Elérkezett az ideje annak, hogy elinduljon az ukrán-magyar párbeszéd a legfelsőbb szinten – mondta a külügyi bizottság fideszes elnöke újságíróknak, a testület keddi, budapesti zárt ülése után.
Magyarország készen áll arra, hogy Ukrajnával “új lapot nyissunk” a kétoldalú kapcsolatokban
– fogalmazott Németh Zsolt. Rámutatott: ennek keretei között komoly szerep juthat a törvényhozásoknak, így a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának is, amely szintén kész arra, hogy kivegye a részét a kétoldalú kapcsolattartásból. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a magyar-ukrán kapcsolatok aktuális helyzetéről. Németh Zsolt kiemelte: üdvözlik – ahogy tavasszal is – Volodimir Zelenszkij államfővé választását, és azt, hogy számos, a magyarságot érintő kérdésben előrelépés történt. A bizottsági elnök ezek között említette a kettős állampolgárságot. Szintén üdvözlik – folytatta –, hogy a béke irányába nagyon határozott nemzetközi erőfeszítéseket tesz Ukrajna, és bátorítják az Európai Uniót, hogy a normandiai formátum keretei között tegyen meg mindent ennek érdekében.
Az alapvetően európai kérdés, hogy sikerül-e békét teremteni a keleti szomszédságban
– rögzítette. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy nem sikerült ismét magyar képviselőt választani a kijevi törvényhozásba.
Brenzovics László elveszítette mandátumát, ugyanakkor ez önhibáján kívül történt így, a választáson kiváló eredményt ért el. Ha összegződhettek volna a magyarság szavazatai, továbbra is képviselőként dolgozhatna
– mutatott rá Németh Zsolt.
Nem sikerült azonban magyar körzetet létrehozni
– tette hozzá, hangsúlyozva: bíznak abban, hogy a jövőben erre sor kerülhet. Azt is sajnálatosnak tartja, hogy számos intézkedés, amely sújtotta a magyarságot, nem szűnt meg, a kárpátaljai magyarság jogait nem sikerült helyreállítani. Példaként kiemelten az oktatási és a nyelvtörvényt említette. Kijelentette: alapvető nemzetközi normáról van szó, a szerzett jogokat biztosítani kell.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt: Magyarország erős Ukrajnában érdekelt, illetve abban, hogy Ukrajna stabilitása és biztonsága helyreálljon.
Magyarország ugyanakkor ellenérdekelt abban, hogy a keleti országrészt érintő ukrán belpolitikai és biztonságpolitikai bizonytalanságok fennálljanak
– jelezte.
Ez ugyanis destabilizáló hatással van nemcsak az országra, hanem az egész régióra, és geopolitikai következményekkel jár
– mutatott rá. Emlékeztetett: Magyarország ennek érdekében számos lépést tett az elmúlt években.
Segítjük Ukrajnát, ahogy erőnkből telik
– hangsúlyozta, és felidézte, hogy 100 millió eurós nagyságrendben támogatják azokat az ukrán erőfeszítéseket, amelyek az ország rendbetételére és megszilárdítására irányulnak.
Magyarország ennél többet nem tud tenni
– mondta az államtitkár, hozzátéve: itt az ideje, hogy az ukrán fél elfogadja ezt a baráti nyitottságot.
Ez az előző adminisztrációval nem tűnt lehetségesnek, a mostanival viszont nagy remények vannak arra, hogy elindulhat egy konstruktív párbeszéd, és ezáltal ha nem is egy csapásra, de meg tudják oldani a nyitott kérdéseket
–mondta az államtitkár. Úgy látja, érdemi, történelmi probléma a két ország viszonyát nem terheli; azok a gondok, amelyek az elmúlt években jelentkeztek, orvosolhatók.
Ugyanakkor Ukrajnának is bizonyítania kell azt, hogy elkötelezett ebben az irányban
– mondta Magyar Levente, kiemelve: magyar részről fennáll a nyitottság, hogy új alapokra helyezzék a párbeszédet.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte az odafigyelést az anyaország részéről, amit a kárpátaljai magyarság tapasztal.
A helyzetük az elmúlt években rendkívül nehézzé vált, és jelenleg sem érzékelik ennek javulását
– értékelt. Kiemelte: mindenki nagy várakozással tekintett Zelenszkij első lépései elé, elsősorban a békét, a szomszédos országokkal történő kapcsolatok helyreállítását, és a nyelvi-oktatási kérdések rendezését várta a választók többsége. Ezek a folyamatok rendkívül lassan zajlanak, bár történtek lépések a béke megteremtésére. Remélik, hogy a választási ígéreteknek megfelelően hozzáfognak majd azon törvények felülvizsgálatához is, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségeket – jegyezte meg.
A kárpátaljai magyarság az ukrán-magyar viszony helyreállításában érdekelt
– mondta az elnök, hozzátéve: örvendetesnek tartanák, ha létrejönne egy magas szintű találkozó, ahol megvitatnák a vitás kérdéseket. A nyelvi, oktatási kérdések mellett előrelépést szorgalmazott a határ menti infrastruktúra, az utak fejlesztése területén.
Jó lenne, ha azok az intézmények helyreállnának, amelyek korábban működtek, így a gazdasági vegyes bizottság, a határ menti együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottság és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság. Ezek fontos fórumai lehetnének az országok közötti kapcsolatok javulásának
– mondta Brenzovics László, aki szerint ez érdeke Magyarországnak, Ukrajnának és a kárpátaljai magyarságnak egyaránt.
Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS