A Harmadik Birodalom az 1936-os berlini olimpián már az első német aranyra készült, de Kárpáti Károly elrontotta az ünnepet. A zsidó származású magyar birkózóklasszis hatalmas küzdelemben győzte le Wolfgang Ehrlt, Hitler elindult a döntőre, de csalódottan visszafordult. A magyarok olyan fantasztikusan szurkoltak a zsúfolásig telt berlini sportcsarnokban, hogy végül mások, köztük a törökök is átvették a biztatást. A fajelméletet bizonyítani kívánó Hitlert a köztudomás szerint Jesse Owens győzelmei dühítették fel, de Kárpáti aranya is megalapozhatta a keserűségét.
Kétségtelen, hogy a berlini olimpia volt a magyar birkózás egyik legemlékezetesebb tornája. Amíg a Harmadik Birodalom és Adolf Hitler önmagát és a náci ideológiát ünnepelte(tette), a mieink három aranyat nyertek csak ebben a sportágban (összesen tízet). Lőrincz Márton és Zombori Ödön mellett Kárpáti Károly is győzött, övé volt az első arany, de nem csak emiatt emlékezetes a sikere.
A Kellner néven született zsidó származású debreceni birkózó a német Wolfgang Ehrl ellen bizonyította be a fajelmélet hazugságát. Hatalmas küzdelemben.
A korabeli Újság 1936. augusztus 7-ei cikkének segítségével magunk előtt láthatjuk a döntőt:
„Kárpátinak a német Ehrl-lel volt az utolsó mérkőzése, akit le kellett győznie ahhoz, hogy olimpiai bajnok legyen. Két nagyszerű birkózó küzdelme volt ez a mérkőzés: Kárpáti volt az ügyesebb, leleményesebb, a színesebb akciók kezdeményezője, – a német birkózó oldalán volt a nagyobb erő.
Az erő és a technika csatázott ebben a küzdelemben és Kárpáti három meneten keresztül bebiztosította a technika fölényét. Azután jött a negyedik, az utolsó menet, négy perc, amely alatt iszonyú harcra indult a német birkózó.
Az a cél hevítette, hogy technikai hátrányát behozza az erejével és két vállra fektetve Kárpátit, a maga számára szerezze meg a győzelmet. A szabadstílusú birkózás népszerű neve: >fogd, ahol éred< és az izmos német keményen rontott Kárpátinak, akin ekkor már kiütközött a fáradtság. Hiszen nemcsak Ehrllel volt nagy küzdelme, hanem talán még nagyobb, alig egy órával előbb, amikor Pihlajamakit, a finn világbajnokot fektette két vállra. Kárpáti minden igyekezete csak az volt, hogy kihúzza ezt a négy percet s a Deutschland Halle magyar nézői, amikor látták, mennyire fáradt és összetört a magyar fiú, túlharsogták a nagy német biztatást és szünet nélkül szólt a magyar kiáltás, a magyar biztatás: – Bele Kárpáti! Bele! Huj-huj-hajrá!
Különösen a magyaros huj-huj-hajrának volt nagy sikere. Egy csomó török ült mellettünk, akik derülten hallgatták az ütemes magyar biztatást. Egy darabig hallgatták azután megtanulták és – együtt kiáltották a magyarokkal. Csaknem beletört a nyelvük de azért harsogták és a váratlan segédcsapat érkezése nagyon megnövelte a magyar tábor erejét.
És fenn folyt a küzdelem. Már csak két perc van hátra, már csak egy… A német birkózó utolsó rohamra indul, de Kárpáti összeszedi minden erejét, sikerül ellenfelét a szőnyeg széle felé tolni, ahol olyan erővel lódítja meg Ehrlt, hogy a német lezuhan a birkózóhelyről. Kárpáti fennmarad, de szédülten tántorog, a lába megroggyan, az arca megvonaglik a borzasztó fáradtságtól, megszédül és a következő pillanatban, mint a zsák lezuhan a birkózóhelyről a versenybíróság asztala elé s ott marad hanyatt fekve a földön…
Nagy riadalom támad a magyar sorokban. Mi lesz, ha nem tudják talpraállítani, épp most, az utolsó percben, – mi lesz, ha nem tudja folytatni a küzdelmet… Ellenfelét hirdetik ki győztesnek! A magyar múlt két nagy birkózója rohan elő a nézőtérről: Varga Béla dr. és Keresztes Lajos [róla és tanítványáról, Kozma „Pici” Istvánról ebben a cikkemben írtam – MG].
Felnyalábolják Kárpátit, végigsimítják a homlokát és kétségbeesetten kérlelik: – Karcsi, szedd össze magad. Feltámogatják a birkózóhelyre, ahol már várja német ellenfele. Kárpáti tántorogva indul a középre. A két birkózó még egyszer összeakasztja izmos karjait, – s ebben a pillanatban megszólal a gong, vége a küzdelemnek, amely az olimpiai bajnokságot döntötte el.”
Hitler ünnepelni indult, aztán visszafordult
A visszaemlékezések szerint a Harmadik Birodalom német győzelemre készült, és ehhez minden adva volt.
Ehrl amúgy is kirobbanó erőben volt, de az sem segítette Kárpátit, hogy ő jóval később birkózta le a saját meccsét a némethez képest. Ha minden igaz, maga Adolf Hitler is elindult, hogy a Deutschlandhalléban végignézze az első német arany megszületését.
„Ők amúgy is a német Ehrltől várták első győzelmüket.
Nagyon készültek erre, SS-ek díszsorfala között járult volna a Führer elé. Már kinyomtatták képeslapra a fényképét, amin látható az aláírás, hogy olimpiai győztes: Wolfgang Ehrl. Na, erre legyőztem”
– emlékezett az idős Kárpáti Károly már 1992-ben a Kurírnak. A klasszis a Nemzeti Sport 1996-os cikkében (szerző: Szepesi György) így idézte fel a jelenetet: „A társaim ölben vittek ki a szőnyegről. Amikor kivittek a sportcsarnok elé, hogy friss levegőt szívjak, láttam ám, hogy SS-ek állnak sorfalat. Jól beszéltem németül, megkérdeztem az egyiket, mi történik.
Elmegy a kancellár, nem várja meg az eredményhirdetést – hangzott a válasz. így hát nemcsak a szőnyegen győztem, hanem elmondhatom, hogy Hitler is vereséget szenvedett tőlem”.
Elvette a németek első aranyát
Mint minden régi, emlékezetes történetnek, ennek is több változata van. Molnár Károly a Tükör egyik 1979-es számában hasonlóan, de mégis másképp idézte fel a győzelmet. A lényeg persze ugyanaz: „1936-ban Berlinben túlfűtött hangulatban kezdődtek a birkózóversenyek. Szabadfogásban, a könnyűsúlyban ketten számíthattak az elsőségre, a magyar Kárpáti és a német Wolfgang Ehrl. A küzdelem színhelyén, a Deutschlandhalléban pattanásig feszült volt a légkör. Horogkeresztek és SS katonák. Az előjelekből kiderült, hogy itt most másról is szó van, mint csak egy olimpiai győzelemről. Sokkal több forgott ekkor kockán. Ha ugyanis Ehrl szerzi meg a szőnyegen az aranyérmet, akkor ez lesz a németek legelső bajnoksága, amit világraszóló ceremóniával akartak megünnepelni. Ezért kellett a rengeteg lampion.
Kárpátinak feltűnt a felsorakozott SS-katonák tömege. Odament az egyikhez és megkérdezte: – Miért állnak itt? A katona így válaszolt: – Jön a Führer!
Kárpáti ekkor értette meg, hogy miért vonult ki ilyen sok SS-legény a Deutschlandhalléba, mert Berlin egyik sugárútján a korábbi napokban már látta Hitlert a testőrség eleven gyűrűjében. Megkezdődött a döntő küzdelem az aranyéremért. Amikor felállt a szőnyegre a két birkózó és farkasszemet néztek egymással, a közönség tombolva kezdte biztatni a német versenyzőt. Ehrl úgy érezte, hogy elérkezett az ő ideje. Közben elterjedt a teremben a hír, hogy Hitler már el is indult a Deutschlandhalle felé. A nézőtér harsogott. Kárpátit azonban nem zavarta. Kitűnően birkózott és egyre jobban kibontakozó fölénye fokozatosan lehűtötte, elcsendesítette a közönséget.
Győzelme vitathatatlanná vált, erőteljes mozdulatokkal, fogásokkal gyűrte le ellenfelét. Ekkor újabb hír érkezett: »Hitler félúton visszafordult, mégsem jön, nem óhajt részt venni az ünnepélyes eredményhirdetésnél. . . !< Kivonultak a teremből az SS-katonák.
Kárpáti pedig felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. Az övé volt egyébként a berlini olimpián az első magyar győzelem, amelyet azután a következő napokban még kilenc követett.”
Tukor_1979_07-09__pages609-609
Ehrl még harminckilenc évesen is helyezett lett a vébén
A tisztesség úgy kívánja, hogy bemutassuk Kárpáti ellenfelét is. Wolfgang Ehrl már az 1932-es olimpián ezüstéremig jutott (de akkor még kötöttfogásban), és láttuk, hogy a végső győzelem 1936-ban sem jött össze. A birkózó azért nyert egy Európa-bajnokságot, és egészen sokáig birkózott magas színvonalon. Kései pályafutása legszebb eredményét az 1951-es világbajnokságon (ugyanúgy Helsinkiben) érte el, ahol 39 évesen is megszerezte az ötödik helyet.
A három bajnok közül egy bújkált, kettő később emigrált…
Kárpáti (aki korábban ezüst- és bronzérmes volt az olimpiákon) győzelme után nem volt hajlandó felemelni a karját Hitlerék köszöntésére, és ugyanígy tett Lőrincz is. Mindketten leszorították a kezüket a nadrágjukhoz. Sorsuk végül másfelé vezetett. Kárpáti Károly Berlin után testnevelőtanárként dolgozott egy debreceni izraelita iskolában, és bár később mentesítést kapott a zsidótörvények alól, a német megszállás után ez már semmit sem ért.
Egy újságcikk szerint a bánki erdőben, majd Budapesten bujkált, állapotos feleségét egy magyar katona, Papp Viktor bújtatta, aki így megmentette őt és a gyereküket is.
Kárpáti a második világháború után testnevelőként és edzőként folytatta, míg olimpiai aranyérmes társai, Zombori és Lőrincz Dél-Amerikába emigrált (Lőrincz fiatalon meghalt, Zombori a nyolcvanas években hazatért).
Kárpáti 1950-ben megalapította a Honvéd birkózószakosztályát, majd 1952-ben a válogatott kapitányaként érte el legnagyobb edzői sikereit. Tanítványai közül Hódos Imre és Szilvásy Miklós olimpiai bajnoki címet, Polyák Imre ezüstérmet (s később a három ezüst után aranyat), Gurics György bronzérmet nyert Helsinkiben – Berlinhez hasonlóan sikeres olimpia volt ez is.
A magyar csapatnak meg a legeredményesebb: Finnországban nem csupán Kárpáti tanítványai, de mások mellett az a Takács Károly is győzött, akiről korábbi cikkeimben is írtam.
Milyen a sors és a történelem… Kárpáti sportolóként egy olyan olimpián érte el legnagyobb győzelmét, amelyet a nácik használtak propaganda-célra, 1952-ben pedig úgy nyertek négy érmet a birkózói, hogy azokat a sikereket a Rákosi-diktatúra „tette magáévá”.
Fotók: Fortepan.hu és Nemzeti Sport
Gedeon Szánti
2019-03-26 at 12:01
….hogy?????????…nincs fajelmélet???….vannak a zsidók és más senki???…HÁT EZ MI ez a névsor??…röhej…
L
2019-01-07 at 18:40
“Hitlert a köztudomás szerint Jesse Owens győzelmei dühítették fel”
Kurva nagy amerikai propaganda. Az igazság az, hogy Hitler el volt ájulva Owens eredményétől, ezért személyesen gratulált neki. Otthon azonban kampány volt, és délen nagyon rossz szemmel nézték volna, ha az elnök egy “niggert” fogad, ezért az USA-elnök NEM fogadta.
Ennyit arról, hogy a győztesek írják a történelmet. És tényleg.
fürgerókalábak
2019-01-07 at 22:54
…és Owens-nek maga Adolf Dassler (aki az NSDAP lelkes híve volt) készített cipőt, amivel megnyerte az aranyat 🙂
Gedeon Szánti
2019-03-26 at 12:02
….igaz
navisos
2019-01-07 at 13:18
A halkszavú és rendkivül vonzó Kárpáti tornatanárom is volt egy darabig a gimnáziumban és a Fodor sportintézet nyári táborában. Tőle tanultam görög-római fogásokat is, és szép vöröshaju feleségét is jól ismertem.
Mikor halt meg?
Rizikó
2019-01-05 at 21:13
A szélhàmos Szepesi tàlalta sztorit.Tiszta Spiegel fake news.Persze Hitler nem tudja càfolni,ahogy Ertl sem.De nagyon polkorret a tèma.
Tèny ez a Kárpàti tisztessèggel kūzdõtt a magyar szinekèrt.
Hitler meg Fletóra hajaz.
Rakovszky István
2019-02-07 at 13:56
Nincs teljesen igazad, ugyanis a demagóg kalandor Fleto Hitlert utánozza, mind a modorában, mint a bekeépzeltségben‼