Németország átvette az Európai Unió soros elnökségét

Szerdától hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.

Az “Együtt Európa talpra állításáért” mottójú elnökség alatt Németország elsősorban a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági károk helyreállítására akar fókuszálni. Eredetileg, a válság kirobbanását megelőzően természetesen más kérdések álltak a tervek középpontjában, például az EU külső határainak védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok, a klímaváltozás. Fontos feladat a következő többéves keretköltségvetés elfogadása; Brüsszelben abban reménykednek, hogy az egyelőre fennálló nézetkülönbségek ellenére erre akár már júliusban sor kerülhet. Németországra vár az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő átmeneti időszak lezárása is.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a tagországok állam, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Forrás/fotó: MTI