Józsefváros alpolgármestere: Nem üldözzük a szegényeket!

Józsefváros vezetése újabban a sorozatos kilakoltatási ügyek miatt került össztűz alá. Valóban üldözik Kocsis Mátéék a szegényeket, ahogy a Város Mindenkiért csoport állítja? Vagy hihetünk a bíróságoknak, akik azt mondják, a lakáskiürítési perekben Józsefváros példásan humánus, még a többi önkormányzathoz képest is. Üres lakások, politizáló civilek, kilakoltatás és felzárkóztatás – a szociális és a vagyongazdálkodási felelősségről Sára Botondot, Józsefváros alpolgármesterét kérdeztük.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – PestiSrácok.hu

A Város Mindenkiért csoport úgy nyilatkozik a józsefvárosi önkormányzatról, mint akiknek terhes a szegénység. Valóban kiüldöznék az ingatlanokból a szegényeket?
Szó sincs erről. A kerület vezetésének az a célja, hogy üzemeltetni tudja a várost. A vagyongazdálkodást a szociális kérdésektől külön kell választani. Vannak szegénysorú családok, akikről gondoskodni kell, ez a szociális ellátás feladatkörébe tartozik. A józsefvárosiak viszont joggal várják el, hogy a közel másfél milliárdos bérleti díjból eredő közvagyont, amivel a bérlők tartoznak a városnak, behajtsuk és Józsefvárosra fordítsuk. Emellett azt is fontos tudni, hogy a most végrehajtási szakaszba kerülő eljárások több éve kezdődtek, sokszor tíz évnél is régebbiek.

Az önkormányzat felelőssége kiterjed az ottlakó emberek jövőjére…
Ha valaki évek óta nem fizet díjat, és az önkormányzat felmondja a szerződését, elkezdődik egy hosszú eljárás, aminek csak a legvégső lépése a kilakoltatás. Előtte rengeteg lehetősége van a bérlőnek, hogy rendezze a helyzetet. Az önkormányzat a lakások tekintetében vagyongazdálkodási felelősséggel rendelkezik, mivel közvagyonról, a józsefvárosiak vagyonáról van szó.

Vagyongazdálkodási szempontból, vagy anélkül, de az emberek akkor az utcára fognak kerülni…
Nem. Itt jön az önkormányzati munkának és felelősségnek a másik oldala, mert számunkra elfogadhatatlan, hogy bárki az utcára kerüljön. Az, hogy a bírósági végrehajtó elvégzi a kilakoltatást, nem azt jelenti, hogy az érintett utcára kerül. A különböző élethelyzetektől függően az önkormányzat mindenkinek segíteni tud, ha az érintett elfogadja azt. Már szerződés felmondásakor bekapcsolódik a folyamatba a szociális és családsegítő szolgálat. Különböző megoldási javaslatok vannak az adósságkezeléstől a lakásfenntartási támogatásig, sőt munkát is tudunk biztosítani. Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs munkájuk. Józsefvárosban a közfoglalkoztatásban meglévő nyolcszáz helyünk felét nem tudjuk feltölteni. A bérleti díj és a közüzemi költségek jóval alacsonyabbak egy önkormányzati lakás esetében, tehát még önkormányzati munkával is fenntarthatóak lennének ezek az ingatlanok.

Tehát a józsefvárosi szociális ellátó rendszer a kilakoltatási eljárás alatt álló összes családnak képes lenne a gondjait megoldani?
Így van. A szociális ellátórendszer nem akkor találkozik ezekkel a bérlőkkel, amikor kilakoltatják őket, hanem már jóval a bérleti szerződés felmondása előtt. Ez egy több éves folyamat. Elindul egy párbeszéd arról, hogyan lehet ebből a válságból kilábalni. Józsefváros esetében ez a Hálózat Alapítvány közreműködésével történik.  Addig tudjuk tisztázni a bérleti viszonyt és beavatkozni a szociális helyzetbe, amíg a bérlő az bérlő. A baj ott kezdődik, hogy sokan nem együttműködőek az önkormányzattal.

A nem együttműködő egy jó szakszó, de mit takar a valóságban…
Azt jelenti, hogy nem fogadják el a felkínált lehetőségeket és segítséget, vagy egyszerűen úgy gondolják, úgysem történhet velük semmi, az önkormányzat, ezen keresztül tulajdonképpen a józsefvárosiak eltartják őket.  Nagyon sok féle bérlő van. Vannak önkényes bérlők, vannak un. magatartásukban deviánsak, akik egy háznak az életét is tönkretehetik. És vannak azok, akik valóban önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, de együttműködnek az önkormányzattal.

A sajtóban bemutatott család is az utcára került
Ez nem igaz, a család nem került az utcára. Bár a család az önkormányzat segítségét hosszú ideig nem volt hajlandó elfogadni – egy több mint tíz éve húzódó ügyről van szó -, végül az anya mégis az önkormányzat által működtetett Lélek-házban lakott néhány napig. Emellett a családsegítő központon keresztül az S.O.S. Krízis Alapítvánnyal együttműködve helyet kapott a család a családok átmeneti otthonában is, ahol együtt lakhatna az egész család és maradhatnának akár egy évig is.

Esetleg más lakásokba is kerülhettek volna?
A Krízis alapítvány egy rehabilitációs programot kínál, lehetőség van arra, hogy az élethelyzet rendezése után a család továbbléphessen. Az önkormányzatnak arról kell gondoskodnia, hogy a krízishelyzetben legyen tető a fejük fölött és vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.

Ha a bérlőréteg mozdíthatatlan, esetleg az önkormányzatnak nem a legmegfelelőbbek a szociális módszerei?
Józsefváros több mint egymilliárd forintból tartja fent a szociális ellátó rendszerét. Ebben olyan önként vállalt feladatkörök is vannak, amelyek más kerületben nincsenek. A Józsefvárost képviselő ügyvédektől már többször hallottuk, hogy a lakáskiürítési perekben a bíróknak az az álláspontja, a kerület nagyon szolidáris, és rengeteg lehetőséget kínál a bérlőinek.

Sok üres lakással rendelkezik az önkormányzat, miért kell a kilakoltatás?
A Város Mindenkiér-csoport érvei ezek, akik azzal vádoltak meg minket, hogy nem tárgyalunk velük, holott ez nem igaz. Mégis meg tudják ezt tenni, hiszen képviselőik a polgármester szobájában folytatott beszélgetésről nem engedtek hangfelvételt készíteni. Azon az egyeztetésen megállapodtak abban, hogy milyen módon kellene az általuk felkaroltakon segíteni, majd elhagyták az épületet, és homlokegyenest mást csinálnak. Van velük szemben egyfajta bizalomvesztés is. A civil szervezetek legfontosabb feladata az lenne, hogy rávegyék az együttműködésre az általuk képviselteket, nem pedig az, hogy a sajtó jelenlétében mindenféle akciókat szerveznek. A kilakoltatás előtt állók problémáját nem a civilek fogják megoldani azzal, hogy üres önkormányzati lakásba helyeztetik őket.

A lakás azért egy lépés visszakerülni a társadalomba.
Az üres lakás senkinek a sorsát nem oldja meg. A józsefvárosi önkormányzat ennél egy jóval komplexebb alternatívát nyújt. Továbbra is fenntartom azt, hogy azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy valaki az utcán töltse az éjszakát. Ezeknek az embernek azonban nem megoldás egy üres lakás, mert ha nem változik semmi más körülöttük, előbb-utóbb ugyanabba a helyzetbe fognak kerülni. Egészségügyileg, munka tekintetében, egzisztenciálisan is felzárkóztatásra lenne szüksége. Mi erre kínálunk a Lélek programmal alternatívát.

Ha ilyen jó ez a komplex szociális megoldás, miért nem fogadja el a Város Mindenkiért ezt?
Szerintem alapvetően nem ismerik nemcsak ennek, de általában egy önkormányzat működését sem. Másrészről a tevékenységük politikai indíttatású, valójában nem a hátrányos helyzetben élők problémáját akarják megoldani. Azért nem vették a fáradtságot megismerni a szociális rendszerünket sem. Ha engednénk a követeléseiknek, a józsefvárosiak joggal vonnának felelősségre minket.

Az „elegünk van az ingyenélőkből”-retorika azért utal egyfajta  önkormányzati szándékra.
Akik tudnának, de szándékosan nem fizetnek, azoknak el kell hagynia az önkormányzati lakást. Rengeteg fajta bérlő van, mint mondtam. Az önkormányzat vagyongazdálkodási szempontjai azt követelik, hogy fizessenek a bérlők, aki pedig nem tud fizetni, azt olyan helyzetbe hozzuk, hogy tudjon.

A konkrét esetben a családdal mi fog történni?
Tudomásunk szerint a család végül nem költözik be a családok átmeneti otthonában, hanem albérletbe mennek, de a területileg illetékes családsegítő központtal továbbra is együtt kell működniük.

Kocsis Máté egy fiatalos kerület ígéretével indult, Józsefváros mégis a szociális balhék kerülete lett.
Valóban vannak nehéz és a sajtóban hangos ügyek, hiszen felvettük a harcot a tabukkal szemben, például a drogkérdésben vagy a józsefvárosi piac bezárásával. Felhívtuk a figyelmet a hajléktalan-ellátás visszásságaira is. Józsefváros azonban nemcsak ezekről, sőt elsősorban ma már nem ezekről szól. A kerület mára Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze. Józsefváros nagymértékben újjáépült és jelentősen javult a közbiztonság is, aminek köszönhetően egyre vonzóbb a turisták és a befektetők számára is.

A szociális problémák kerülete, vagy mit lehet ebben a kerületben szeretni?
Kocsis Máté polgármesterrel és a kerület vezetésével arra a munkára vállalkoztunk, hogy az ötven évig hányattatott sorsú és szándékosan lezüllesztett „nyócker” helyett egy élhető Józsefvárost hozzuk létre.  Ez nehéz és konfliktusos munka, de erre kaptunk nagy arányú mandátumot. Józsefváros egy multikulturális város, olyan mint egy pici London, sok fajta ember él itt együtt, és ez helyes. Viták voltak és lesznek is, mert olyan ügyekhez nyúltunk hozzá, amelyekhez addig senki nem mert. Ahhoz hogy ebből a városból élhető, szerethető Józsefváros legyen, elengedhetetlen, hogy szembe tudjunk nézni ezekkel a problémákkal. Lehet ezek ellen tiltakozni és a ház előtt tüntetgetni, de ez nem fog eltántorítania azoknak a céljainknak és feladatainknak a teljesítésétől, amit a józsefvárosiak előtt vállaltunk.

Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu