Nem találták a németek Clodo vallomását, megszüntették a nyomozást a magyar miniszterelnököt lejáratni akaró “bombagyáros” ellen

Bizonyítottság hiánya miatt megszüntette a nyomozást Dietmar Clodo ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az 1990-es években “bombagyárosként” elhíresült férfi ellen azért indult itthon a legfőbb ügyész utasítására hamis tanúzás miatt eljárás, mert felvetődött, hogy 2016 nyarán Regensburgban tett írásos vallomásában azt állította, személyesen adott át kenőpénzt Orbán Viktornak és Pintér Sándornak. Azóta a magyar ügyészséget a német hatóság arról tájékoztatta, hogy nem találtak olyan vallomást, amelyben Clodo magyar politikusokról beszélt volna. Megjegyzendő, amikor Clodo előrukkolt a történetével, a magyar ellenzék belekapaszkodott a RAF-terrorista meséjébe, és az ő segítségével mondatták volna le a miniszterelnököt és a belügyminisztert, ám a lejáratási akció kudarcot vallott.

Ismert, néhány éve az Átlátszó.hu-n tettek közzé egy Németországban megjelent könyvből való fejezetet, amit egy Jürgen Roth nevű publicista írt. Eszerint a 2003-ban, bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre elítélt Dietmar Eduard Clodo azt állította, hogy még a kilencvenes évek elején, a szolcnevoi maffia állítólagos magyarországi helytartójának, Szemjon Mogiljevicsnek a megbízásából pénzt adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak. Aztán az is megjelent, hogy nem csak Pintérnek, hanem 1994-ben Orbán Viktor miniszterelnöknek is ment az orosz apanázsból. A bűnöző mindezeket 2016 júniusában egy Regensburgban tett írásos vallomásában is elmondta, legalábbis erre utalt a botránykönyv szerzője, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos volt LMP-s képviselők írásbeli beadványa, amit a magyar belügyminiszternek címeztek. Clodo a vádjait 2016. októberében az osztrák ORF tévécsatornának adott interjúban is megismételte.  Mindezek miatt Tényi István hamis tanúzás miatt tett feljelentést, majd Polt Péter utasítására két évvel ezelőtt kezdett el nyomozni a Fővárosi Nyomozó Ügyészség (FNYÜ) elődje, a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ).

Az ellenzék belekapaszkodott Clodo meséjébe

Clodóról már többször megírtuk, hogy saját életútja mindennél árulkodóbb: tizenéves fejjel megjárta a börtönt, mivel belekeveredett a Vörös Hadsereg Frakció (német rövidítéssel RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet kapcsolatrendszerébe. Hazánkban több büntetőügye volt, például a hírhedt “bombagyáros” történet miatt, de részese volt egy pénzhamisítási ügynek is, valamint uráncsempészettel is összefüggésbe hozták a nevét. Talán az sem véletlen, hogy a Magyarországon ellene indított eljárások nagyrészt az első Orbán-kormány idején zajlottak, míg ő és a hozzá hasonló bűnözők a Horn-kormány alatt szabadon mozoghattak. Clodo vádaskodását ráadásul maga Szemjon Mogiljevics is cáfolta, amiről bővebben itt olvashatnak. A magyar ellenzék persze belekapaszkodott a bűnöző meséjébe, és az ő segítségével mondatták volna le Orbánt és Pintért.

Részlet az ügyészség megszüntető határozatából.

Nincs nyoma a vallomásnak

A portálunk birtokába került megszüntető határozat szerint a magyar ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a Regensburgi Ügyészséghez, de tőlük azt a választ kapták, hogy nincs nyoma olyan büntetőeljárásnak, ahol Clodo a fent említett vallomást tette volna. Megemlítették ugyanakkor, hogy a „bombagyáros” 2017-ben tett egy írásbeli vallomást a Grafenaui Rendőrkapitányságon, ám az sem a magyarországi eseményekről szólt, így, mivel nem tudtak azonosítani olyan büntetőeljárást, amelyben Clodo Orbánról és Pintérről hamisan vallott, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette.  

A “bombagyáros” személye mostanában más szempontból is érdekes, mivel rendőri forrásaink szerint a 90-es években elkövetett maffialeszámolások ügyében vizsgálódó nyomozók gyanúja az, hogy Portik Tamáshoz és köréhez köthető Clodo 1998-as „feldobása”, ami után a férfit őrizetbe is vették. Erre ugyan volt alapja a hatóságoknak, ám az már nem volt igaz, hogy neki köze volt a nagy port felvert ügyekhez a 90-es években. Ez a szándékos dezinformálás évekre félrevitte a leszámolásos ügyek nyomozásait, hiszen az csak több mint egy évtizeddel később derült ki, hogy a hírhedt “agent provocateur”-nek nem volt szerepe a magyar maffiaháború véres robbantásaiban, gyilkosságaiban, mivel a hatóságok feltételezése szerint a bombákat a Fenyő-János médiavállalkozó kivégzése és a négy halálos áldozattal járó Aranykéz utcai robbantás miatt jogerősen életfogytiglanra ítélt Jozef Rohác készítette.