Németh Zsolt: az Európai Bizottság megtagadta az őshonos kisebbségeket, de mi nem mondunk le róluk, mert Európában gondolkodunk

Jelen állás szerint még az Európai Bizottság is megtagadta, hogy bármilyen érdeklődést mutasson az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása iránt, mi azonban nem mondhatunk le erről, ha a nemzetek és nemzetállamok Európájában gondolkodunk – fogalmazott portálunknak adott interjújában Németh Zsolt, akit a közelgő a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kapcsán kérdeztünk. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte: a Tusványoson tervezett közös, ökumenikus mise a békéért a keresztény egyházaknak a béke megteremtésében játszott elévülhetetlen szerepét és jelentőségét hangsúlyozza majd.

Tusványos, ha az eredeti szándékok szerint még nem is, napjainkban mindenképpen az őshonos kisebbségek hangját erősíti fel a migrációval és a más kisebbségekkel szemben. A tábor ezen szerepével kapcsolatban kérdeztük Németh Zsoltot, aki elöljáróban kiemelte:

komoly vita van arról, hogy Európának milyen jövőt szánunk; mi a nemzetek szerepe, és mi a migráció, és a migráció által létrejövő multikulturális, multietnikus társadalmak szerepe Európa jövőképén.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte:

a nemzeti kisebbségek egyértelműen a nemzeteknek és a nemzetállamok Európájának az érdekkörébe tartoznak, hiszen a nemzeti kisebbségek megmaradásának egy kulcskérdése, hogy két állam viszonylatában hogyan tudják megtalálni a számításaikat, hogyan tudják kiépíteni a kapcsolataikat az anyanemzettel.

Németh Zsolt kitért arra, hogy magyar kitekintésben ennek a viszonyrendszernek a nemzetközi jogi feltételei fennállnak, amióta a státusztörvényt elfogadta a magyar országgyűlés, a Velencei Bizottság pedig megfogalmazta véleményét a státusztörvények, valamint az anyaország és a hozzájuk tartozó kisebbségek kapcsolatáról. A bizottsági elnök kiemelte:

nagyon fontos kérdéskörré vált, mi lehet a szerepe egy anyaországnak a nemzeti kisebbségek megmaradásában, de ugyanez a jelentés hangsúlyosan kimondja, hogy az elsődleges felelősséget ezen kisebbségek megmaradásáért, jogaiknak a biztosításáért a nemzetállam hordozza.

Mint megjegyezte, miközben az őshonos nemzeti kisebbségek döntően a többségi nemzettől várhatják a támogatást, jelen állás szerint még az Európai Bizottság is megtagadta, hogy bármilyen érdeklődést mutasson ezen kisebbségek megmaradása irányába.

Erről azonban nem mondunk le, hiszen mi egy olyan Európában gondolkodunk, amelyik a nemzeteknek és az államoknak a kiszolgálásában gondolkodik

– fogalmazott. Németh Zsolt hangsúlyozta: teljesen más a menekültek, a migránsok és az egyéb kisebbségek kérdésköre, amelyeknek ez a típusú beágyazottsága, anyaországhoz, illetőleg nemzetállamhoz való kötöttsége eltérő.

A nemzeti kisebbségek vonatkozásában semmilyen dilemma nincsen abban a tekintetben, hogy egy olyan Európában érdekeltek, ahol erős nemzetek, erős államok vannak, és ezáltal létrejöhetnek a kisebbségi autonómiák, a kisebbségi önrendelkezésnek a keretei, mert egy erős állam attól válik erőssé, hogy képes lesz arra, hogy jogokat adjon és biztosítson a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségeknek is

– jelentette ki Németh Zsolt. A bizottsági elnök kitért arra is, hogy a Tusványoson tervezett közös, ökumenikus mise a békéért a keresztény egyházaknak a béke megteremtésében játszott elévülhetetlen szerepét és jelentőségét hangsúlyozza.

Sajnos azt láthatjuk, hogy vannak olyan nacionalista politikai körök, akik az egyházakat is fölhasználják a megosztottságra

– jegyezte meg, hozzátéve:

az, hogy ukrán, görögkatolikus, ortodox, protestáns, római katolikus lelki vezetők vállalják a közös istentiszteletet, az ökumenikus misét, azt a célt szolgálhatja, hogy az egyházak a béke eszközei legyenek. Ferenc pápa a békének egy nagyon hangsúlyos, látványos eszköze, és a Szentatya vonatkozásában semmifajta politikai befolyásoltságról nem lehet beszélni.

Vezetőkép: MTI/Veres Nándor