Ha józanul nézzük a dolgokat, Bangóné Borbély Ildikó legfeljebb tisztes helytállásban, szoros pontozásos vereségben bízhatott, mégis megejtő magabiztossággal állt ki Novák Katalin családügyi államtitkárral szemben egy családpolitikai vitára az ELTE jogi kara diákjainak szervezésében. Itt bebizonyosodott, hogy az MSZP-s utcai firkálóművész nemcsak a helyesírással, de a statisztikákkal is hadilábon áll. A feminista érvelést viszont sikeresen magáévá tette.
Barátságos hangnemben indult a vitának beharangozott esemény, Novák Katalin hangsúlyozta, hogy nem kényszerítenek gyerekvállalásra senkit, ám akik szeretnének gyerekeket, azokat kiemelten támogatja a kormány. Bangóné Borbély Ildikó jól hangzó, bárki számára elfogadható állítással indított, miszerint a gyerek a legnagyobb érték. Igaz, az MSZP-vel egy követ fújó progresszív körök tetszését nem fogja elnyerni olyan kijelentésekkel, hogy a gyerekvállaláshoz „egy nőre és egy férfira van szükség”. A családvédelemmel kapcsolatban azonban kifogásolta, hogy az anyagi támogatásokon kívül nem esik szó az egészségügyről, az oktatásügyről és a foglalkoztatási körülményekről, amelyek szintén fontosak a gyerekvállalás szempontjából. Problémaként hozta fel azt is, hogy a munkavállalók fele minimálbérre van bejelentve, és statisztikai adatokra hivatkozva ismertette, hogy a magyar nők gyerekvállalási életkora kitolódott, és sokuk gyermektelen marad.
A határon túli magyarokat használná fel az MSZP
Novák Katalin ezután keményített a beszélgetés menetén azzal, hogy komolytalan egy MSZP-s politikustól a „családok az elsők” kijelentés. Emlékeztetett, hogy Bangóné szépen csengő szavai ellenére az MSZP volt az, amelyik kormányon nyolc éven át ezekkel az elvekkel szemben cselekedett, elvették a gyes harmadik évét, valamint három gyereknél lecsökkentették, kettő és egy gyereknél pedig megszüntették a családi adókedvezményt.
Az államtitkár nagyon beégette Bangónét, aki kicsivel azelőtt azzal a statisztikai adattal hozakodott elő, hogy minden hatodik magyar gyerek külföldön születik meg, és minden tizedik szülőképes korú magyar nő külföldön él. Már Novák Katalin felvezetése is hangos nevetést váltott ki a közönségből, amikor azt mondta:
Idetévedtünk a statisztika világába, amely a helyesíráshoz hasonlóan nehéz terep.
A folytatás sem volt kíméletesebb, ugyanis kiderült, hogy az adat a magyar állampolgárokra vonatkozik, akik közt ott van egymilliónál több határon túli magyar, akik eleve külföldön élnek. Tagadhatatlanul különleges íze van annak, amikor az MSZP a határon túli magyarokat felhasználva akarja támadni a kormányt. Novák Katalin kiemelte, hogy a külföldön születő magyar gyerekek tényleges aránya 2 százalék, a Magyarországról külföldre mentek aránya pedig kisebb, mint például a külföldön élő osztrákoké. Hozzátette, hogy az Európai Unió egyik fontos hozadéka a szabad határátlépés, hogy a mai fiataloknak már nem kell összeszorult gyomorral várakozniuk a határok előtt. Szavai szerint az jó, ha a fiatalok szabadon világot látnak, külföldön is kipróbálják magukat, és a kormány feladata a megfelelő feltételek megteremtése idehaza, hogy a fiatalok ezek hiánya miatt ne távozzanak.
fotó: facebook.com/JÖSz
A népességfogyást még nem állítják meg, de a veszteséget már mérséklik
Bangóné válaszában hosszasan mentegetőzött a helyesírása miatt, és felhozta a több, mint tíz éve változatlan összegű GYES-t és családi pótlékot, valamint a vidéki fiatalok röghöz kötöttségét az „eladhatatlan” ingatlanjaik miatt. Megoldásként ugyanúgy a bérlakásépítési programot és a lakbértámogatást javasolta, mint Bauer Tamás az ÉS-ben. Utóbbi kapcsán ITT írtunk arról, kiknek az érdekét szolgálná valójában a bérlakásprogram.
Az MSZP-s képviselő szerint a szocialista kormányok idejében 50 ezerrel több gyerek született, mint a rá következő nyolc évben, igaz, elismerte, hogy akkor a szülőképes korú nők is többen voltak. Ez valóban igaz, 2003–2010 között évente átlagosan hatezerrel születtek többen, mint a 2010 óta eltelt időszakban. Novák Katalin kiemelte válaszában, hogy a születések számában nem történt akkora visszaesés, mint a szülőképes korú nők számában, ami éppen a családpolitikai intézkedések sikerét bizonyítja. Megemlítette továbbá a 2011-es mélypontról, 1,23-ról 1,49-re emelkedett termékenységi számot is, azaz átlagosan ennyi gyereket vállal Magyarországon egy pár.
Az államtitkár arra is kitért, hogy a kormány intézkedései révén akár nyolc órában dolgozhat egy anya, miközben továbbra is jogosult a gyed extrára, valamint ha gyed-jogosultságai egymásba csúsznak az egymás után megszülető gyerekek miatt, akkor mindegyiket felveheti. A szocialista kormányok idején csupán az egyikre volt jogosult ilyen esetben a két- vagy többgyerekes anya, és ezzel kapcsolatban Novák Katalin – ismét nagy derültséget kiváltva – visszautalt Bangóné kijelentésére, miszerint „minden gyerek egyforma értékes”. Az elvándorlást firtató bírálatra azzal vágott vissza, hogy az EU-csatlakozásunkkor a kormány által szervezett kampány arra biztatta a magyarokat, hogy nyissanak cukrászdát Bécsben.
fotó: facebook.com/JÖSz
Feminista mítoszok és az MSZP bukott családpolitikája
Az utolsó szakaszban Bangóné Borbély Ildikó a nemek megosztását célzó feminista érvelést előhúzva azt hangsúlyozta, hogy a családban mégiscsak a nőkön van a legnagyobb teher. Erre hivatkozva közös teherviselést, a férfiak és nők közti bérszakadék felszámolását és általában vett szemléletváltást sürgetett. Novák Katalin a válaszában a saját történetével szemléltette, hogy három gyerek után is van a nőknek visszaút a szakmai életbe. Arra is kitért, hogy sok apát látni megfordulni az óvodákban és iskolákban, tehát ő úgy látja, a férfiak sem vonják ki magukat a terhek alól, ugyanakkor nem titkolta, hogy a nők rugalmas munkavállalása terén még számos lehetőség van a helyzet javítására. A számos helyen megcáfolt bérszakadék kérdésére nem tért ki, ugyanakkor Bangóné statisztikái ez ügyben sem helytállóak. Ma már közismert, hogy a férfiak és a nők ugyanazokban a munkakörökben ugyanannyi pénzt keresnek, és a bérszakadék csak a csúcsvezetők körében létezik, ahol a több millió forintot kereső nőknél is többet visznek haza a velük azonos polcon lévő férfiak.
Az MSZP-s képviselő ezután érdekes ellentmondást adott elő. Azt mondta, hogy csak azért rúgnak ki, illetve nem vesznek fel nőket egy-egy munkahelyre, mert gyerekük van, nem sokkal korábban viszont még arról panaszkodott, hogy amikor ő az első Fidesz-kormány idején kezdte az önálló életét, mindenhol érzékeltették vele, hogy egy senki, mert nem volt gyereke. Legvégül Bangóné ismételten megígérte, hogy az MSZP meg fogja szavazni a családpolitikai akciótervet az országgyűlésben, de cserébe kérte az államtitkárt, hogy a Fidesz is szavazza meg az MSZP családügyi javaslatait. Novák Katalin azonban visszautasította, hogy megszavazzák a szocialisták bukott családpolitikáját.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS