Nem csitul a balhé Georgiában: az EP új választásokat követel, miközben a nyugat által feltüzelt tüntetők Majdan teret csinálnának Tbilisziben (VIDEÓ)

A nyugati elit továbbra sem hajlandó elfogadni a szuverenista, békepárti Grúz Álom párt győzelmét Georgiában. Az október végi választások után az Európai Parlament most csütörtökön olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben megállapította, hogy az európai uniós tagjelölt Georgiában október 26-án tartott parlamenti választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, és az ország “folyamatos demokratikus visszalépéséhez” járultak hozzá. Az állásfoglalásban a kormányzó Grúz Álom pártot tették felelőssé a szerintük tisztességtelen választások miatt, és a szöveget megszavazó képviselők elítélték a “számos és súlyos” választási jogsértést, köztük a választók állítólagos megfélemlítését, a szavazatok manipulálását, a választási megfigyelők és a média befolyásolását, illetve az elektronikus szavazógépek manipulációját. A baloldali hálózat természetesen akcióba lendült, Georgiában a 2013-2014-es Euromajdan forgatókönyvét látjuk kibontakozni.

Az ország választási bizottsága által kihirdetett szavazási “eredmények nem szolgálják a georgiai nép akaratának megbízható képviseletét”

– olvasható az állásfoglalásban.

A szöveg szerint az EP elutasítja a választások eredményének elismerését, és a képviselők azt akarják, hogy a választásokat egy éven belül alapos nemzetközi felügyelet mellett és független választási adminisztráció szervezésében újra rendezzék meg. A képviselők úgy vélték továbbá, hogy EU-nak szankciókat kell bevezetnie, és korlátoznia kell hivatalos kapcsolatait a tbiliszi vezetéssel. Az állásfoglalás bírálta a közelmúltban elfogadott “antidemokratikus jogszabályokat”, köztük az “átláthatóságról és a külföldi befolyásról szóló törvényt”, amely az EP szerint már gyakorlatilag fel is függesztette az ország uniós integrációs folyamatát.

Az EP továbbá határozottan elítélte Oroszország “szisztematikus beavatkozását a georgiai demokratikus folyamatokba”. A képviselők figyelmeztették a georgiai hatóságokat, hogy a törvényesen létrehozott politikai pártok betiltására tett kísérletek még inkább elidegenítenék az országot az EU-tól, és lehetetlenné tesznek minden lépést az uniós csatlakozás felé. Az állásfoglalásban kitértek Orbán Viktor miniszterelnök georgiai látogatására, amely a szöveg szerint “sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására”. A dokumentum szerint “Orbán Viktor miniszterelnök ismét nem az EU nevében szólalt fel Georgiában”.

Az állásfoglalással az EP gyakorlatilag ismét bemutatta, hogy miként működik a nyugati demokrácia, avagy, ha nem jó eredmény születik a stratégiailag fontos országban, akkor majd ők csinálnak.

Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val

Úgy tűnik a szimpátia kölcsönösen nincs meg az EU és a kormányzó Georgiai Álom párt között. A kormányfő ugyanis bejelentette: a párt 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval.

Ma arról döntöttünk, hogy 2028-ig nem vesszük napirendre az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Emellett 2028-ig nem fogadunk el semmilyen támogatást az Európai Uniótól”

– közölte a georgiai miniszterelnök, akinek a kormánya a nap folyamán kapta meg a parlamenti jóváhagyást következő négyéves programjához. Irakli Kobahidze kijelentette: meg kell mutatni a európai uniós bürokratáknak, hogy hazájával “nem a zsarolás és sértések, hanem a tisztelet” nyelvén kell beszélni. Mint mondta, az EU ártott az ország tekintélyének, mert manipulációra használta fel a csatlakozási tárgyalások megnyitásának kérdését. A tbiliszi kormány döntése ezt a kárt enyhíti – tette hozzá. A kormányfő kijelentette: a georgiai nép büszke, önérzetes és gazdag történelemmel rendelkezik, ezért számára “teljesen elfogadhatatlan alamizsnaként tekinteni az európai uniós integrációra”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a georgiai nép kultúrájával és lehetőségeivel gazdagítaná az Európai Uniót, amint ez fordítva is igaz. Georgia 2023 decemberében tagjelölti státuszba került, az EU azonban az ország mostani vezetését Nyugat-ellenes politikával vádolja, és befagyasztotta ezt a folyamatot.

Az ellenzék forradalmat robbantana ki

Grúziában továbbra sem törődik bele az ellenzék a pár napja hivatalossá tett választási eredménybe, hanem új parlamenti választások kiírását követeli. Az oroszbarát Grúz Álom 89 mandátummal megszerezte a parlamenti többséget az október végi voksoláson.

Ez a törvényhozásban is botrányos jelentekhez vezetett, Tbiliszi belvárosában pedig sátrat vertek a tiltakozók mondván, hogy addig maradnak, amíg nem teljesül a követelésük.

🇬🇪 | It was a tough and violent night in Tbilisi, with riot police brutally beating and detaining protesters, while journalists were especially targeted in extreme ways.

One thing is clear: the anti-Russian resistance in Georgia is alive and will continue. pic.twitter.com/zCIKu4rOih

— Visioner (@visionergeo) November 29, 2024

Ugyan most a balliberális sajtóban arról írnak, hogy “nemzetközi megfigyelők szerint is sok szabálytalansággal és fagyos légkörben zajlottak” a múlt havi grúziai választások, amelyek után 14 választókerületben újra is számlálták a szavazatokat. A megfigyelők állítólag azt mondják, megvesztegetésnek és többszöri szavazásnak is voltak nyomai, miközben előfordultak erőszakos incidensek is. Mindezen kijelentések annak fényében érdekesek, hogy az ENSZ mandátumával működő EBESZ az októberi választásokra 529 megfigyelőt küldött Georgiába 42 országból, és voltak köztük európai parlamenti és NATO megfigyelők is. A szervezet jelentése szerint „a választások napja általában jól szervezett és rendezett volt, de feszült légkör jellemezte. Az EBESZ ráadásul kiemelte, hogy a választások folyamata procedurálisan jó volt, a választásokat sokszínűség jellemezte. A voksolás demokratikus keretek között zajlott le, és Georgiában média pluralizmus van, ami demokratikus normák szerinti kampányt tett lehetővé. De akkor most ki hazudik?

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/David Mdzinarisvili)