Kezdetét vette a 14. női kézilabda Európa-bajnokság, amelynek ezúttal Dánia ad otthont. A magyar együttes immár be is mutatkozott az Eb-n, Horvátország ellen. Bár az előzetes várakozások a mieink győzelmét ígérték, sajnos a mérkőzés végül másként alakult. A két, sok hibával játszó csapat mérkőzése után a döntő pillanatokban jobban koncentráló horvát válogatott örülhetett, amely 24–22-re nyert.
Aligha túlzás kijelenteni, hogy minden idők legsajátosabb kontinenstornája startolt el, ugyanis a koronavírus miatt lényegében nem találni olyan csapatot a mezőnyben, amely a legerősebb összeállításában érkezett az északi országba. Ráadásul nem sokkal a rajt előtt változott, pontosabban szűkült a torna helyszíne is, hiszen az eredetileg norvég-dán társrendezésben sorra kerülő Eb esetében Norvégia kényszerűségből lemondott rendezési jogáról, így Dánia maradt az egyedüli házigazda. S ha mindez nem lenne elég: a szerb válogatottban egyre-másra ütik fel a fejüket a pozitív koronavírus-tesztek, ami miatt még az is kérdésessé vált, hogy déli szomszédaink egyáltalán pályára tudnak-e majd lépni Dániában. Az első meccsük mindenesetre már el lett halasztva – egyelőre egy nappal. Emellett – mint minden sportesemény mostanában – az Eb-meccsek is zárt kapuk mögött zajlanak, így ezúttal a kézimeccseken egyébként megszokott remek hangulatot is nélkülözni kell.
Rutinos és fiatal játékosok elegye
A magyar válogatottban is akadnak hiányzók, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy címeres mezben mindig annak kell a legerősebb együttesnek lennie, amelyik pályára tud lépni. Kácsor Gréta, Helembai Fanni abszolút újonc az Európa-bajnokságok tekintetében, ugyanakkor Kovacsics Anikó, Szöllősi-Zácsik Szandra vagy Tomori Zsuzsa már sokat látott harcosok, akiktől várható, hogy hátukra veszik majd a csapatot, amikor esetleg mélypontra kerül. Válogatottunkat az Elek Gábor–Danyi Gábor kettős készítette fel az Európa-bajnokságra, akik szintén újoncnak számítottak a kispadon, hiszen nagy világversenyen, ebben a párosításban még nem dirigálták csapatunkat.
A mérkőzést felváltva kezdte gólokkal a két csapat, válogatottunk az 5. perc végén, 3–2-nél vezetett először. Tomori kétszer is eredményes volt. A vezetés átvételét követően végig nálunk volt az előny, és bár a 14. percben Bíró Blanka remek bravúrral hetest hárított, a kettős emberelőnyben lévő horvátok egyenlíteni (6–6) tudtak. Mindkét csapat támadójátékába többször is hiba csúszott, s nemcsak a lövések voltak pontatlanok, de olykor egy-egy könnyűnek látszó átadást is ellenfélhez passzoltak a csapatok.
Pontatlan támadójáték, horvát vezetés
A 17. percben Kovacsics pompás átlövéssel szerzett újra vezetést csapatunknak (7–6), s bár előnyünk csupán fél percig tartott, mégis örülhettünk, mert Kovacsics gólja egy 5 perces magyar gólcsendet zárt le. A 21. perc elején immár két góllal (7–9) vezettek a horvátok. Támadójátékunk sajnos folyamatosan sok pontatlansággal párosult, a 11. és a 24. perc között eltelt időben mindössze Kovacsics Anikó találatát jegyezhettük fel magyar oldalon. Mindez az eredményen is érzékelhető volt. A mérkőzés ezen szakaszában egyébként a horvátok sem játszottak jól, így különösen fájó volt, hogy mégis ők voltak előnyben.
A miénk volt a félidő hajrára
A 25. percben Klujber Katrin hetesből szerencsére eredményes volt, így zárkózni tudunk (9–10), már csak egy góllal vezettek, igaz, az ellentámadásból rögtön gólt dobtak, így újra kettő volt a horvát előny. Klujber egy újabb hetest értékesített, majd Lakatos kiállítása után ismét emberhátrányba kerültünk. Krstik sajnos kíméletlenül bevarrta a felsőbe a hetest (10–12), így nehéznek ígérkezett az első félidő hajrája. Szőllősi-Zsácsik betörés után szerzett gyönyörű gólja után újra hetest harcoltunk ki – ezúttal Tóvizi -, amelyet Klujber szerencsére ezúttal is belőtt. Ezzel egyenlőre (12–12) alakult a mérkőzés állása, és bizony nem panaszkodhattunk a játékvezetők ténykedésére… Csupán 14 másodperc volt hátra a félidőből, amikor Elek Gáborék időt kértek. Bár mindkét kapu előtt adódott még lehetőség, mégsem született újabb gól, így döntetlen állásról folytatódhatott a meccs.
Gólgazdag kezdés, majd kapusbravúrok
A második félidő elején felváltva potyogtak a gólok, alig négy perc alatt 3-3 gólt szerzett (15–15) mindkét csapat. Utána azonban mindkét kapus, Szikora és Pijevic is parádézni kezdett a kapuban, így a gyors gólváltások megszűntek. A 43. percben ismét vezettek a horvátok (17-18) egy szép ejtés után, és áttértek a nyitott védekezésre, amivel nem igazán tudtunk mit kezdeni támadásban. Olykor érezhető volt, hogy esetlegesen zárulnak az akcióink. A 45. percben Szikora Melinda újra hetest védett, ami kulcsfontosságú volt, hiszen nem tudtak két góllal elhúzni a horvátok. Ráadásul Schatzl Nadine egyenlíteni is tudott.
Kiállítás, a legrosszabbkor
A 46. percben egy szabálytalanság után Kovacsics Anikót állították ki a montenegrói bírók, kissé talán túl szigorúan is. Kár volt az emberhátrányért, mert éppen lendületbe látszott jönni csapatunk. Klujber Katrin azonban így is betalált, ami már a 7. gólja volt, így Szikora mellett ő volt a kulcsemberünk ma. A hátrányt mindenesetre átvészeltük.
Az utolsó 10 percre teljesen nyílt eredménnyel (19-20) fordultak a csapatok, aligha lehetett volna találni bárkit is, aki meg tudta volna jósolni, hogy végül ki nyeri a találkozót. A bírók is egyre több “véleményes” ítélettel vétették észre magukat, bár rögtön le kell szögezni, hogy nem emiatt alakult számunkra nehezen a meccs…
A végén jobban koncentráltak a horvátok…
Az 52. percben időt kért a magyar edzőpáros, miután a horvátok egy beállós-góllal ismét kétgólos (19–21) előnyre tettek szert. Ezzel egyértelművé vált, hogy elöl muszáj lesz pontosabban befejezni a támadásokat, különben vereség lesz a történet vége. Az időkérésnél Elek Gábor is erre próbálta felhívni a figyelmet, de sajnos hiába. Az újabb, közel 10 perces gólcsend után háromgólos horvát előnyt (19–22) jegyezhettünk fel. Mivel ekkor már az 57. perc elején jártunk, a horvát kapitány is kikérte az idejét, hiszen érezte: ez a magyar válogatott most verhető lehet a számukra. Bár a támadásnál lépéshibát vétett a horvát támadó, Pijevic újabb bravúrja után ismét betaláltak a horvátok (19–23), amellyel eldőlt a mérkőzés. Klujber ugyan a következő támadásból megszerezte a 20. magyar gólt, ám már csak másfél perc volt hátra. Blazevic ráadásul szép gólt lőtt (20–24), így szinte sima horvát győzelem kerekedett a meccsből.
Minden téren javulás kell
Klujber – önmaga 9. gólját szerezve –, valamint Schatzl szépített valamicskét az eredményen, de ez sovány vigasznak is kevés volt. A horvát válogatott a végén már nem erőltette mindenáron a gólszerzést, de nem is volt miért, hiszen így is kétgólos győzelmet arattak ellenünk. A 24–22-es vereség tragédiát még nem jelent, a csoportból való továbbjutásról egyelőre nem kell lemondani, hiszen ez csak az első meccs volt. Ám az nem lehet kérdés, hogy úgy a védekezési fegyelemben, mint a támadási hatékonyságban jelentős javulás kell, ha szép eredményt szeretnénk elérni a dániai kontinenstornán.
A javításra vasárnap délután lehet esélyünk, Szerbia ellen, feltéve, hogy a koronavírussal sújtott szerb csapat ki tud állni a mieink ellen.
Vezető kép: MTI/Ritzau/EPA/Bo Amstrup
Vízöntő
2020-12-04 at 22:35
Csak segítségként (valamikor én is kevertem néha akaratlanul), Kovacsics az Anikó, a Mónika a Kovacsicz volt.
A meccsről? Ledöbbentett!
Utoljára Németh András arcán láttam ilyen tehetetlenséget (amikor a dánok elkezdtek üres kapuval játszani ellenünk), mint most a két(!) szk. arcán, ráadásul nekik még szakmai tanácsadójuk is van!
Pálinger Katalin döntése beérett, ami van az Ő felelőssége, döntéseinek következménye. A fiatalítás, az UP világbajnokok beépítését jelentette értelemszerűen, legalkalmasabbnak tartott levezénylőjének a többség Golovint tartotta, Ő ismerte a legjobban azt a csapatot, a lányok vakon bíztak benne, és Ő a VB címig vezényelte őket veretlenül.
Pálinger nyilatkozott is, Golovinra az utánpótlásnál van szükség, később még Golovint is megkérdezte az NS, azt mondta nem keresték meg, egyébként csak az MTK mellett vállalta volna.
Erre van két szk.(a csapataik mellett)és melléjük tettek egy szakmai tanácsadót! Nos, ha szakmai tanácsadóra van szükségük akkor nem alkalmatlanok sz.-nak?
A meccsről? Én nem értettem, most sem, hogy miért kellett a pazar formában levő Janurikot talonba tenni, de Pásztorét se, aki VB győztes, a többiek (a fradisták pláne) folyamatosan együtt edzenek játszanak vele, pontosan ismerik egymás rezdülését is, a védekezésben is keményen és jól dolgozik! Nem értem miért nem kellettek.
Persze azért nyerhetett volna a válogatott, ha …, ha Háfra pontos bombái jönnek,(de mióta bejelentették a távozását azóta nem megy a játék, egy meccsre emlékszem amikor elkapta a fonalat), ha a szélsők lövéseinek legalább a fele bemegy, vagy a védekezésünk sokkal keményebb és pontosabb, ha lett volna vezér aki magával rántja és felpörgeti a többieket….
Nyerhettünk volna ha a két edző irányít, tanácsot ad, váratlant húz a horvátok taktikájára ellenszert dob be, de semmi nem történt, és a ha nem játszik!
Nem bántom a lányokat, nem ők állították össze a keretet, csapatot, nem ők dolgozták ki a taktikát, és nem Ők az MKSZ aki nem határozott meg követelmény nekik.
Azt hittem látni fogok tőlük egy jó meccset, jó játékot, de ez lett.
Nem bosszankodok.
Megnyitom a Fradi egyik győztes meccsének a felvételét, talán pont a dániait, és megnézem hogy jó magyar kézit lássak.
Aztán várni fogom a vasárnapi játékukat, ha a szerbek játszhatnak.
Kása mása
2020-12-05 at 00:26
Aki tippmixen eltalálta az nagyon jól járt !
vélemény
2020-12-05 at 14:48
Az éppen aktuális vírus hatása, vagy ennek az elit szinten művelt játéknak a válogatottnál már többször tapasztalt eredménytelensége a sportág szempontjából most különösen azért megdöbbentő, mert jelenleg a két legjobb magyar csapat edzői tandemje alkotja a szövetségi kapitányi beosztást.
Ha ők, valamint a széles szakmai stáb sem tudták felserkenteni a csapatot a kívánt fordulatszámra, akkor a a számtalan vendégmunkást foglalkoztató klubok szép eredménylistája ugyancsak elveszti a fényét.
Ismét bebizonyosodott, hogy a csillogás mögött a halovány középszer jellemzi a klubok nevelő munkáját.