Beszivárgás vagy bemenekülés a biztonságba és jólétbe a veszély elől, hazatérés helyett ottfelejtődés a háborús veszély elmúltával, láthatatlanság a hatóságok számára, adóztathatatlanság, törvényes autonómia nélkül is saját szabályok szerint élés egy idegen hatalom alatt, felszaporodás, majd gyűlölködő szembefordulás a befogadó országgal – nem, ez nem a jelenkori migrációs válság leírása, hanem a románok magyarországi megjelenésének és szaporodásának története. Aligha van még egy ilyen szerencsés nép Európában, hiszen nemcsak biztonságos életet kaptak Magyarországon az oláh pásztorok és leszármazottaik, hanem Erdélyben protestáns–katolikus versenyfutás kezdődött a román hívek becsábításáért, és ezt a felekezetek a kiművelésükkel akarták véghez vinni. A szellemi támogatást, román nyelvű könyveket, iskolákat köszönték szépen, de maradtak ortodoxok, ráadásul a román nemzeti öntudat is megszülethetett így – Erdélyben. Magyarország nemcsak a románok sokasodását biztosította, hanem szellemi értelemben is kinevelte önmaga ellenségét, hiszen a folyamatos bevándorlás miatt egyre jobban felduzzadó románság elég hamar rádöbbent, hogy neki tulajdonképpen ősellenségei a magyarok, akiket minden adódó alkalommal elkezdett irtani. A románok erdélyi többségbe kerülését, hihetetlen demográfiai sikerét és balkáni középhatalommá válását Köő Artúr történész részletezte.
Facebook hozzászólás
Deák Ferenc
2024-01-23 at 21:16
A XIII. században II. András 1222-ben, IV.Béla 1242-től kezdve és Kun László 1285-ben telepitették át a vlahokat (oláhokat) a Balkánról Erdélybe és ők támogatták a két román fejedelemség megalakulását is. Utána bizonyára jöttek hivatlanul is, de akkor ezt nem bánta senki, mert a kihalt területeken szükség volt a munkaerőre és az ország védelmére. Erről bővebben egy leirást készitettem amit elküldhetek VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ úrnak az e-mail cimére.
frédy
2024-01-17 at 10:10
Dr. Belák Ferenc2024-01-17 at 08:28
A földeket meg kellett dolgozni, mindegy, hogy kivel…az oláhok(nem románok) voltak a leg igénytelenebb és leg olcsobb munkaerő…most utólag könnyü okoskodni..
lhotx
2024-01-17 at 08:59
moliere 2024-01-17 00:44-kor
„hozzájárultak egy egészségesebb populációhoz. És az év felében a férfiak és a fiúk bőven elfértek a hegyen“
Akkor ez a mai túlzón technicizált környezet kárukra leend (?) Vannak-e annyival többen, amennyivel kevesebbjük van (pl.) energiából? Mert a mérleget legutóbb is mások kárára egyensúlyozták ki maguknak; azt nagyon értik.
Dr. Belák Ferenc
2024-01-17 at 08:28
A magyar uralkodó osztály, az erdélyi nemesség bűne, hogy engedték a román beözönlést. Annyi történelmi előrelátásuk nem volt, hogy ez mire fog vezetni. Illúziókba ringatták magukat, hogy majd asszimilálódik a román csürhe és kulturálódik is. Senkit nem lehet hibáztatni ezzel kapcsolatban, csak és kizárólag saját magunkat. Helyrehozhatatlan hiba történt, amit már nem lehet korrigálni. Kísértetiesen hajaz a “nyugati” politikai elit mostani magatartására a migránsokkal kapcsolatban.
odu
2024-01-17 at 08:09
Teljesen igazad van moliere, olvasgatva pl. az abrudbányai magyar irtások történetét, a háttérben mindig a bécsi udvar aljas és ármány politikájára és az ortodox uszítók szörnyű tevékenységére bukkanunk.
moliere
2024-01-17 at 00:44
Szerintem inkább az a “titkuk”, hogy az étrend (sok tej, több hús, erdei termék), a havasi levegő, a sok hegymenet (a nőknek is!), önmagukban hozzájárultak egy egészségesebb populációhoz. És az év felében a férfiak és a fiúk bőven elfértek a hegyen.
És még ennél is sokkal biztosabb, történelmi tény, hogy sem a tatárjárás, sem a törökdúlás, sem a 17. századi erdélyi tatár randalírozások nem érintették a románokat, míg a völgyi, mezőségi magyar lakosságot letarolták.
És hát a mentalitás. Az szerintem túl van lihegve, hogy a románok mennyire utálják a magyarokat. De nincs eléggé hangsúlyozva, hogy (a szerbekhez hasonlóan) a pópák milyen gyújtó hatással tudtak lenni ezekre a befolyásolható és fanatizálható primitív emberekre. Ha a magyarok is ilyen mentalitásúak lettek volna, akkor – lévén a nemességünk konkrétan katonai népesség volt, és a székelyek is gyakorlatilag – egy Horia és Closca féle mészárlás után nem lett volna meglepő mondjuk 100 ezer román halott, ezer pópa fűrészbakon, és mondjuk egymillió román meg átmenekül haza. De mi nem vagyunk ilyenek. A magyar nemesek konkrétan nem bántották a saját román jobbágyaikat, mert a kilencedből és a robotból éltek.
Elég lett volna kierőszakolni az Udvarnál, hogy az ortodoxiát tiltsák ki Erdélyből, és kitakarítani a pópákat. Mindig azok keverték a szart. Ez tény.
moliere
2024-01-17 at 00:36
Tehetős Totó
A magyar világ másik részéről, a kisalföldi paraszti kultúrából, szín katolikus környezetből jelentem, hogy nálunk is ment. Főként a gazdag parasztoknál. De igazából csak a 19. századtól. Előtte nem volt rá szükség, durván szólva, mert úgysem nagyon maradtak meg a gyerekek. Jó, ha egyáltalán maradt örökös. Nem is volt jelentős népességnövekedés.
Ha az első hsz. a transzhumáló pásztorkodásra vonatkozik, akkor jogos, de amikor a Hargitán jártunk egy ilyen esztena (vagy milyen) helyen, ott a helyi, nyárra felköltözött székelyek maguk mondták, hogy ezt 150 éve csinálják, nem több, és kimondottan a románoktól tanulták el. Ordástul, birkanyírásostul. Talán ha nem tanulják el, a Hargitát is belakják a “dákok” 🙂
Legalább a Bihar-hegységet meg kellett volna szerezni, akkor már minden máshogy lenne.
Tehetős Totó
2024-01-16 at 22:51
moliere: Az egykézés legalább kétszáz éve “dúlt” protestáns ( főként református) vidékeken. Le is építették magukat tragikusan. Bentről beszélek, a Kis- Küküllő menetéről Egyke vagyok magam is…
Tehetős Totó
2024-01-16 at 22:46
moliere: Csak a székelyeknek sikerült: meg is maradtak, csak kevesen…
moliere
2024-01-16 at 21:53
Nem beszélhetünk gyermek”vállalásról” a családtervezés kora előtt!
moliere
2024-01-16 at 21:47
Hosszas kutatásaim és saját magammal folytatott (egészséges 😀 ) eszmecseréim eredményeként megállapítottam, hogy a Kárpát-medence teljes benépesítése magyar részről egyetlen tényező miatt maradt el: a honfoglalók ugyan pásztorok voltak, túlnyomóan, de nem fűlt a foguk a transzhumáló pásztorkodáshoz (vagy nem tanulták meg). Kellett, hogy halljanak róla, hisz elég nagy volt a hatótávolságuk, látták a Kaukázust, a Balkánt, az Alpokat, ahol addigra már csinálták, sok helyen. Ott volt nekik a szinte lakatlan Kárpátok, és úgy szartak rá, hogy úgymond az nem hasznosítható, mert ők az árteret szerették, meg a sztyeppét. Esetleg a ligeterdőket, dombokat, meg az irtást. ENNYIN múlt. Ha nem így alakul, hanem a hét (nyolc, akárhány) törzsből akár csak egyetlen ráfanyalodik, akkor ma nagyjából annak a törzsnek a leszármazottai élnének a Kárpát-medence népességének egyharmadában. Nem lennének szlovákok, románok, de még lehet, hogy jugó népek sem. Ez az életforma szívós, szikár, de ellenálló és szapora embereket termel. Bőséges állati fehérje, mindegy, hogy marha, birka, vagy kecske. Egészséges élettér, magas fokú biztonság az átvonuló seregektől.
Kicsit kár érte. Nem kicsit.