Németország az uniós bevándorlókon húzná meg a nadrágszíjat
A német kormány szerdai ülése után a Bundestag elé terjesztette törvényjavaslatát az uniós államokból érkező bevándorlók szociális ellátásának korlátozásáról. A javaslat szerint, a nem német uniós állampolgárok nem kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha nem dolgoznak, és korábban sem dolgoztak Németországban.
Szociális támogatás is csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról. Az érintettek egy hónapra kaphatnak úgynevezett áthidaló támogatást, illetve kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik. Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.
Andrea Nahles szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a javaslat célja egy fontos kérdés tisztázása:
A törvénytervezettel helyreállítjuk a jogbiztonságot, egyértelművé tesszük, hogy aki Németországban él, dolgozik és járulékot fizet, jogosult szociális ellátórendszereink juttatásaira, de azoknak az esetében, akik még soha nem dolgoztak Németországban, és létfenntartásukhoz állami segítségre szorulnak, az az alapelv érvényesül, hogy a támogatást a származási országban kell igényelni.
Államilag biztosított, egységes uniós megélhetési minimum?
A szociáldemokrata párti (SPD) politikus aláhúzta, hogy a kormány az intézkedéssel „erősíti az európai eszmébe és annak egyik legfontosabb vívmányába, a munkavállalók szabad mozgásába vetett bizalmat”, és megóvja a szociális támogatások kigazdálkodásáért és folyósításáért felelős önkormányzatokat a pénzügyi túlterheléstől. A javaslat parlamenti támogatása biztosra vehető, az új szabályozás 2017-től léphet életbe.
Az SPD-s politikus egyben sürgette egy uniós szintű jogi keret kialakítását a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek működésének összehangolására. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek miatt a tagállamok csak nehezen tudják megvédeni ellátórendszereiket a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes „szociális minimumszabályokat” szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, „végzetes következményekkel” fenyegető folyamatok indulhatnak el.
MTI
