Németország “szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerdán, Berlinben, a német gazdaság idei alakulásáról készített kormányzati előrejelzés bemutatóján.
Az Európai Unió legnagyobb gazdasága a háború előtt, januárban készített prognózisban jelzett 3,8 százalékkal szemben 2,2 százalékkal növekedhet – ismertette a miniszter. Azzal kapcsolatban, hogy az energia drágulása miatt a szerdai kormányülésen elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek egy újabb támogatási csomagot, amely a többi között tartalmazza, hogy júliustól három hónapig csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet és 9 euróra (3420 forint) csökkentik a havi bérlet árát a közösségi közlekedésben, kiemelte, hogy “lehetetlen és nem is kívánatos” minden költség átvállalása, mert a hatékonyság javításához szükség van az árakban megmutatkozó piaci ösztönzőkre.
Robert Habeck hangsúlyozta, hogy Ukrajna “a szabadságáért, a demokráciájáért, az államformájáért és a függetlenségéért harcol, de ezzel értünk is harcol, Németországért, Európáért, a békerendünk alapját jelentő értékekért”. Ezért Németország a többi európai “liberális demokráciával” együttműködve pénzzel, fegyverrel – beleértve a nehézfegyverzetet – és az Oroszország elleni szankciókkal is támogatja Ukrajnát, és teljes erővel dolgozik, hogy függetlenné váljék az orosz energiaimporttól. Mindez Ukrajna közvetlen támogatását jelenti, de Németország és Európa közvetett módon is támogatja az orosz invázió ellen harcoló országot, méghozzá a gazdaságban zajló folyamatok révén. Ennek a támogatásnak “nagy ára van, de meg kell fizetnünk ezt az árat” – fejtette ki a Zöldek politikusa.
Ismertette, hogy az utóbbi hetekben sikerült jelentősen csökkenteni az Oroszországból importált kőolaj és földgáz arányát a németországi fogyasztásban. A kőolaj esetében a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra, a földgáznál az 50 százalék feletti szintről 35 százalékra csökkent ez az arány.
Mindazonáltal a leválás az orosz importról az energia drágulásához, a korábban vártnál magasabb inflációhoz és gyengébb gazdasági növekedéshez vezet
– húzta alá a gazdasági miniszter, hozzátéve: az ukrajnai háború és gazdasági következményei megmutatják, hogy Németország “sérülékeny”. A lengyelországi és bulgáriai orosz gázszállítás leállításáról szólva kiemelte, hogy Moszkva “fegyverként” használja az energiahordozókat, de az ellátás egyelőre mindkét országban stabil. Megjegyezte: Németország súlyos helyzetbe kerülne, ha egyik napról a másikra leállna az orosz földgázimport; a gazdaság recesszióba kerülne, teljesítménye akár 6,5 százalékkal csökkenhet tavalyhoz képest. Azonban a tárca adatai szerint nincs fennakadás a gázszállításokban, és a földgáztározók töltöttsége emelkedik: az április eleji 27 százalék után már 33,5 százalékos, megfelel a sokévi átlagnak.
A minisztérium előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) az idei 2,2 százalék után jövőre 2,5 százalékkal növekedhet. Az infláció az idén 6,1 százalékos lehet, 2023-ban 2,8 százalékra mérséklődhet.
A kormányülésen elfogadott csomag a többi között azt tartalmazza, hogy az EU-s szabályoknak megfelelő legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet. Így a dízel ára nagyjából 30 centtel, a benziné 14 centtel csökkenhet a június–augusztusi időszakban a kormányzati számítások szerint. Az adófizetők fejenként bruttó 300 eurót is kapnak. Az energiaköltség-támogatás nevű egyszeri juttatás a jövedelemadó hatálya alá tartozik, aminek révén a magas keresetűek kisebb nettó összeghez jutnak, mint az alacsony keresetűek. A gyermekes családok gyermekenként további 100 eurót kapnak.
A nyári időszakra szóló 9 eurós havi bérletet a tervek szerint a helyi mellett a regionális közösségi közlekedésben is bevezetik. Ez az intézkedés jelentős tehercsökkenést jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 eurót kell fizetni a havi közlekedési bérletért. Ez az energiahordozók drágulásának ellensúlyozását szolgáló második támogatási csomag Németországban. A szövetségi parlament (Bundestag) várhatóan május 20-án dönt róla, elfogadása biztosra vehető.
A február elején kidolgozott első támogatási csomag a legkevésbé jómódú rétegek fűtési költségeinek csökkentését szolgálta. Ebben rendelkeztek a többi között arról, hogy a lakhatási támogatásban részesülők kétszemélyes háztartás esetén 175 euró egyszeri támogatást kapnak. Nagyobb háztartásokban a háztartás harmadik tagjától fejenként további 35 euró jár, az egyedül élők pedig 135 eurót kapnak.
Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért Németországban. A benzin és a dízel üzemanyag ára például először az idén lépte át a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30–1,40 euró körül volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS