Vizsgálatot indított a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) annak érdekében, hogy kiderítsék, ki vagy kik voltak a magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb bűncselekményének, a Fenyő-gyilkosságnak a felbujtói – értesült a PestiSrácok.hu. A bűnügyben ugyan nemrég az Aranykéz utcai robbantás ügyével együtt jogerős ítéletet hozott a bíróság, ám csupán a tettest, Jozef Rohácot ítélték el, azt azonban nem sikerült bizonyítani, hogy a szlovák végrehajtóember kinek vagy kiknek a megbízásából húzta meg a ravaszt. Rendőrségi forrásunk szerint a közvetlen parancsot Fenyő megölésére Portik Tamás adhatta, ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt a likvidálás, vagy valaki megbízta őt, így a vizsgálódás kiterjed arra is, hogy fizettek-e a merényletért Portiknak.
Vizsgálja a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), hogy ki állhatott a Fenyő-gyilkosság hátterében – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t egy, a vizsgálódásra rálátó, ám névtelenséget kérő forrás, aki elmondta, ha kellő bizonyítékot sikerül összegyűjteni, újra nyílt nyomozást indíthat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).
Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg a saját autójában. Az NVSZ a jogerős ítélet ellenére keresi a merénylet felbujtóját. Fotó: blikk.hu
Vizsgálják, hogy ki bízhatta meg Portikot
Emlékezetes, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében májusban hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Előbbi ügyben a bíróság igazoltnak látta, hogy Portik Tamás volt Rohác megbízója, utóbbiban ugyanakkor kétséget kizáróan már a nyomozás során sem volt bizonyítható a megrendelő személye, csak annyi, hogy 1998 februárjában a szlovák bérgyilkos húzta meg a ravaszt. Egy darabig ugyan folyt egy elkülönített eljárás az alapügy lezárása után, ám fél évvel később felfüggesztették a nyomozást annak ellenére, hogy a rendőrség kezében konkrét személyekre vonatkozó tanúvallomások is voltak. Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a magyar alvilág nagy öregjének, Tasnádi Péternek közvetítőként lehet köze a bűncselekményhez, aki pár éve a bíróságon annyit elismert, hogy az ex-úszóelnöktől, Fenyő János nagy üzleti ellenfelétől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására, ám az egykori nehézfiú állítása szerint nem hajtotta végre az emberölést, csupán elkérte Gyárfástól a 12 milliós vérdíjat azután, hogy valaki valóban megölte a médiacézárt. Rendőrségi forrásunk kiemelte, Tasnádi ebben az esetben igazat mondott, hozzátéve, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az azonban egyelőre nem világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt a likvidálás, vagy valaki megbízta őt, így a vizsgálódás kiterjed arra is, hogy fizetett-e bárki is a merénylet után Portiknak.
Részlet egy védett tanú vallomásából.
Emberölés szívességből?
Forrásunk szerint az energolosnak jócskán volt indítéka a gyilkosságra. Ezt támasztja alá a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László vallomása, aki arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, Gyárfás Tamás kedvében. Radnai vallomásában ugyanakkor egy másik verziót is fellebbentett a gyilkosság megbízójával kapcsolatban. Szerinte Portik nem csak Gyárfással, de Fenyő másik ellenségével, Princz Gáborral ( az egykori Postabank 35 milliárd forint hűtlen kezeléssel megvádolt, majd felmentett egykori elnöke – a szerk.) is jóban volt. A penitó szerint érdekes körülmény, hogy miután Fenyőt eltették láb alól, Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot.
Felrúgta a megállapodást, ezért megölették?
A gyilkosság egy másik lehetséges oka informátorunk szerint az lehetett, amiről egy védett tanú is beszélt: a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak egy tanú ugyanis jegyzőkönyvbe mondta, hogy Gyárfás Tamás jelen volt egy olyan találkozón a Portik által fémjelzett Művészinas étteremben, ahol kimondták Fenyő János halálos ítéletét. Ennek előzménye, hogy az Energol-vezér egyik bizalmasa szerint Portik médiabefolyást kívánt szerezni Fenyő segítségével, de amikor a médiacézár tudomására jutott, hogy Gyárfás is benne van az üzletben, felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire Gyárfás Tamás úgy felelt, hogy „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, „különben is, megérdemli, hogy megdögöljön”. A tanú, amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, hogy ehhez biztosan köze van Portiknak és „esetleg Gyárfásnak”.
Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfásról
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.
Perczel Tamás szerint halála előtt a médiaézár összeveszett Gyárfással. Fotó: youtube.com
Szembekerült az egész hivatalos Magyarországgal
A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott a tavaly márciusban elhunyt Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”. „A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk”. „Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” – jelentette ki Perczel. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy értesültünk, noha Perczel nagyon erős állításokat fogalmaz meg a be nem mutatott, vágatlan felvételeken, a nyomozás előre vitelét nem segítette.
Horn Gyula 1997-ben arra kérte Fenyőt, hogy hagyja békén Princz Gábort (b) és Gyárfás Tamást. Fotó: MTI
Portik Laborcnak panaszkodott
A Fenyő-gyilkosság a hírhedt Portik-Laborc találkozón is előkerült, amikor a maffiózó arról panaszkodott beszélgetőpartnereinek, köztük az NBH akkori vezetőjének, Laborc Sándornak, hogy a Fenyő-ügyben eljáró egyik nyomozó arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos határozottan tagadta, hogy az úszószövetség egykori elnöke ilyen kéréssel fordult volna hozzá. A találkozón az is elhangzott, hogy létezik olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”…
Vezető kép: blikk.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS