Magabiztos, tizenkét gólos győzelemmel zárta középdöntős szereplését a magyar férfi kézilabda-válogatott a svéd–lengyel közös rendezésű világbajnokságon. Ezzel a győzelemmel megmaradt a remény arra, hogy a legjobb nyolc között folytathassuk, ehhez azonban ma este Svédországnak le kell győznie Portugáliát.
Egyszerre volt egyszerű és bonyolult is a képlet magyar szempontból a mai utolsó középdöntős mérkőzésünk előtt. Egyszerű volt, hiszen számunkra csakis a győzelem volt jó eredmény, egyedül a siker jelenthette azt, hogy elérjük az előzetesen kitűzött célt, a legjobb nyolc közé kerülést. Jócskán bonyolította ugyanakkor a helyzetet az, hogy a mi mérkőzésünk után rendezik a Svédország–Portugália csoportmérkőzést, amelyen még akkor is izgulnivalónk lesz, ha érvényre juttatjuk a papírformát, és megverjük az afrikai válogatottat.
Első félidő
A tény, hogy csak részben van a saját kezünkben a sorsunk, nem változtatott azon, hogy győzni kellett a Zöld-foki Köztársaság ellen. Ez nem is ígérkezett megoldhatatlan feladatnak, hiszen az afrikai gárda szerzett pont nélkül várta a középdöntő utolsó fordulóját és abban az ellenünk vívott mérkőzést. Csapatunk jól kezdett: Bodó, majd Hanusz góljaira Mikler védései és jó védekezés jött válaszként a mi kapunk előtt, így az ötödik percben már hárommal vezettünk (5–2). Úgy festett tehát, hogy sikerül olyan különbséget kialakítani, hogy az igazi izgalmak majd a svéd–portugál meccsre maradjanak…
Bár egy kisebb hullámvölgy jött a játékunkban, ez nem tartott sokáig, sőt, védekezésünk szilárdságát mutatta, hogy nyolc percnyi gólcsendre ítéltük a kék mezben játszó Zöld-foki Köztársaságot. El is kezdett nyílni az olló rendesen, a huszonegyedik percben Bodó ötödik góljával már hétgólosra hízott az előnyünk (16–9). Az igazi öröm az volt, hogy mindenféle helyzetből, figurából eredményesek tudtunk lenni. Átlövőink magabiztosan dobtak, szélről Pedro a háta mögötti lövésből talált be, Rosta pedig az üres kaput vette célba és lőtt kapufás gólt.
Az első játékrész hajrájára állandósult a hat–hét gól közötti különbség, még úgy is, hogy védekezésben kissé lanyhult a figyelem, és az afrikai csapat is szerzett néhány könnyű gólt. Ennek révén viszonylag sok gólt engedélyeztünk a zöld-fokiaknak, ám a félidőben így is hétgólos volt az előny (22–15), vagyis nyugodtnak ígérkezett a második félidő.
Második félidő
A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Szinte folyamatosan felváltva születtek a gólok, így a két csapat közötti különbség szerencsére nem változott, ugyanakkor gólgazdag összecsapást láthattunk. Más kérdés, hogy a reménybeli nyolc közé jutás esetén a ma látottnál lényegesen szigorúbb, keményebb és fegyelmezettebb védekezésre lesz majd szükség. Igaz, ezzel minden bizonnyal a játékosaink is tisztában vannak, ráadásul úgy festett, hogy a mieink ma csak annyit adtak ki magukból, amennyi a biztos sikerhez elengedhetetlenül kell. Így is végig magabiztosan vezettünk, öt gólon belülre egyszer sem hagytuk zárkózni őket, sőt, a hajrához közeledve már inkább a tíz gólhoz volt közelebb a különbség, mint az öthöz, az ötvenötödik percben meg is lett a tíz közte (38–28).
Csapatunk a hátralévő percekben is gond nélkül megőrizte előnyét, s bár a harminc kapott gól soknak nevezhető az ellenfél erejét is figyelembe véve, azért a negyven feletti szerzett találat viszont jókora pozitívum a mérleg másik serpenyőjében. Este dől el a sorsunk, amikor – az előzetes hírek szerint tartalékosan felálló – Svédország Portugália ellen játszik majd. Svéd győzelem esetén továbbjutunk és szinte száz százalék, hogy megvan az olimpiai selejtezős szereplés. Úgyhogy gratulálunk a mieinknek a győzelemhez, este pedig hajrá, Svédország!
Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS