkövetésének célja is meghatározható kell legyen. Vizoviczkiék esetében azonban ez cél nem látszik, és a bűnözői életforma sem igazolt – mondta az ügyvéd. Perbeszédében hozzátette azt is, az éjszaka császárának ügyében a szándékos elkövetés és felbujtói magatartás szintén nem bizonyítható. Megjegyezte továbbá, hogy ez az egész ügy valójában adóvita, ami az adóhivatalra és nem a bíróságra tartozik. A per április 10-én további védőbeszédekkel folytatódik.
Vezető kép: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS