“A magyarországi 600 ezer aláírás azt mutatja, hogy a nemzeti összetartozás politikája győzelmet tudott aratni a kisebbségellenes ellenzéki pergőtűzben, a gyűlölködő és megosztó retorika felett” – hangzott el a Minority Safepack sikeres lezárulta kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A kisebbségvédelmi kezdeményezést elindító FUEN elnöke, Vincze Lóránt portálunknak hangsúlyozta, a kezdeményezés az őshonos kisebbségekről, és csak róluk szól. Arról is beszélt, “nagyon sok falat bontottunk le, és az egyik legfontosabb, hogy elértük az európai média ingerküszöbét”. Megjegyezte, a kezdeményezés ellen tiltakozó országok helyében “nagyon csenben lenne“, “mert ez most egy sikertörténet, amelyet ezúttal nem lehet megtörni“.
Mint arról beszámoltunk szerdán sikerrel zárult a Minority Safpack, azaz a Nemzeti Kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelynek célja, hogy az Európai Unió szavatolja a megszerzett jogokat, bátorítsa a joggyakorlatok megosztását a dél-tiroli autonómiától a finnországi személyi elvű autonómiáig.
Az európai polgárjogi kezdeményezés sikeressége két kritériumtól függ. Legalább egymillió aláírást kell összegyűljön, és legalább hét uniós tagállamban el kell érje a minimálisan szükséges aláírások számát. A Minority Safepack ezeket a kritériumokat messze túlszárnyalta, hiszen összesen 1.215.879 aláírás gyűlt össze, és 11 tagállam – Bulgária (24.691), Dánia (12.194), Spanyolország (53.772), Horvátország (18.884), Magyarország (569.813), Olaszország (60.545), Litvánia (20.284), Lettország (8.252), Románia (303.695), Szlovénia (6.895), Szlovákia (57.890) – teljesítette a minimálisan szükséges aláírások összegyűjtését.
Kisebbségellenes pergőtűzben is sikeres lett a kezdeményezés
Gulyás Gergely arról beszélt a Magyarság Házában tartott sajtótájékoztatón, az 1 millió 250 ezres szám gyakorlatilag biztossá teszi, hogy az érvényes aláírások száma a szükséges egymillió felett van. Kiemelte, a Brüsszellel szembeni kritikáik egyik legfontosabb pontja volt az elmúlt években, hogy már szinte nincs olyan kisebbség, amellyel ne foglalkoznának, olyanokkal is, „amelyekről azt sem tudtuk, hogy létezik“, ugyanakkor az őshonos nemzeti kisebbségekkel nem hajlandóak.
Németh Zsolt arról beszélt, az összesen a 900 ezer Kárpát-medencei aláírás a magyarság melletti kiállást demonstrálja, és ez az evidencia a magyar nemzetpolitika sikerének legfontosabb előfeltétele. Szintén jelentős eredmény a magyarországi 600 ezer aláírás, ami azt mutatja, hogy a nemzeti összetartozás politikája győzelmet tudott aratni a kisebbségellenes ellenzéki pergőtűzben, a nemzetellenes, gyűlölködő és megosztó retorika felett. Reményét fejezte ki, hogy ez a vasárnapi választáson is így lesz. Arról is beszélt, a mostani aláírásgyűjtésnek pedig az volt az üzenete, hogy az őshonos európai kisebbségek ügye rendezetlen. Az elkövetkező időszak feladata, hogy 100 év után el tudjanak indulni az őshonos kisebbségek és a külhoni magyarok helyzetének rendezése útján.
Ez egy kezdet, egy nagyon hosszú út kezdete, de ami eddig sikerült elérni, már most hatalmas győzelem
-összegzett a fideszes politikus.
A kezdeményezés az őshonos kisebbségekről, és csak róluk szól
Portálunk a FUEN elnökétől arról érdeklődött, nem áll –e fenn az a veszély, hogy egy sikeres, az őshonos kisebbségek jogait rendezni kívánó kezdeményezésre esetleg ráakaszkodhatnak olyan kisebbségek is, amelyekre eredetileg nem vonatkozott az aláírásgyűjtés. Vincze Lóránt válaszában hangsúlyozta, „ne fogjuk a szekeret a lovak elé”, a kezdeményezés az őshonos kisebbségekről, és csak róluk szól. Bármilyen jogalkotás is születik a kezdeményezés mentén, az az őshonos kisebbségekre fog vonatkozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan számos olyan programja van az EU-nak, amely az új kisebbségek integrációjával, nyelvi oktatásával foglalkozik.
Vincze Lóránt kitért arra, látványos volt, amikor az Európa Tanácsban a Kissebségi Keretegyezmény értékelése folyt, akkor ugyanis szakértők javasolták, hogy ki kellene bővíteni az új, bevándorló kisebbségekre is mindazt, amiről a Keretegyezmény szól. A FUEN már akkor is hangsúlyozta, hogy ez elfogadhatatlan. Hozzátette, azóta például a német kormány is megerősítette azt a hivatalos álláspontját, hogy a Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta kizárólag az őshonos kisebbségekre vonatkozik. Mint megjegyezte, Németországban is négy elismert őshonos kisebbség van, a frízek, a szorbok, a dánok és romák, ezen felül Németország is másképp támogatja a határontúli németeket.
Elértük az európai média ingerküszöbét
A FUEN elnöke arról is beszélt, a németek esetében magas volt a minimális küszöb, mégis összejött 20 ezer aláírás, bár az ő esetükben nem sikerült megtalálni azt az üzenetet, amely mozgósította volna a német társadalmat. Hozzátette, az olaszok mellett az utolsó pillanatban mozgósítottak a litvániai lengyelek is, akik már akkor csatlakoztak a kampányhoz, amikor látszott a siker. Ez a kisebbség például arról számolt be, a FUEN-ben és a kisebbségvédelmi kezdeményezésben van az egyetlen reményük, hogy a helyzetük változni tud, mert nem figyel rájuk senki. Vincze Lóránt arról is beszélt, érdemes megnézni az európai sajtót, számtalan európai lap és portál számol be pozitív értelemben a sikeres kezdeményezésről. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kérdés ezzel bekerült az európai közbeszédbe, ez garancia lehet arra is, hogy a politikusok is felkarolják, támogatandónak tartják a kezdeményezést.
Úgy fogalmazott,
nagyon sok falat bontottunk le, és az egyik legfontosabb, hogy elértük az európai média ingerküszöbét.
Portálunk kérdésére arról is beszélt, a kezdeményezést ellenző tagállamok részéről még semmilyen reakció nem érkezett. Mint megjegyezte,
nagyon csendben lennék a helyükben, mert ez most egy sikertörténet, amelyet ezúttal nem lehet megtörni.
Határozott és megkerülhetetlen üzenet az Európai Unió felé
Óriási eredménynek és közös európai sikernek tartja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hogy nem csak összegyűlt, de bőven meg is haladta a szükséges egymilliós határt a Minority SafePack támogató aláírásainak száma. A Miniszterelnökség csütörtöki közleményben azt írta, Magyarország kormánya a kezdetektől támogatja a kezdeményezést, jelenleg ugyanis nincs olyan átfogó európai uniós szabályozás, amely megfelelő jogi védelmet biztosítana az európai őshonos nemzeti közösségek számára. A Minority SafePack,
határozott és megkerülhetetlen üzenet az Európai Unió felé, hogy érdemben is foglalkozni kezdjen azokkal a közösségekkel, amelyek évszázadok vagy évezredek óta a területén élnek, és legalább olyan szintű jogokat biztosítson számukra, mint az újonnan bevándorlóknak.
Mint a közlemény fogalmazott,
a Minority SafePack ügye soha nem látott egységbe kovácsolta a Kárpát-medencei magyarságot, amelyet példa nélküli mozgósítás kísért mind Magyarországon, mind a határon túl. A kezdeményezés rengeteg ember közös sikere, összmagyar és összeurópai siker. Nem csak a külhoni magyarság számára mérföldkő, hanem rendkívüli eredmény minden Európában élő őshonos nemzeti közösség számára.
Ezért az eredményért „kiemelt köszönet illeti a kezdeményezőket“, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN), valamint a magyarországi aláírásgyűjtést koordináló Rákóczi Szövetséget – emelte ki a Miniszterelnökség.
Vincze Lóránt csütörtökön arról tájékoztatott, az Európai Bizottság október 3-ig közli álláspontját a Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről. A FUEN elnöke közölte, a következő három hónapban a nemzeti hatóságok ellenőrzik az aláírásokat, amelyek ezután az Európai Bizottság elé kerülnek. Hozzátette, közmeghallgatás is várható az Európai Parlamentben, majd október 3-ig az Európai Bizottságnak közölnie kell álláspontját az üggyel kapcsolatban.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: minority-safepack.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS